A napokban jelenik meg Lars Chittka német etológus és viselkedésökológus kötete, amelyben az elmúlt 30 év méhkutatásait foglalja össze. Az eredmények alapján a beporzók nem csak hasznos, de érző és gondolkodó szuperélőlények.
Az ázsiai méhatka az utolsó olyan nagy méztermelő országba is betört, ahol idáig sikerült megfékezni a terjedését. Ausztrália nagy erőkkel küzd a Varroa destructor ellen, a méhészetekre nehéz idők várnak.
Most figyelték meg először, hogy egy emlős Bates-féle mimikrihez folyamodik. A stratégia a jelek szerint beválik, a baglyokat legalábbis összezavarja.
A koronavírus elleni vakcinák megjelenése ellenére 2021 is a járvány éve maradt, de szerencsére születtek még reménykeltő tudományos eredmények. Mesterségesen megtermékenyített korallzátonyok, holland méhecskehotelek és szemétfelderítő drónok az év legnagyobb dobásai között.
A méhméreg a gyógyszergyártás fontos alapanyaga, de az összetevőit több környezeti tényező, valamint a méhek viselkedése is befolyásolja.
Egy friss kutatás szerint a dolgozó méhek a virágpor mellett mikroműanyagot is szállítanak. Azt még nem sikerült kideríteni, hogy pontosan hogyan kerül rájuk a műanyag, de némileg riasztónak tűnik, hogy a kutatók nem találtak jelentős eltérést a városi és a vidéki méhpopuláció között, az viszont kiderült, hogy hogyan kerülhet mikroműanyag a mézbe.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a laboratóriumi eredmények és a kockázatbecslés alapján, a káros növényvédőszer-maradék miatt rendelte el a szántóföldi növényállományok megsemmisítését.
A BeeFund nevezetű francia méhmentő alapítvány reklámarcával állítólag rovarirtószer végzett.
A Pharohylaeus lactiferatust utoljára 98 éve látták, egy ausztrál kutató most három helyszínen azonosította a faj tagjait. Valószínű, hogy a faj veszélyeztetett, és nagyon úgy néz ki, hogy két fa virágaihoz ragaszkodik, ezért is találtak eddig kevés ilyen méhet.
A Lasioglossum dorchinit a Földközi-tenger partvidékén, a korábbi eukaliptuszültetvények területén zajló élőhely-rekonstrukciók vizsgálata során fedezték fel az entomológusok.
A denevérészlelések száma 2,5-szeresére nőtt a tavalyi évhez képest, de a mókusok, őzek és sünök is visszavették a területeiket az emberektől, miután lezárták az országot.
A dolgozók testi jegyeit viselő mutáns méh krémsárga szemeivel tűnt ki a fekete szemű rajból. Nem tudni, mi idézte el a mutálódását, de az utóbbi időben egyre több hím és nőstény jellegzetességeket is mutató egyedet találnak az állatvilágban.
A Szent István Egyetem április 30-án, a méhek napján ismertetett kutatása szerint a természetes élőhelyek sokszínűségét és rugalmasságát utánzó permakultúrás gazdálkodás van a legjobb hatással a beporzó rovarokra.
Egy friss kutatás mikro CT-felvételekkel mutatta ki, hogy a lárva korukban neonikotinoidoknak kitett poszméhek agya lassabban fejlődik és kisebb lesz, mint a rovarirtóktól mentes állományok tagjaié. A peszticidek jelentősen károsították a felnőttkori tanulási képességeket, mindez szerepet játszhat a tömeges méhpusztulásokban is.
Az Egyesület az Európai Méhekért aktivistái Versailles-ban folytatták az olcsó és gyenge minőségű kínai import ellen indított tüntetéssorozatukat.
B., a méh nem méheket influenszel, hanem embereket, és jótékony méhcélokra gyűjt.
A Fidzsi-szigeteken talált magashegyi méhfajt Homalictus terminalisnak nevezeték el, jelezve, hogy meg vannak számlálva a napjai. Az ok: a klímaváltozás.
Egy frissen megjelent amerikai kutatás szerint a neonikotinoidok használata óta 48-szor erősebb mérgeket alkalmaznak, mint előttük, egyesek már a beporzó rovarok kipusztulását jósolják. Az Európai Unió tavaly betiltotta a szerek szabadföldi használatát, a kutatók most az Egyesült Államok törvényhozásától is ezt követelik.
Sokáig kizárólag az embernek tulajdonították a tranzitív következtetés képességét, de eddig is csak gerinces állatoknál fedezték fel ezt a logikai készséget. Most a darazsakon a sor.
Egy tajvani nő egyszerű fertőzésgyanúval ment kórházba a bedagadt szemével, helyette négy karcsúméhet távolítottak el a könnycsatornájából.
Eltűntek a nádtetők, kevés már a vályogfal, így nincs hol lakniuk a beporzáshoz nélkülözhetetlen magányos méheknek és darazsaknak.A megoldás a rovarvirág AirBeenb-je, csak egy tuskó kell hozzá, és folytatódhat a beporzás.
Az összeadás és a kivonás művészete emberi fejjel a világ legtermészetesebb dolga, de kész csoda, hogy egy nem túl fejlett idegrendszerű állat képes ilyen összetett aritmetikai műveletekre. Egy ausztrál kutatás szerint a méhek még ebben is jók.
Egy somogysárdi méhészetben tavaly júliusban ezerszámra pusztultak a gyűjtést végző dolgozók. Akkor csak sejteni lehetett, hogy valamilyen növényvédő szer mérgezte meg a méheket. Most már biztos: megérkeztek a hivatalos laborvizsgálatok eredményei.
A kutatók kis mikrofonokat szereltek a virágok közelébe, hogy megtudják, mit tesznek a méhek, ha bekövetkezik a teljes napfogyatkozás. Otthagynak csapot-papot, és lepihennek, de ahogy véget ér, sietnek vissza virágokat porozni.
Az ázsiai méhatka nevű parazita terjeszti a deformáltszárny-vírust. A betegség a méhek szárnyainak elcsökevényesedéséhez vezet, de gyakran bénulást is okoz. A kutatók most egy gombával akarják felvenni a harcot ellene.
A méhek és a darazsak környezeti haszna egyaránt felbecsülhetetlen, ráadásul mindkét rovar egyre vészesebben pusztul, mégis teljesen ellentétes érzelmeket táplálunk irántuk. Hogy miért?
A napraforgó virágzása idején kezdtek el hullani, a méhészeknek nagyon nehéz lesz helyrehozniuk a kárt.
A rovarirtók nem megfelelő használata óriási veszélyt jelent a háziméhekre. A somogysárdi Dömötörfi Család Méhészetében ezerszámra pusztultak a gyűjtést végző dolgozók, a méhész szerint a növényvédő szerek miatt.
A túl intenzív legeltetés csökkenti a dolgozók problémamegoldási, tanulási képességét és megváltoztatja a rovaragy neuronjai közötti kapcsolatokat – derül ki egy friss nemzetközi tanulmányból, amely a méhek rejtélyes kolónia-összeomlására is talált egy valószínű magyarázatot.