Fantasztikus honfoglalás kori kincsek kerültek elő a föld alól Páty közelében
Egyedülálló leletekre bukkantak a Ferenczy Múzeum és a Salisbury Régészeti Kft. munkatársai, amikor közösen tártak fel egy területet Budapest közelében, Pátyon, egy ipari beruházást megelőzően. A feltárt 77 sírt számláló honfoglalás kori temető közepén kerültek elő a veretes tarsolyt tartalmazó sírok, egymástól alig néhány méter távolságban.
Mi teszi különlegessé a most előkerült két tarsolylemezt és tarsolyt?
Az egyik tarsolynál a pajzs alakú fedőlap széleit sűrűn egymás mellett elhelyezett, kisméretű, növényi motívumokat megjelenítő veretekkel díszítették, és egy központi, négyzetes elem is helyet kapott rajta. Mind a középső, mind a tarsolylemezt körben díszítő, ezüst színű veretekbe díszítés gyanánt rózsabogár csillogó, smaragd színű páncéldarabjait helyezték, mely példa nélküli az eddig talált honfoglaláskori tárgyak között.
A második tarsolyt díszítetlen, szegélyén szegecselt ezüstlappal fedték be, amely még így is a vezető réteg méltóságjelvényének tekinthető. Felső szegélyének és az alsó ívelt résznek a közepén egy-egy, szintén növényi mintát idéző veret díszíti.
A lapos, felül szögletes, alul íves bőrtáskát a hátlapjánál egy övről lelógó mellékszíjhoz erősítették a honfoglalás korában. Ezeknél a tarsolyoknál a zárószíj felülről, a függesztőszíjtól indult, és a fedőlapon futott végig lefelé. A bőrtáska zárásához a kilyukasztott fedőlap közepéből kiálló bújtatón kellett átfűzni, amit a fedél alatti lapra erősítettek. Pátyon jó állapotban kerültek elő a tarsoly szíjának veretei és a férfi övét díszítő veretek egyaránt.
Ez a két, nemesfémmel díszített tarsolyt is tartalmazó temetkezés az elmúlt évek egyik kimagasló felfedezése a honfoglalás korából. Hasonló lelet legutóbb 2011 tavaszán került elő Bugyi határában a Ferenczy Múzeum tervásatásán. A Pátyon feltárt darabok érdekessége, hogy hasonló veretes tarsolyokat a Felső-Tisza-vidéken, a lemezes verzió egyes darabjait ugyanott, illetve az Alföld központi részein tárták fel a szakemberek.
Akárcsak a temető többi sírját, ezt a két temetkezést is elkerülték a sírrablók az évszázadok során. Ennek köszönhetően nemcsak egyben és épen, tartalmukkal (kova, csiholóvas, fenőkő) együtt tudták kiemelni a leleteket, hanem megfelelően, tudományos igénnyel dokumentálták is őket.
Milyen értéket képviselhetnek a pátyi leletek történelmi szempontból?
A temetőben napvilágra került csontvázak többsége jó állapotban maradt fenn. Ennek köszönhetően a tervezett antropológiai és DNS-vizsgálatok további információkkal szolgálhatnak. A hazai és nemzetközi laboratóriumokban végzett vizsgálatok nemcsak az elhunytak életkorára és nemére, hanem az eltemetett személyek korábbi lakhelyének azonosítására, és az esetleges rokoni kapcsolatokra is fényt deríthetnek.
A tervezett stronciumizotópos vizsgálattal megtudhatjuk, hogy ezek az emberek hol születtek (a Kárpát-medencén belül vagy azon kívül), hol élték le életük legjavát, és hogy körülbelül mikor költöztek a dunántúli régióba. Emellett az antropológiai vizsgálatok segítségével megállapítható, hogy hogyan éltek, hogyan táplálkoztak, milyen életmódot folytattak.
A pátyi leleteket először a 2022. június 25-én megrendezett Múzeumok Éjszakáján láthatta a közönség a Magyar Nemzeti Múzeumban A honfoglaló elit kincsei című tárlat keretében. A kiállításon az összes eddig megtalált és restaurált tarsolylemez szintén megtekinthető.
Forrás: A Salisbury Régészeti Kft. sajtóközleménye
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: