A különleges dániai lelőhelyen tett felfedezés alapján az ikonikus puhatestűek még egy ideig eléldegéltek a földtörténeti újidőben. Már csak azt kell megfejteni, hogy miért tűntek el nem sokkal később.
Egy hónapon belül a második kutatás utal arra, hogy a jégkérge alatt óceánt rejtő hold mégsem lehet túlzottan lakható. Ez nem túl jó hír a NASA-nak, ami 2024-ben 5 milliárd dolláros költségű űrszondát küldött az Europához.
Legalábbis a Nature Astronomy folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint.
A washingtoni egyezmény múlt héten elfogadott módosítása teljesen megtiltja az óceáni fehérfoltú cápák, a manta- és ördögráják valamint a cetcápák nemzetközi kereskedelmét.
A klímaváltozás szempontjából is aggasztó, hogy az óceánok negyedén már egyszerre figyelhető meg a hőmérséklet, a sótartalom és az oxigénszint kritikus eltolódása.
A GRACE projekt műholdjai észlelték a gravitációs tér változását, de a kutatók csak most jöttek rá, mi állhatott a jelenség hátterében.
Kutatók 332 óriás kanyont térképeztek fel az Antarktisz jege alatt. Sokkal jelentősebb szerepük van a globális klíma folyamataiban, mint eddig gondoltuk.
A dél-ausztráliai intézkedés célja az egyszer használatos műanyagok alkalmazásának visszaszorítása és a tengeri élővilág védelme. A hal alakú flakonokat ugyanis egyes fajok tápláléknak nézhetik.
Az óceánok elsavasodása a korallok és a rákok mellett a ragadozókat sem kíméli.
A korallzátonyok eltűnése hosszú távon katasztrófával fenyeget, és a hagyományos megoldások alkalmazása már nem elég. A Canon egy brit kutatócsoporttal és a Nature Seychelles természetvédő szervezettel együtt innovatív technikákkal dolgozik a korallok szaporításán.
Egy friss kutatás szerint hatalmas vulkánkitörések alapozhatták meg a Föld szinte teljes eljegesedését a Stuartian időszakban. Ez ismét azt mutatja, hogy bolygónk éghajlata nagyon érzékeny a légköri szén-dioxid-szint változására.
A Hawaii Egyetem friss kutatása szerint az elkövetkező harminc évben soha nem látott mértékben savasodik majd az óceán vize. A karbonkibocsátástól függ, hogy a korallok tudnak-e alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
A veterán természetfilmes a vészharangok kongatása után új filmjében, valamint az azt kísérő könyvében, az Óceánban reményteli üzenetet fogalmaz meg: 25-30 évünk van még, hogy megállítsuk a földi élet pusztulását.
Az antarktiszi vizekben élő, rendkívül ritka kalmárfajra egy óriási egybeesésnek köszönhetően bukkantak rá kutatók, akik a SuBastian robot-tengeralattjáróval eredetileg a Weddell-tenger egy másik részét készültek felderíteni.
A friss mérések szerint a Föld újabb klímaügyi fordulópontot lépett át, az óceánok az iparosodás előtti korhoz képest már a bennük lévő kalcium-karbonát 20 százalékát elvesztették.