Nagy-Britanniában már szabadalmi oltalom alatt áll az a táplálékkiegészítő, amelyet a Rosario-i Egyetem kutatócsoportja fejlesztett.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete és a Würzburgi Egyetem közös kutatásából kiderült, hogy a hidegebb éghajlathoz szokott rovarok kimondottan rosszul reagálnak a felmelegedésre.
A térkép segíthet az orvosoknak és a kutatóknak abban, hogy jobban megértsék az endometriózis, a meddőség és a menstruációs rendellenességek hátterét.
Először sikerült megörökíteni, ahogy a mézelő méhek irányított szárnycsapásokkal tartják távol fészküktől a betolakodó hangyákat.
Az Exeteri Egyetem egy friss kutatása szerint a vadon élő beporzók számára a legkritikusabb időszak az, amikor a lárvákat kell eltartani, de vadvirágos rétekkel lehet rajtuk segíteni.
Csak Magyarországon 200 ezer nőt érint, vagyis egyértelműen népbetegségnek számít, de az endometriózisban szenvedőknek egy jelentős része mégsem feltétlenül jut sem diagnózishoz, sem ellátáshoz – mondja podcastunkban Telek Tamás szülész-nőgyógyász.
A méhészkedő költő olyan komolyan veszi a dolgát, hogy egy babona ellenőrzése miatt egyszer még a méhek ivóvizébe is pelepisilt. Hamarosan megjelenő esszékötete, A méhészet művészete összefoglalja mindazt, amit az emberek és méhek kapcsolatáról tudni lehet.
A virágok mérete praktikus okokból zsugorodik, kevesebb nektárt termelnek az egyre kevesebb beporzó rovarnak, ám a folyamat egy ördögi kört jelent: a kutatók szerint így még tovább zsugorodhat beporzóállomány.
A rejtély kulcsai a bányászméhek.
Weiner Sennyey Tibor költő, esszé- és drámaíró azután kezdett méhészkedni, hogy műfordító párjával a 2010-es évek derekán kénytelenek voltak feladni drága pesti albérletüket, és kiköltöztek a szentendrei Kada-csúcs alá.
A 6-8 ezer éve háziasított rovarok évente több százmilliárdos hasznot hoznak, és egészen különleges képességekkel rendelkeznek. Az elmúlt két évtizedben méhcsaládok tízezrei váltak köddé világszerte.
Chilei kutatók laboratóriumban és terepen is vizsgálták a beporzók viselkedését, valamint a szervezetükben zajló biokémiai folyamatokat.
A különböző márkaneveken és összetételben, de a szántóföldi és kertészeti kultúrákban világszerte használt gyomirtó legalább hét szempontból is bizonyítottan negatív hatással van a házi méhek és a vadon élő beporzók egészségére.
Az ereszcsatornák, az aszfaltutak vagy a mezők szélei egyaránt segíthetik a méhek tájékozódását.
Egy frissen publikált amerikai kutatás összefüggést talált a rovardolgozók átlagéletkorának drasztikus csökkenése és a teljes méhcsaládokat eltüntető rejtélyes kolóniaösszeomlások járványszerű terjedése között.