klímaváltozás

Zimbabwéban már elindult a klímamigráció

Az afrikai országban egyre nagyobb a hőség és a szárazság, Zimbabwe példája pedig most megmutatja, hogy milyen népmozgásokra számíthatnak majd az érintett régiókban. Ha nem változik semmi, 2050-re 216 millió embernek kell elhagynia az otthonát a klímaváltozás miatt, azonnali cselekvéssel ennek a 80 százaléka megelőzhető lenne.

Az Antarktisz az utolsó kontinens, ahová még nem húzták be az internetet, de ami késik, nem múlik

A Déli-sarkvidéken az internetelérés máig a korlátozott sávszélességű műholdas átvitelre korlátozódik. Az Új-Zélandtól a McMurdo kutatóállomásig húzódó tenger alatti kábel jelentősen segítené a tudományos kutatásokat és javítaná az életkörülményeket, de fennáll a veszélye, hogy a felszabadult internetezés megzavarja a kutatóállomások közösségi életét.

Ha támogatsz egy kenyai vagy brazil erdősítést, azzal valójában saját magadon segítesz

A szén-dioxid megkötését, a levegő és a víz tisztítását, a hőmérséklet szabályozását, a biológiai sokféleség őrzését, a természetes élelem biztosítását csak az erdők tudják nekünk nyújtani, erre mit csinálunk? Fűrésszel és gépekkel megyünk nekik. Az erdők védelme és helyreállítása az egyik legfontosabb előttünk álló feladat, és a Mastercard Priceless Planet Koalícióján keresztül nagyvállalatok és fogyasztók közösen léphetnek fel az erdők pusztulása ellen.

Kevéssé hatékonynak nevezi a glasgow-i klímaegyezmény vázlata a fosszilis energiát, de ez még nem elég az üdvösséghez

Nyilvánosságra hozták a glasgow-i klímaegyezmény legújabb vázlatát, amelyben a „nem elég hatékony” fosszilis energiaforrások mielőbbi kivezetését sürgetik. A vázlatot még nem fogadták el a klímacsúcson részt vevő országok, korábban Kína és India is tiltakozott a megfogalmazás ellen, mégis bekerült a vázlatba.

Megjelent a nagy klímaatlasz, Magyarországon főleg a szúnyogok által terjesztett vírusoktól lehet tartani

Az éghajlatváltozás G20-országokra mért hatásait bemutató elemzés szerint lényegesen gyakoribb és elhúzódóbb hőhullámokkal kell számolni a fejlett országokban és az EU-ban. A szúnyogok által terjesztett betegségek világszerte egyre több embert érintenek, az itthoni helyzetet azonban nem elsősorban a felmelegedés mértéke, hanem a csapadékmennyiség ingadozása határozza majd meg.

Ha el akarjuk kerülni a klímakatasztrófát, le kell számolnunk az olyan pihe-puha kifejezésekkel, mint a „zöld”, az „öko” meg a „bio”

A metaforikus kifejezések kulcsszerepet játszanak a tudományos nyelvben és kommunikációban, de a klímaváltozás olyan metaforái, mint az „üvegházhatás”, a „lábnyom” vagy a „takaró” egyáltalán nem képesek beteljesíteni szemléletformáló szerepüket. A nyelvi keretezés, a kifejezések pontossága, a hívószavak érzelmi tartalma ugyanakkor döntően befolyásolhatja a cselekvési hajlandóságot és ezen keresztül az emberi civilizáció túlélési esélyeit.

A párizsi egyezmény már nem elég, a vasárnap kezdődő klímacsúcson az élhető jövő biztosítása a tét

Október 31-től közel két hétig tart a minden idők legfontosabb ENSZ-klímacsúcsának nevezett COP26, ahol a világ vezetői eldönthetik, képesek és hajlandók-e tettekre váltani a klímaváltozás elleni harcban tett ígéreteiket. A szakértők szerint már 2030-ig példátlan változtatásokra van szükség a világ működésében, és még így sem biztos, hogy tartható az 1,5 fokos felmelegedési cél.

