
A Greenpeace szerint még a kutatókat is meglepte, hogy mekkora veszélyben vannak a tengerek
Petícióval és rövid animációs filmmel hívja fel a figyelmet az óceánok állapotára a szervezet.
Petícióval és rövid animációs filmmel hívja fel a figyelmet az óceánok állapotára a szervezet.
Hiába tiltották be a bálnavadászatot az ír partok mentén, a tengeri emlősökre nemcsak a szigonyok, hanem a mesterséges zajok is komoly veszélyt jelenthetnek: a cetfélék elkeseredetten próbálják túlkiabálni az emberi eredetű vízi lármát. Mi a megoldás?
Senki nem tudja, hogy mi lehet ez a furcsa aranyszínű képződmény, ami a tudósokat első ránézésre valamiféle tojáshéjra vagy szivacsmaradékra emlékeztette.
A tengerek felszínének hőmérséklete egyre nő, de a Dél-Amerikai partjainál kezdődő, több ezer kilométeres víznyelv nemhogy nem melegszik, hanem még hűl is. Egyes kutatók szerint ma ez a klímakutatás legnagyobb rejtélye.
Egy friss kutatás szerint a fitoplanktonok elszaporodása miatt megváltozik a földi óceánok színe, a folyamat ráadásul gyorsabban zajlik, mint korábban gondolták. Az ok: a klímaváltozás.
Eddig csak szonárral, vagyis hanghullámok alapján tudták feltérképezni a tengerfeneket, most viszont már akár 1100 méter magas tenger alatti hegyeket is lehet radarral, műholdról észlelni.
Becslések szerint 2,2 millió faj élhet a Föld óceánjaiban, de máig mindössze 240 ezret sikerült leírni közülük. A technológiai fejlődés felgyorsította a felfedezéseket is, és már a zselészerű mélytengeri lényeket is képesek vizsgálni anélkül, hogy a felszínre hoznák azokat.
Ahogy az erdők, úgy a vízi élővilág is jelentős szénmegkötő-kapacitással rendelkezik. Ezért is lenne fontos helyreállítani a világ legnagyobb állatainak populációit.
Egy nemzetközi kutatócsoport növelné a szén-dioxidot hatékonyan megkötő fitoplanktonok számát, amelyek tetemeivel a szén-dioxid is a tengerfenéken halmozódhatna fel.
Egy friss kutatás szerint a mikroműanyagok 99 százaléka nem közvetlenül, hanem az első számú táplálékforrásukként ismert krillfajokkal kerül a tengeri óriások szervezetébe.
Egyelőre a kutatóknak sincs ötletük, hogy pontosan mi lehet az ausztráliai Queensland partjaira sodort állati testrész vagy maradvány.
Az amerikai Earth Law Center kutatói szerint a nemzetközi jognak el kellene fogadnia az óceán élethez és egészséghez való jogát. Ugyanez vonatkozik az egész természetre is: érvelésük szerint akkor, ha különálló entitásként tekintünk a minket körülvevő világra, kizsákmányoljuk, megbetegítjük, és ez az embernek is árt.
Az Ocean Cleanup System 003 az eddigi legnagyobb hulladékgyűjtő rendszer, amellyel az óceán felszínén úszó műanyagszemetet gyűjtik össze.
Először a felvételek alapján próbálják meg azonosítani a fajt, ami lehet egy újabb szivacs, korall vagy zsákállat is.
A bolygóvadász csillagászok azt valószínűsítik, hogy a TOI-1452 b Földhöz hasonló tömegének 30 százalékát teszi ki víz.