Vezető klímakutatók és mások mellett az ENSZ volt főtitkára által jegyzett nyílt levél szerint így nem is várható túl sok eredmény a tárgyalásoktól.
A pusztulásukért elsősorban az éghajlatváltozás a felelős. Az óceánok a felmelegedés miatt létrejövő hőtöbblet mintegy 90 százalékát nyelik el, ennek esnek áldozatul a korallok is.
Éppen csak elkezdődött Azerbajdzsánban a COP29 klímakonferencia, amikor brit éghajlatkutatók ledobták friss vizsgálatukat, ami szerint 1700 óta a Föld átlaghőmérséklete 1,49 Celsius-fokkal nőtt meg.
Ráadásul az első olyan, aminek az átlaghőmérséklete legalább 1,5 Celsius-fokkal magasabb lehet, mint az iparosodás előtti éveké.
Joe Biden zöldebb útra terelte az amerikai gazdaságot, de a második Trump-kormány könnyen visszafordíthat mindent a szennyező fosszilis ipar kedvéért. Pedig időközben a republikánus államok is rákaptak a megújuló energia ízére.
Például gigantikus víz alatti gátakkal előznék meg, hogy a meleg áramlatok elérjék az antarktiszi gleccsert, amely ma már 50 milliárd tonna jeget veszít évente.
A Lancet klímafolyóiratának 2024-es jelentése szerint a hosszú szárazság és a villámárvizek halálos ciklusainak fokozódását csak úgy lehet megállítani, ha a világ nem tömi ki több pénzzel a fosszilis ipart.
A Spitzbergákon található Ny-Ålesund kutatóállomáson az emberiség jövőjét meghatározó klímakutatásokat végez egy maréknyi tudós, Esther Horvath pedig úgy dokumentálja a munkájukat, ahogy senki más. Új tárlata már látogatható a budapesti Capa Központban.
Egy nemzetközi kutatócsoport az elmúlt negyedszázad erdőtüzeinek mintázatait vizsgálta az eurázsiai és észak-amerikai boreális övezetben.
A globális villamosenergia-igény 2035-ben 6 százalékkal magasabb lesz, mint azt tavalyi előrejelzésében írta a Nemzetközi Energiaügynökség.
A WWF jelentése lesújtó képet fest arról, hogy mit tesz a Földdel és annak élővilágával az ember.
Egy vizsgálatban a lejtőket és a talajok összetételét vizsgálták.
Míg 1984-ben a félszigetnek mindössze 1 négyzetkilométerét fedte növényzet, 2021-re már 12 négyzetkilométert.
A Guardian szerint több, mint 20 nemzetközi szakértő és közel száz környezetvédelmi szervezet „fejezte ki megdöbbenését”.
A 11 kutató közös nyilatkozata nemcsak a döntéshozókhoz szól, hanem mindenkinek emészthető formában igyekszik megmutatni, miért érdemes minden apró lépést megtenni a Föld megmentéséért.