A születéskori nemarány nagyjából 1:1 a legtöbb szexuális, külön nemű egyedekkel rendelkező élőlénynél. De mért születik nagyjából 100 lányra 103 fiú, és mikor egyenlítődik ki a nemek aránya? Változik-e ez az arány a teljes népességre vonatkozóan Magyarországon és globálisan? Miért nem elég evoluciós szempontból a kevés férfi és a sok nő? Mi a Fisher-paradoxon, és mi a Bruce-hatás? Azonos számú hím, illetve nőstény egyed szükséges-e egy populáció fenntartásához? Hogyan tartanak háremet az ezüsthátú gorillák, és hogyan a rozmárok? Miért érdemes inkább nőnek/nősténynek születni szűkös esztendőkben, amikor a környezeti feltételek rosszak? Miért gondoljuk, hogy az 1:1 nemarány evolúciós szempontból előnyös? Engedélyezett-e mesterséges megtermékenyítés (in vitro fertilizáció, IVF) során a nem szerinti előszűrés, és miért? Miben téved Jordan Peterson és az incel-kultúra, történelmileg valóban kevesebb férfi szaporodott-e, mint nő? DNS-vizsgálatok igazolják-e az alfahímek dominanciáját, igaz-e a Dzsingisz kán-elmélet? És az Éva-elmélet? Az ember alapvetően valóban monogám?

Darwinista podcastsorozatukban Kun Ádám evolúcióbiológus, ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, állandó szerzőnk és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója kalauzol minket az élettudományok világában.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Hivatkozott irodalom:

• Orzack, S. H., Stubblefield, J. W., Akmaev, V. R., Colls, P., Munné, S., Scholl, T., Steinsaltz, D. és Zuckerman, J. E. 2015. The human sex ratio from conception to birth. Proceedings of the National Academy of Sciences 112(16): E2102-E2111
• Austad, S. N. 2015. The human prenatal sex ratio: A major surprise. Proceedings of the National Academy of Sciences 112(16): 4839-4840

Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk, a másodikban, hogy ugyan mitől és hogyan repülnek egyes állatok, a harmadikban, hogy milyen nemi determinációk működnek az állat- és növényvilágban, a negyedikben, hogy milyen autoimmun betegségeket gyógyít a reumatológus, az ötödikben, hogy hogyan definiáljuk az életet, a hatodikban hogy mi mindennel foglalkozik egy evolúcióbiológus, a hetedikben, hogy a homoszexualitás az állatvilágban gyakran előforduló, nem természetellenes és nem patológiás viselkedés, a nyolcadikban a krónikus betegségeket és a leggyakoribb halálozási okokat, a kilencedikben a hibrideket, a tizedikben az emberi evolúció gyorsuló ütemét, a tizenegyedikben, hogy mennyi C-vitamint szedjünk, és egyáltalán miért kell védeni a szervezetünket az oxigéntől, a tizenkettedikben az antibiotikumokat és a nekik ellenálló szuperbaktériumokat.

Hallgass bele ezekbe is:

Az emberi evolúció gyorsabb, mint valaha

Darwin démonai podcast 2023. január 17.

Az evolúció bizonyítékai a csökevényes szervek, amikből az emberben is találunk párat. De biztosan csökevényesek, és vajon el fognak tűnni? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.

Mennyi C-vitamint szedjünk?

Darwin démonai podcast 2023. március 16.

Miért van szükségünk antioxidánsokra? És mi az összefüggés a káros oxigéngyökök és a fogak kihullását okozó skorbut között? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.

Hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk?

Darwin démonai podcast 2021. május 18.

A szexkromoszómák az esetek 2 százalékában nem határozzák meg egyértelműen az ember biológiai nemét, ráadásul az Y-kromoszóma mérete az evolúció során folyamatosan csökken. Vajon egyszer el is tűnhetnek a férfiak? Léteznek-e emberi kimérák? A Qubit új podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.