Csaknem minden második egyetemista kipróbált már valamilyen drogot, a leggyakoribb a kannabisz (36,3 százalék), az orvosi recept nélkül bevett altató vagy nyugtató (14,3 százalék), valamint az Ectasy (8,2 százalék) használata – olvasható az Elekes Zsuzsanna, a Corvinus Egyetem tanára által vezetett Társadalomepidemológiai Kutatócsoport friss jelentésében.

A 2022-ben megkérdezett hallgatók negyede többszöri használó, és a fiúk, illetve a Budapesten tanulók érintettebbek. Ahogy a felnőtt lakosságnál, úgy az egyetemistáknál is a kannabisz vezeti a népszerűségi listát. A marihuána, illetve a hasis körükben 3,5-szer elterjedtebb mint a 18-34 éves korosztályban általában, az elterjedés pedig duplája a 9-10. évfolyamos korosztályhoz képest.

Az amfetaminok (6,6 százalék), az orvosi javaslatba beszedett altató, nyugtató (6,1 százalék), a gyógyszerre ivott alkohol (5 százalék), a varázsgomba (4,8 százalék), a kokain (4,4 százalék), a hangulatjavításra használt fájdalomcsillapító (4,3 százalék), a szintetikus kannabinoid (4,1 százalék) és az LSD (3,4 százalék) – a sor végén a heroin áll 0,2 százalékkal. A közel 2 ezer fős reprezentatív minta vizsgálata alapján az is kiderült, hogy a dolgozó egyetemisták nagyobb arányban próbáltak ki valamilyen drogot, mint akik nem dolgoznak.

Alkoholt a diákok egyharmada heti rendszerességgel fogyaszt, a heti ivás a fiúknál kétszer elterjedtebb, mint a lányoknál, ugyanakkor a fogyasztásuk több mint kétszerese a középiskolások által megivott mennyiségnek. A megkérdezettek 94 százaléka fogyasztott alkoholt a megelőző egy évben, 27 százalékuk havonta nagy mennyiséget. Kiderült az is, ha az egyetemisták isznak, akkor sokkal többet fogyasztanak, mint a felnőttek vagy a középiskolások: tisztaszeszre átszámítva több, mint kétszeresét a középiskolásoknál mért értékekhez képest.

A leggyakoribb ital a hallgatók körében a sör és a bor, a tömény nem dominál, és a középiskolásoktól eltérően jellemzően nem otthon, hanem kocsmákban, bárokban isznak. A kérdésre – tapasztaltak-e már másnaposságra utaló jelet – 41 százalék számolt be valamilyen gondról, ez az érték egy korábbi országos felnőtt mintán 10,3 százalék volt. A budapesti és a természettudományi egyetemek hallgatói többször és többet isznak, mint a vidéki és a társadalomtudományokat oktató intézményeké.

A kutatócsoport szerint a legnépszerűbb szabadidős tevékenység az egyetemisták körében a barátokkal való találkozás, ezt követi a „csak úgy elvagyok otthon vagy máshol”, majd a hagyományos tévénézés; a sportolás egyharmadukra jellemző. A kérdést a nem is befolyásolja, a lányokra jellemzőbb a cél nélküli időtöltés, a fiúk gyakrabban sportolnak. A budapestiek szintén többször töltik idejüket sporttal. A hosszabb és gyakoribb online jelenlét a vidékiekre, a munkaerőpiaci szempontból inaktívakra és a párkapcsolat nélküliekre jellemzőbb.

Az egyetemisták az online térben leginkább a közösségi médiát használják, zenét hallgatnak, illetve videókat és filmeket néznek. A megkérdezettek körében napi 6,6 óra a képernyő előtt átlagosan eltöltött idő. A fiúk körében gyakoribb az online játék, míg a lányokra jellemzőbb a csetelés, és a közösségi oldalak használata. Az egyetemisták körülbelül egynegyedére jellemző a problémás internethasználat, de a közösségi médiát csak 6 százalékuk használja aggályos módon.