A tavalyi extrém hőség a tengeri ökoszisztémában is kárt tett
A 2023-ban rekord magasságba emelkedő tengervíz hőmérséklet a tengeri tápláléklánc alapját képező fitoplankton- és alganövekedés sosem látott, globális visszaesését okozhatta – írja cikkében a New Scientist.
Tavaly a világ óceánjainak nagy részét szélsőségesen nagy tengeri hőhullámok sújtották, amelyeket a klímaváltozás és a Csendes-óceánban az El Niño áramlat melegedése okoztak.
A WMO, a Meteorológiai Világszervezet múlt havi jelentése szerint a tavalyi év bármely napján a Föld óceánjainak közel egyharmadán volt tapasztalható tengeri hőhullám.
Egy új tanulmány szerint a vízfelszíni hőmérséklet kiugró emelkedése az óceán ökoszisztémáját fenntartó fitoplankton, algák és baktériumok termelődési rátájának (net primary productivity – NPP) visszaesését idézte elő.
Marshall Bowles, a Louisiana Universities Marine Consortium munkatársa és kollégái 21 év műholdas adatait felhasználva vizsgálták a tengerfelszín színét, amelyet a fotoszintetizáló organizmusok zöld pigmentjének mennyisége befolyásol. Így próbálták megbecsülni az NPP mértékét a világ óceánjaiban.
2023 áprilisában, amikor a globális tengerfelszíni hőmérséklet rekordszintet ért el, a ráta 22 százalékkal csökkent a 21 éves átlaghoz képest. A tanulmány szerint az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán egyenlítői régióiban, valamint az Atlanti-óceán északi részén csökkent a legnagyobb mértékben a termelékenységi ráta. Ezekben a régiókban voltak a legsúlyosabb tengeri hőhullámok is: az Atlanti-óceán északi részén 2023 júniusában a vízhőmérséklet 4 Celsius fokkal volt magasabb a szokásosnál.
A globális átlagos tengerfelszíni hőmérséklet 2023 augusztusában tetőzött, és szeptemberben az NPP globális mértéke csaknem 16 százalékkal volt alacsonyabb, mint az ugyanerre a hónapra vonatkozó 21 éves átlagadat. A globális óceánfelszín közel háromnegyedénél 2023 szeptemberében csökkent az NPP – állapították meg a kutatók.
A megnövekedett óceáni hőmérséklet nem mindig vezet az NPP csökkenéséhez - idézi a lap Zoe Jacobsot, az Egyesült Királyság Nemzeti Oceanográfiai Központjának munkatársát. „A trópusi régiókban, tengeri hőhullám idején a termelékenység általában kisebb lesz. De ha ez a sarkvidékeken következik be, akkor akár növekedhet is".
Jacobs hozzáteszi, hogy a tengeri ökoszisztémák általában képesek helyreállni a termelékenységi rátában bekövetkező rövid megugrásokat követően, így a 2023-as szélsőséges időjárás nem biztos, hogy tartós károkat okoz. Az eredmények azonban szerinte is aggasztóak, és figyelmeztető jelként kellene értelmeznünk ezeket.
Mark Moore, a Southamptoni Egyetem munkatársa szerint az NPP-nek a tanulmány által kimutatott csökkenése jelentős. Ha ez tartósan fennmarad, az a tágabb tengeri ökoszisztémában is zavarokat okozhat – mondja. „Egy 20 százalékos csökkenés néhány év alatt elég jelentős különbség a tengeri táplálékhálózat számára rendelkezésre álló energia mennyiségében."
A tanulmány csak 2023 szeptemberéig vett figyelembe adatokat, de a globális tengerfelszíni hőmérséklet 2024-ben is jóval a 2023-as szint felett maradt.
Moore ezzel együtt óvatosságra intett a tanulmányban bemutatott számadatokkal kapcsolatban, és azt mondta, hogy további kutatásokra van szükség, mielőtt kizárólag a vízhőmérsékletet tennénk felelőssé az NPP-arány csökkenéséért.