Drámai változásokat okozhat a rekorddöntő El Niño a Nagy-korallzátonyon
Az óceánok növekvő hőmérséklete és az egyre extrémebb El Niño események azzal fenyegetnek, hogy a korallzátony egyes részein moszatok veszik át az uralmat.
Az óceánok növekvő hőmérséklete és az egyre extrémebb El Niño események azzal fenyegetnek, hogy a korallzátony egyes részein moszatok veszik át az uralmat.
Laboratóriumi kísérletek szerint metanogén archeák túlélhetnének a hold jégkérge alatti óceánban. Eközben egy másik kutatás alapján könnyebb lehet kimutatni a holdon az életet, mint eddig gondoltuk – feltéve, hogy létezik.
Galápagos-szigeteki korallfosszíliák segítségével kutatók ezer évre visszamenőleg rekonstruálták a Csendes-óceán hőmérsékletének változását. Meglepte őket az, amit találtak.
Az Antarktisz keleti részén 2021 és 2023 között több jég keletkezett, mint amennyi nyugaton elolvadt, és eddig senki nem tudta megmondani, miért. A válasz több ezer kilométerre, a trópusi Csendes-óceánban lapult.
Az esetet még 2024-ben rögzítették a Kaliforniai-öbölben. Kutatók szerint egy vadászati technikáról lehet szó.
Miközben a tengeri hőmérséklet 8 Celsius-fokos tartós emelkedése már végzetesnek számít a koralloknál, a Houtman Abrolhos-szigetek zátonyai viszont még a 22 fokos hőstresszre is immunisak voltak.
Éghajlatkutatók friss előrejelzése szerint az évszázad végéig a vártnál jobban, 51 százalékkal is lelassulhat az AMOC, ami enyhébbé teszi Nyugat- és Észak-Európa éghajlatát.
Miközben egyre fogy a hal, a hőhullámok miatt az északi vizekben átmenetileg növekvő populációk elterelik a figyelmet a problémáról, amit a túlhalászat csak tovább súlyosbít.
A mélytengeri bányászatot már nagyon is érdeklik az oxigént termelni képes polifémes rögök, egyesek azonban még mindig nem hisznek a jelenség létezésében.
Egy friss kutatás szerint 2025-ben is megdőlt az óceánok hőtartalmának rekordja, annak ellenére, hogy a tavalyi nem El Niño év volt.
A mérések kezdete óta 2025 volt az eddigi harmadik legmelegebb év a Földön. Ez azt jelenti, hogy még 2030 előtt, az eredetileg vártnál egy évtizeddel korábban átléphetjük a párizsi egyezményben lefektetett célokat.
A különleges dániai lelőhelyen tett felfedezés alapján az ikonikus puhatestűek még egy ideig eléldegéltek a földtörténeti újidőben. Már csak azt kell megfejteni, hogy miért tűntek el nem sokkal később.
Egy hónapon belül a második kutatás utal arra, hogy a jégkérge alatt óceánt rejtő hold mégsem lehet túlzottan lakható. Ez nem túl jó hír a NASA-nak, ami 2024-ben 5 milliárd dolláros költségű űrszondát küldött az Europához.
Legalábbis a Nature Astronomy folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint.
A washingtoni egyezmény múlt héten elfogadott módosítása teljesen megtiltja az óceáni fehérfoltú cápák, a manta- és ördögráják valamint a cetcápák nemzetközi kereskedelmét.