Magyarország újra a latifundiumok országává lett

Hogyan és miért néptelenednek el Magyarország kisebb-nagyobb települései? Hogy lehet, hogy a trianoni békeszerződéssel osztrák oldalra került Burgenland mára teljesen más fejlettségi mutatókkal rendelkezik, mint Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala? Hogyan szorult háttérbe a parasztság a kiváló agráradottságokkal rendelkező Magyarországon, hogyan veszítette el végérvényesen a hangját a vidék , és hogyan gondolkoznak már évszázadok óta a vidékről az elitek? Hogyan viszonyultak régen az uradalmak a birtokaikon és azok közelében élőkhöz, és miért lehet ez fontos még ma is?

Óriási fába vágta a fejszéjét az MTA BTK Lendület Tíz Generáció Kutatócsoportja: öt év alatt kétszázötven év, vagyis körülbelül tíz generáció életét alakító, lassú lefolyású történelmi, társadalmi folyamatokat igyekszik feltárni levéltári kutatással, statisztikai elemzéssel és térinformatikai eszközökkel. A kutatók célja, hogy rávilágítsanak az agrártársadalom elmúlt tíz nemzedéke történetének fehér foltjaira, lehántsák a történtekről az átideologizált és ezért torz formában ránk maradt narratívákat, és így megmutassák azokat a hosszan tartó folyamatokat, amelyek a jelenig vezettek.

A kutatócsoport munkájáról Horváth Gergely Krisztiánnal, a BTK–NEB Vidéktörténeti Témacsoport tudományos főmunkatársával, társadalomtörténésszel, a projekt vezetőjével beszélgettünk.

A projekt egyik nagy kutatási iránya, hogy a Magyarországon belüli történeti-regionális különbségek mennyiben írhatók a társadalmi és mennyiben a természetföldrajzi különbségek számlájára. Szét lehet szálazni a társadalmi hatásokat és a természetföldrajzi-regionális adottságokat?

Békés megye, a Viharsarok erre jó példa lehet. Itt a 18. század második felében, amikor lényegében Békés megye benépesült, és kialakult az a településszerkezet, amit ma is ismerünk, a falvak a közvetlen határukat művelték, és a települések közti tér jobbára legelőként hasznosult. A 19. század derekán részben a folyószabályozások hatására, részben a gabonakonjunktúrától gerjesztve ezeket az uradalmi, tehát földesúri tulajdonú legelőket föltörik. Ezeknek a földeknek magasabb lesz a kataszteri jövedelme.

Adódik a kérdés, hogy annyival jobban gazdálkodik-e egy uradalom, mint a parasztok, vagy annyival jobb a földje. Demeter Gábor és kollégái vizsgálata alapján igazolást nyert, hogy a nagybirtok eredendően a jobb minőségű földeken jött létre, amiket kezdetben nem használtak szántóként, de mikor már föltörték ezeket, akkor ez az előny a nagybirtok javára billent el.

Mondjuk Békésnek a kiváló adottságai mellett a mai szociális problémái nem erre vezethetők vissza, ezt én inkább a kuláküldözés és a kollektivizálás következményeiben látom, amikor az ötvenes években ezeknek az agrárkarakterű településeknek a gazdaelitjét és paraszti középosztályát megroppantották, és lényegében már az ötvenes évektől, aki tudott, próbált nagyvárosba vagy ipari centrumokba menni. Ez a húzó, helyi elit, ami karaktert vagy jövőképet tud adni egy-egy településnek, ez fogyatkozott meg annyira, hogy mára nincs megtartó erő. Tehát Andor Mihály nyomán szerintem nem csupán a települések népességmegtartó erejéről kell beszélni, hanem a népesség településmegtartó erejéről. Nagyon fontos, hogy legyen olyan kritikus tömeg, ami föl tudja vállalni, hogy helyi civil társadalomként dolgozik a település jövőjén.

Találtak ilyen példát?

Burgenland ilyen szempontból nagyon tanulságos példa, szemben a Nyugat-Dunántúllal. Burgenland Moson, Sopron és Vas megye nyugati feléből jött létre 1921-ben. Jankó Ferenc vizsgálata nyomán szembeötlő, hogy az osztrákok már a két világháború között, és különösen 1955 után szépen, csöndesen elkezdtek azon az infrastrukturális felhozáson dolgozni, aminek eredményeképpen az 1970-es évekre Burgenland egyértelműen, minden mutatót tekintve fölébe kerekedik Nyugat-Magyarországnak. És az látszik, hogy a hétköznapokban úgy sikerült az infrastrukturális szintet fölemelni, ezen belül pedig főleg a közlekedési hálózatot kiépíteni, hogy bárhonnan lehet ingázni. Burgenlandban jelenleg 80 százalék fölött van az ingázó népesség aránya.