Hogy diagnosztizálnák az endometriózist egy olyan állami szakrendelőben, ahol még az ultrahangkészülék sem kötelező felszerelés?
Magyarországon nagyjából 200 ezer nő, a nők 8-10 százaléka szenved endometriózisban, erről szóló diagnózissal azonban csak egy (kisebb) részük rendelkezik. Az endometriózisban szenvedők legfőbb tünete a fájdalmas, olykor a mindennapos tevékenységeiket is ellehetetlenítő menstruáció, amiről lányok és nők egész generációi tudják úgy, nem függetlenül a hivatalos csatornákon, például a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján hozzáférhető tájékoztatástól, hogy normális, ha valamilyen mértékben fájdalmat okoz. De mekkora az a fájdalom, ami már bajt jelez? Az endometriózisról Telek Tamás szülész-nőgyógyász szakorvossal beszélgettünk.
A képet tovább bonyolítja, hogy akár az extrém fájdalomra panaszkodó nőknek is csak egy részénél igazolható, hogy endometriózisban szenved, vagyis hogy a méhének a nyálkahártyasejtjei a petevezetékeken keresztül vagy a vérárammal olyan helyekre is eljutnak a szervezetükben, ahol semmi keresnivalójuk nincs. Sőt, Telek doktor szerint az is előfordul, hogy egy nőnél vizsgálat közben az orvos észreveszi ugyan, hogy a szervezetében endometriotikus szigetek vannak, a páciens mégsem élt át olyan fájdalmat, amivel orvoshoz fordult volna. Az úgynevezett retrográd menstruáció, amivel a méhnyálkahártya-sejtek a méhen kívülre, elsősorban a kismedencébe és a hasüregbe is eljuthatnak, sokkal több nőt érint, mint ahánynak emiatt endometriózis betegsége lesz.
Telek doktor szerint mindeddig nem sikerült megnyugtatóan kiderítenie az orvostudománynak, hogy egyes nők szervezete miért küzd meg sikeresen ezzel, és mások esetében miért tudnak a méhnyálkahártya sejtjei a méhen kívül megtapadni és ugyanúgy működni, mintha még mindig a méhben lennének. Az endometriózis ugyanis azt jelenti, hogy a méhen kívül a szervezetben megtapadó méhnyálkahártya-sejtek, az úgynevezett endometriumok a női szervezetre jellemző élettani, ciklikusan változó hormonális hatásra szaporodnak, megvastagszanak, majd a hormonszintek újabb változásának a hatására vérzés kíséretében elpusztulnak. Amellett, hogy ez rendszeres, havonta jelentkező és napokig tartó fájdalmat okoz, az endometriózisban szenvedő nők egy része meddőségi problémákkal is küzd.
Bár az utóbbi két évtizedben az addig sokak által afféle női túlérzékenységként félvállról vett endometriózisról ma már széles körben hallani, és az orvosi kutatásokban is egyre nagyobb figyelem irányul rá, az endometriózist még ma is csak laparoszkópos műtéttel, vagyis invazív beavatkozással tudják igazolni. Vendégünk, Telek doktor szerint az endometriózis diagnózisának a felállítása még ma is nagyban függ attól, hogy ki hova jár szakorvoshoz, és csak a szerencsések jutnak hozzá a panaszaik feltárása után fél-egy éven belül a megfelelő orvosi szakvéleményhez és az abból következő ellátáshoz és társadalombiztosítási kedvezményekhez. A kevésbé szerencsések akár évekig is bolyonghatnak az egészségügyi ellátórendszerben, mire megkapják a megfelelő diagnózist, aminek például az is lehet az oka, hogy a társadalombiztosító által finanszírozott szakellátásban ma sem kötelező, hogy egy szakrendelő képalkotó diagnosztikai eszközökkel, például ultrahangkészülékkel legyen felszerelve.
Noha a Boncasztal olyan podcastsorozatnak indult, amelyben a társadalmat és a közegészségügyet egyaránt súlyosan érintő orvosbiológiai témákról beszélgetünk két szakértő, egy kutatóorvos és az alapszolgáltatásokat nyújtó ellátórendszer hiányosságait testközelből ismerő szakorvos segítségével, az endometriózis még ma is olyan forró témának bizonyult, hogy rajtunk kívül álló okok miatt mégsem sikerült azt az előre eltervezett felállásban átbeszélni. Bár az általunk felkért, Magyarországon az egyik legnagyobb szaktekintélynek számító kutatóorvos vállalta a beszélgetést, amikor a nők által az ellátórendszerben tapasztalt általános nehézségekre terelődött a szó, a kutatóorvos visszakozott, és a felvétel közben elhagyta stúdiónkat. Emiatt nemcsak azokat a kérdéseket beszéltük át Telek Tamás szakorvossal, amelyekkel az endometriózisban szenvedő nők tömegei és a környezetük egyaránt rendszeresen tapasztalhatnak, hanem ő válaszolt azokra a kérdéseinkre is, amelyek az endometrióziskutatásra, a Magyarországon még ma is általánosnak mondható orvosi gyakorlattól frissebb, a társadalombiztosító által finanszírozott alapellátásban nem feltétlenül elterjedt megoldásokra vonatkoztak.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Hallgass bele ezekbe is: