Félmilliárd éve jelenhettek meg az első világító állatok
Már a legelső, korallok közé tartozó nyolcosztatú virágállatok is biolumineszcensek lehettek, ami 270 millió évvel korábbra tolja a jelenség kialakulását.
Már a legelső, korallok közé tartozó nyolcosztatú virágállatok is biolumineszcensek lehettek, ami 270 millió évvel korábbra tolja a jelenség kialakulását.
Tavaly sosem látott mértékben esett vissza a fitoplankton, illetve az algák növekedése, amelyektől az óceánok számos élőlényének tápláléka függ.
A gyengülő El Niño ellenére múlt hónapban 21,07 fokkal újra havi rekordot döntött az óceánok felszíni hőmérséklete. 2023 után ez már nem lepi meg a kutatókat.
Az edényekből kioldódó, ruhákról lefoszló, gumiabroncsról lekopó mikro- és nanoműanyagokat kimutatták már a tüdőben, a májban, a bélben és a méhlepényben is, és semmi jóval nem kecsegtetnek. Miközben kezdjük megérteni hatásukat, épp ideje lenne elkezdeni a probléma kezelését is.
Semmi jele nincs a felszínén, mégis egy mély óceánt rejthet vastag jégkérge alatt a Szaturnusz Mimas holdja. A felfedezés átírja ismereteinket arról, hogy mely égitesteken lehetnek óceánok a Naprendszerünkben.
Az elmúlt 300 év óceáni hőmérsékletét rekonstruáló vizsgálat szerint már rég túlléptük a másfél fokos felmelegedést, de a kutatással más tudósok nincsenek megelégedve.
A globális felmelegedéssel járó tengerszint-emelkedés százmilliók lakóhelyét veszélyezteti. Mi történne Hollandiával, Olaszországgal vagy Romániával, ha 1, 3, 13 és 65 méterrel nőne az óceánok szintje?
A jégkorszak után felgyorsuló tengerszint-emelkedés áraszthatta el az értékes lakóhelyet.
Petícióval és rövid animációs filmmel hívja fel a figyelmet az óceánok állapotára a szervezet.
Hiába tiltották be a bálnavadászatot az ír partok mentén, a tengeri emlősökre nemcsak a szigonyok, hanem a mesterséges zajok is komoly veszélyt jelenthetnek: a cetfélék elkeseredetten próbálják túlkiabálni az emberi eredetű vízi lármát. Mi a megoldás?
Senki nem tudja, hogy mi lehet ez a furcsa aranyszínű képződmény, ami a tudósokat első ránézésre valamiféle tojáshéjra vagy szivacsmaradékra emlékeztette.
A tengerek felszínének hőmérséklete egyre nő, de a Dél-Amerikai partjainál kezdődő, több ezer kilométeres víznyelv nemhogy nem melegszik, hanem még hűl is. Egyes kutatók szerint ma ez a klímakutatás legnagyobb rejtélye.
Egy friss kutatás szerint a fitoplanktonok elszaporodása miatt megváltozik a földi óceánok színe, a folyamat ráadásul gyorsabban zajlik, mint korábban gondolták. Az ok: a klímaváltozás.
Eddig csak szonárral, vagyis hanghullámok alapján tudták feltérképezni a tengerfeneket, most viszont már akár 1100 méter magas tenger alatti hegyeket is lehet radarral, műholdról észlelni.
Becslések szerint 2,2 millió faj élhet a Föld óceánjaiban, de máig mindössze 240 ezret sikerült leírni közülük. A technológiai fejlődés felgyorsította a felfedezéseket is, és már a zselészerű mélytengeri lényeket is képesek vizsgálni anélkül, hogy a felszínre hoznák azokat.