A felmelegedés a globális vízkörzést is felborítja

A szélövek eltolódása, a viharok kialakulásának és útvonalának változása befolyásolja a csapadék időbeli és mennyiségi eloszlását. A melegedő légkör egyre több vízgőzt tart magában, ez a többlet táplálja a heves esőzéseket, írja Szabó Amanda Imola éghajlatkutató-meteorológus a Másfélfokon megjelent elemzésében.

A városok zöldítése nemcsak a pénzt viszi, hanem közvetlen anyagi haszonnal is jár

A levegő minőségének javítását, a szén-dioxid megkötését, a csapadékvíz lefolyásának lassítását vagy az épületek és a közterek hűtésigényének csökkentését eredményező zöld beruházások költségeinek többszörösére rúg az így létrejött ökológiai szolgáltatások haszna, állítja a Másfélfokon Lehoczky Annamária meteorológus-éghajlatkutató.

Nem hárítják el a klímakatasztrófát az elbaltázott erdősítések, sőt még rontanak is a helyzeten

A klímaválság és a súlyos biodiverzitás-vesztés összetett problémáját nem lehet olyan csodaszerként beállított megoldással elintézni, mint a tömeges faültetés – amit világszerte számos elfuserált fásítási akció bizonyít. Klímakutatók szerint alkalmi fatelepítések helyett hosszú távú ökoszisztéma-gondozásra lenne szükség, amelynek középpontjában a helyi lakosok állnak.

Mit jelent az energia-egyensúly a Földön, és van-e remény, hogy visszanyerjük?

A Föld energiamérlege legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, vagyis az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver vagy kibocsát. A globális felmelegedés csak akkor állítható meg, ha az emberiség csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és elkezdi kivonni a légkörből a többletet; az óceánokban zajló folyamatok még így is drasztikus hatásúak lesznek a szárazföldekre.

A tudósoknak nehezítést, a vonalas környezetvédőknek könnyebbséget hozhat a Merkel-korszak vége

Angela Merkel német kancellár, aki kvantumkémiából doktorált még az NDK-ban, rekordnak számító négy ciklusa során kiemelten kezelte a tudományt. Ez alól egyetlen terület jelentett kivételt: a klímavédelem. Vajon milyen irányba téríti el a német és az uniós tudomány- és klímapolitikát a hét végén esedékes szövetségi választások kimenetele, és mi várható a 21. századot eddig meghatározó Merkel-korszak után?

Az elmúlt ezer év legnagyobb angliai erdősítése bizonyítja, hogy megéri hosszú távon befektetni a természetbe

Az egykor szénbányáktól hemzsegő, ipari szennyezéssel sújtott közép-angliai vidéket az 1980-as évek bányászüldözése után elhagyták az emberek, ezért 30 éve úgy döntöttek, erdőt telepítenek a környékre. A mára 9 millió fát számláló, budapestnyi területű National Forest nem csak az élővilágnak hasznos, de ötezer munkahelyet teremtett, és a sétányok mellett fesztiválnak, ökoszállónak, iskolának is otthont ad.

Az ősi mítoszok és legendák segíthetnek megküzdeni a klímaváltozás következményeivel

A geomitológusok igyekeznek összegyűjteni a történelmi özönvizekről szóló történeteket, és azokat az írásbeliség előtti kor embere által megfigyelt természeti jelenségekként olvasni, hogy az elődök tapasztalatai a mostani klímaváltozás idején is értelmezhetővé és használhatóvá váljanak. Az ősi történetek a mai kor emberének is segíthetnek abban, hogy vízparti városaink ne jussanak Atlantisz sorsára.

Így lett Medellín a kokain és az erőszak központjából az egész világnak példát mutató zöld okosváros

A hírhedt drogkartellvezér, Pablo Escobar hagyatékát nehezen tudja lerázni magáról Kolumbia második legnagyobb városa, de az biztos, hogy az innovatív városvezetők mindent megtesznek ennek érdekében: a közösségi terek, a biciklisávok vagy a városi hőmérsékletet 2 fokkal csökkentő zöldfolyosók egyszerre veszik fel a harcot a klímaváltozással és a társadalmi egyenlőtlenségekkel.