Ész Ventura: Milyen színű a sapkám?

Sapkás rabok összevissza című feladványunkban a börtönőrök tíz rabot állítanak egymás után sorba. A rabok mindegyike véletlenszerűen néz előre vagy hátra (egyforma 50%-os valószínűségekkel), és mindenkinek a fejére egy színes sapkát tesznek, amely véletlenszerűen vagy kék, vagy piros. Senki nem látja saját sapkájának a színét, mindenki csak az előtte lévő többi rab sapkáit látja. Ha meg tudják tippelni saját sapkájuk színét, szabadon engedik őket. Milyen stratégiát kövessenek, és hány rab menekülhet meg biztosan?

photo_camera Illusztráció: Tóth Róbert Jónás

Tegyük fel, hogy amikor a rabok már a sorban állnak (véletlenszerűen előre vagy hátra nézve), de még mielőtt a sapkákat megkapják, meg kell beszélniük, hogy milyen sorrendben tippelnek majd. A megbeszélés alatt forgathatják a fejüket. Miután megkapják a sapkákat, a megbeszélt sorrendben tippelhetnek saját sapkájuk színére. A sorrend nem függhet a látottaktól, annak az előre megbeszélt fix sorrendnek kell lennie. A tippeket mindenki hallja, és mivel megbeszélték a sorrendet, ezért pontosan tudják, hogy éppen kinek a tippje hangzik el (és az illető hányadik a sorban). Semmilyen más kommunikáció nem megengedett a nyilvános tippeken kívül. Amikor mindenki tippelt, elengedik azokat, akik helyesen tippeltek. Nyilvánvaló, hogy az első rab, aki tippel, nem tud biztosan megmenekülni, mert nem ismeri a sapkájának a színét, és semmilyen plusz információ nem áll a rendelkezésére. Előfordulhat azonban az, hogy a rabokat olyan módon állították sorba, hogy az első rab kivételével az összes többi meg tud menekülni, ha jó stratégiát választanak. A kérdés az, hogy mekkora a valószínűsége egy ilyen sorbaállításnak.

Milyen a jó sorrend?

Ha mindenki azonos irányba néz, az egy klasszikus feladvány, amivel biztosan sokan találkoztak már. A színekhez érdemes 0 és 1 számokat hozzárendelni. A tippelést a leghátsó rabtól kezdjük, aki magán kívül mindenkit lát. Ő adja össze az összes előtte lévő számot, és mondjon 0-át, azaz a 0-nak megfelelő színt, ha az összeg páros, és 1-et, ha az összeg páratlan. Ezután a rabok haladjanak előrefelé a tippeléssel. A leghátsó előtti rab mindenkit lát, akit a leghátsó látott, csak magát nem, így ki tudja számítani, hogy milyen sapka van a fején. Ha például az előtte lévő összeg páros, és a hátsó páratlant mondott, akkor rajta csakis 1-es sapka lehet. Miután bemondja a tippjét, ami helyes, az előtte lévő rab ezt ki tudja vonni a leghátsó által bemondott összegből, látja továbbá ő is az előtte lévőket, így teljesen hasonló módon ki tudja számolni ő is a sapkája színét, amit bemondhat, és így tovább.

Ehhez a módszerhez hasonló módszer működik akkor is, ha a csoport egyik fele áll szemben a másikkal, azaz mindenki a sor egy közbülső pontja fele néz:

photo_camera Illusztráció: Tóth Róbert Jónás

Ekkor a sor egyik végén álló rabbal kezdve ugyanúgy megy a megoldás, mint korábban, mintha mindenki azonos irányba nézne. Amikor eljutnak az alakzat közepéig, ahol váltás van, a sor másik végén álló rab folytatja, hiszen ő saját magán kívül mindenkit lát, akit a túloldaliak láttak.

A kérdés az, hogy vajon más esetben is meg lehet-e menteni egy kivételével minden rabot. Minden más eset jellemezhető úgy, hogy van két egymás melletti rab a sorban, akik egymásnak háttal állnak. Azt állítjuk, hogy ilyenkor egy rab kivételével nem lehet mindenkit biztosan megmenteni. Ha kettejük közül kezd valaki, akkor ez nyilvánvaló, mert az első megszólaló után mindenkinek a saját sapkája színét kell mondania, és mivel egymást nem látják, semmilyen módon nem tudnak egymásnak segíteni, tehát van rá esély, hogy a másik rosszul fog tippelni. Ha más sorrendben haladnának, akkor mindkettőjüknek jól kellene tippelnie, és most igaz lesz, hogy amikor kettejük közül az első megszólal, akkor a tippje nem függhet a másik sapkájának a színétől, és ilyen módon semmilyen plusz információval nem szolgálhat számára. Ennek átgondolását a kedves olvasóra bízzuk.

Azt kapjuk tehát, hogy tizenegy olyan eset van, amikor egy kivételével minden rab biztosan meg tud menekülni: két eset, amikor azonos irányba néz mindenki, és kilenc eset (hiszen kilenc helyre szúrhatjuk be a szétválasztást), amikor szembenéz egymással két csoport. Az összes lehetséges sorrend pedig 2^10 = 1024, tehát a keresett valószínűség 11/1024, ami kb. 1%.

Kapcsolódó cikk a Qubiten:

link Forrás