„Amikor kijön egy új uniós támogatási rendszer, hirtelen megváltozik a táj”
A Kiszáradó síkság című hatrészes podcast-sorozatunk a klímaváltozás Kárpát-medencében is tapasztalható hatásaival és az adaptáció kérdéseivel foglalkozik. A Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány közös projektje Magyarországon, illetve Szerbiában, közelebbről a Vajdaság mezőgazdasági területein vizsgál a klímaváltozással összefüggő kérdéseket.
Az első adásban egy tudós és egy képzőművész, Kroel-Dulay György és Gosztola Kitti segítségével járjuk körül a változás fogalmát. Miről beszélünk, amikor a környezetről van szó? Mit érzékelünk valójában, amikor a tájat szemléljük? Vannak használható fogalmaink ahhoz, hogy leírjuk a megváltozó táj tulajdonságait?
A táj fogalmához rengeteg mítosz és téveszme is kötődik. Nem tudatosul bennünk, hogy az a táj, amiről úgy hisszük, hogy abban a formában kell megőriznünk, ahogyan most látjuk, már eleve emberi beavatkozások eredménye. Az „érintetlen természet” mítosz csupán: sem a táj elemei, sem a növényzet nem független az emberi szándékok és cselekvések eredményétől.
Eltérő megközelítésekkel ugyan, de a tudós és a művész is a tájat vizsgálja.
Kroel-Dulay György, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kísérletes Vegetációökológiai Kutatócsoportjának vezetője kollégáival több mint tíz éve folytat kísérleteket a Duna–Tisza közén, Fülöpháza mellett. Elkülönített parcellákon klímaforgatókönyveket modelleznek, és lehetséges jövőképeket vázolnak fel. Gosztola Kitti a kutatásalapú művészet módszereivel vizsgálja növények megjelenését és eltűnését, az emögött lévő folyamatokat.
Kroel-Dulay szerint amit ma látunk az Alföldön, az még csak részben a klímaváltozás hatása, sokkal inkább az emberi cselekvéseké – amelyeket a régi beidegződések éppen úgy alakítanak, mint az EU támogatási rendszerei. Miért éppen azokat a növényeket termesztjük az Alföldön, amiket megszoktunk, és érdemes-e ragaszkodnunk az évszázados gyakorlatokhoz?
Gosztola Kitti eközben a tájról alkotott fogalmainkat, gondolkodásunkat és az ezekhez kapcsolódó sztereotípiáinkat teszteli. Mit jelent, amikor azt mondjuk, hogy valami tájidegen? Invazív. Őshonos. Idegenhonos. Hogyan jelennek meg a politikai kommunikációban a növény- és rovarbiológia kifejezései?
Egymástól függetlenül mindketten önkritikusak is, hiszen azt boncolgatják, hogy képes-e a tudomány és a művészet megoldásokat és alternatívákat mutatni a jelen helyzetre. Hogyan kerülhetünk közelebb ahhoz, hogy megértsük a villámgyorsan zajló változás természetét?
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Hallgass bele ezekbe is:
