A geomitológusok igyekeznek összegyűjteni a történelmi özönvizekről szóló történeteket, és azokat az írásbeliség előtti kor embere által megfigyelt természeti jelenségekként olvasni, hogy az elődök tapasztalatai a mostani klímaváltozás idején is értelmezhetővé és használhatóvá váljanak. Az ősi történetek a mai kor emberének is segíthetnek abban, hogy vízparti városaink ne jussanak Atlantisz sorsára.
A hírhedt drogkartellvezér, Pablo Escobar hagyatékát nehezen tudja lerázni magáról Kolumbia második legnagyobb városa, de az biztos, hogy az innovatív városvezetők mindent megtesznek ennek érdekében: a közösségi terek, a biciklisávok vagy a városi hőmérsékletet 2 fokkal csökkentő zöldfolyosók egyszerre veszik fel a harcot a klímaváltozással és a társadalmi egyenlőtlenségekkel.
Egy nemzetközi kutatócsoport közel 200 ország 170 növényi és 16 állati termékének emissziós mutatói alapján azt modellezte, hogy a mezőgazdasági termelés mekkora mennyiségű szén-dioxiddal, metánnal és dinitrogén-oxiddal terheli a környezetet.
A Bath-i Egyetem vezetésével zajló felmérésben 10 ezer fiatalt kérdeztek meg az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Portugáliában, Brazíliában, Indiában, a Fülöp-szigeteken és Nigériában.
Itthon a legtöbben kertészeti attrakcióként alakítanak ki dísztavat, de hamar rádöbbennek, milyen gyorsan megtelik élettel, ha hagyják dolgozni a természetet. Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a lakosság aktív bevonásával kezdték el felmérni ezeket az eddig rejtett és javarészt ismeretlen ökoszisztémákat.
Az Orca nevű rendszer egyelőre évi 870 autó kibocsátását képes semlegesíteni azzal, hogy szén-dioxidot szív el a levegőből, és mélyen a föld alatt, ásványok formájában tárolja. A technológiának hamar el kell terjednie, hogy valódi eszközzé váljon a klímaváltozás elleni harcban.
Évente három százalékkal kell csökkennie a fosszilis energiahordozók kitermelésének ahhoz, hogy reális esélyünk legyen a párizsi klímacélok betartására, derül ki egy friss kutatásból. A koronavírus-járvány által okozott keresletcsökkenés megfelelő pillanat lehet arra, hogy az olaj- és földgázkitermeléssel foglalkozó vállalatok stratégiát váltsanak.
A klímaváltozás hatására a felhők erőteljes pozitív visszacsatolást okoznak, amit főként a felszíni hőmérséklet és a troposzféra stabilitásának változása alakít. Egy nemrég közzétett, a felhők vizsgálatán alapuló modell szerint a légköri szén-dioxid-szint megduplázódása hosszú távon 3,2 fokos felmelegedéssel jár.
A világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának 7,2 százalékáért a vas- és acélipar felel, ezért fontos minél előbb dekarbonizálni az erősen szénigényes ágazatot. A fordulatot az acélgyártás során a szén helyett használt hidrogéngáz hozhatja el, és egyre több cég áll be az így készülő zöld acél mögé: a Mercedes-Benz, a Scania és a Volvo már elkötelezte magát.
A vízerőművek tározóin már nem folyik át elegendő víz, ezért Szíria északkeleti részén naponta 19 órán át tart az áramszünet. Az emberek kilométereket gyalogolnak tiszta vízért, a haszonállatoknak pedig a csökkenő termés miatt már nem jut elég gabona. Szakértők szerint újabb humanitárius katasztrófára kell számítani.
Fel kell készülnünk arra, hogy merőben új gazdasági szemlélet mentén kell élnünk, életmódunkat pedig gyorsan és radikálisan meg kell változtatnunk. Nincs mese, korlátoznunk kell szén-dioxid-termelő pénzköltésünket. Mindezt tudatosan, állhatatosan, hiszen abba az életmódba, amit eddig folytattunk, már nincs visszatérés.
A korábban legfeljebb évtizedenként egyszer tapasztalt aszályok, árvizek és hőmérsékleti rekordok a lakhatatlanság határáig megváltoztathatják a földi ökoszisztémát.
A szigetország déli része alig látott esőt az elmúlt négy évben, a korábban mezőgazdaságból élő családoknak így rovarokat kell vadászniuk, hogy valahogy túléljenek.
Brit és amerikai kutatók számolták ki, hogy az ózonréteg megvédésén kívül milyen járulékos pozitív hatásai voltak a következetesen betartott Montréali jegyzőkönyvnek. A klímaváltozás sokkal előrébb tartana.
Egy friss kutatás kimutatta, hogy az urbanizáció hatására több emlősfaj testmérete is megnövekedett. Ennek valószínűleg a városokban található élelemtöbblet az oka. A felfedezés megcáfolja azt a korábbi hipotézist, hogy a városok környékén élő állatok összemennek.
Holló Dávid a hawaii születésű Lori Nishikawával évek óta azon dolgozik, hogy olyan mesterséges korallzátony-dizájnt alkosson, ami felgyorsítja és jobban skálázhatóvá teszi a korallok telepítését, és ezzel esély nyílhat a világ egyik legveszélyeztetettebb ökoszisztémájának megmentésére. Az első 3D nyomtatott tesztzátony már jövőre elkészülhet a Hawaii-szigetek közelében.
Tombol a tűzvész Görögország második legnagyobb szigetén, Évián. Az áldozatok közé tartozik az a 2500 éves olajfa is, amiről még Sztrabón is írt az első században, és ami ennyi időn keresztül minden évben megbízható olajbogyótermést hozott.
A gazdálkodókból, ökológusokból, környezet- és vízügyi mérnökökből álló társaság szerint az egyre égetőbb vízhiány oka a nem megfelelő vízgazdálkodás, pedig létezik a tradíciók megújításán alapuló korszerű megoldás.
Csak rajtunk múlik, hogy a következő évezredben az Édenkertben vagy a Mad Maxben él majd az emberiség. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése lesújtó jövőképet fest, és arra figyelmeztet, hogy a tétlenség végzetes következményekkel járhat. Az államoknak, a cégeknek és a magánembereknek is cselekedniük kell.
A generációs amnéziának nevezett jelenség a tudományban és a mindennapokban is jelentkezik: nemcsak a korábban elképzelhetetlen technológiai vívmányokat vesszük készpénznek, hanem azt a hanyatló természetet is, amit az előző nemzedékek ránk hagytak. A kutatók egy megoldást látnak arra, hogy ne váljon visszafordíthatatlanná a helyzet: vissza kell térni a természetbe.
A 120 ezer lakosú csendes-óceáni Kiribati legmagasabb pontja két méterrel emelkedik a tengerszint fölé, és a szigetország saját erőből képtelen elkerülni a klímakatasztrófát. Míg Ausztrália és Új-Zéland a Kiribatiból érkező klímamenekültek befogadásával segítene, Kína a helyi fejlesztések támogatásával emelné meg a sziget házait és úthálózatát. Az idő egyre fogy.
Az évszázad végére a császárpingvin-kolóniák 98 százalékát fenyegetheti a kihalás veszélye, ha nem történik változás az üvegházhatású gázok kibocsátásában.
A Föld éghajlata 34 millió éve lényegesen hidegebbre fordult, ami a sarki jégtakarók kialakulásához vezetett. Egy új kutatás szerint az átalakulást a szén-dioxid-szint változása okozta, és ez ismét rávilágít az üvegházhatású gáz éghajlatformáló szerepére.
A gigantikus mennyiségű, 8,5 milliárd tonnányi olvadt jég dán tudósok szerint 5,1 centiméternyi vízzel boríthatná be Florida mintegy 170 ezer négyzetkilométernyi területét.
A 2020-as megingás után az emberiség visszatért a régi kerékvágásba, és ismét hét hónap alatt éli fel a Föld egy évre elegendő természetes erőforrásait. 1970 óta ez nap egyre hamarabb és hamarabb jön el.
Rangsorolták a Föld országait abból a szempontból, hol ússza meg az ember a legnagyobb eséllyel az emberi társadalmak pusztulását. Az a rossz hír, hogy a legjobb helyek mind szigetek.
A Columbiába és mellékfolyóiba szaporodni visszatérő halakon először sebek és gombás foltok jelennek meg, majd a hőstressz következtében elpusztulnak. A vizek felmelegedéséről a klímaváltozás mellett a folyó áramlását megtörő gátak is tehetnek.
Egy friss kutatás szerint a korábbi csúcsokat akár 5 Celsius-fokkal is megdöntő hőhullámok a következő három évtizedben kétszer-hétszer valószínűbbek lesznek. Ha viszont sikerül radikálisan visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást, az extrémitások kockázata akár 80 százalékkal is kisebb lehet.
A fenntarthatósági célok elérése nehéz, de nem lehetetlen, csak épp a globális gazdaságot és környezetvédelmet kell összehangolni hozzá. A nemnövekedés elmélete, a veganizmus vagy a szuperfehérre festett épületek tetőkertjei is segíthetnek ebben, de egy biztos: összefogás nélkül nincs jövője a mai társadalomnak.
A talált vírusok közül mindössze négyet ismer a tudomány, legalább 28 féle új vírust tártak fel a kutatók. Ezeket azért kell még most elkezdeni vizsgálni, mert a klímaváltozás hatására előbb-utóbb maguk szabadulnak majd a felszínre.
Az éghajlati modellszámítások alapján a klímaváltozás egyértelmű hozadéka az extrém csapadékkal járó nyári zivatarok gyakoriságának növekedése. A bajt tetézi, hogy még ma is nehéz megmondani, pontosan hol csap le a vihar, hol történik a legnagyobb pusztítás.
A globális klímamodellekben előrevetített folyamatok miatt egyre többször és egyre több helyen kell olyan forrósággal kalkulálni, amely tartóssá válva ellehetetlenítheti az emberi életet. Nagyon nem mindegy, hogy a hőség mekkora páratartalommal párosul.
2030-ig el kell kezdeni az üvegházatású gázok kibocsátásáért leginkább felelős iparágak átalakítását: az erőművek, a gyártás, a teherszállítás, a repülés és az építőipar területén is súlyos adók, vámok és karbondíjak várhatók, míg 2035-ig le kell állni a belső égésű motorok gyártásával. Az EU tervét azonban még a tagállamoknak is el kell fogadniuk, indulhat a lobbizás.
A felerősödött gravitációs erővel járó Hold-ciklus összeadódik a tengerszint szűnni nem akaró emelkedésével, és ez komoly gondokat okoz majd a 2030-as évek közepétől a tengerpartokon. Egy új tanulmány először számolt az árapály-jelenség összes szóba jöhető tényezőjével.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint az endoterm hőszabályozásuk miatt a cápák és a tonhalak ugyan nagyobb sebességet érnek el, de nem viselik jobban a hőmérsékleti szélsőségeket, mint más halak.
A hidegben megnövünk, a melegben öszezsugorodunk, és ez így megy egymillió éve, derítették ki a Cambridge-i és a Tübingeni Egyetem kutatói.
A hímek a meleg miatt ledobják szárnyuk fekete díszeit, ezt viszont a nőstények nem értékelik, és nem hajlandók párosodni velük. A változás gyorsabban zajlik, mint a szitakötőfajok történetében eddig megfigyelt bármely más evolúciós folyamat.
Svájci kutatók kontinentális léptékű, megfigyeléseken alapuló statisztikai modelljei szerint amennyiben az erdősültség egységesen 20 százalékkal növekedne Európában, akkor az nem csak a téli csapadékmennyiséget emelné, de mivel megváltozna a szélklíma, a nyári esőzések is jóval gyakoribbá válnának.
Kanadai meteorológusok nagyrészt a klímaváltozásnak tulajdonítják a példátlan időjárást, amely háromszorosára növelte a halálozást Brit Kolumbiában, és elpusztított egy falut. Észak-Amerika nyugati része fölött szokatlan mértékű hőkupola alakult ki a La Niña hatás gyengülése miatt.
Elindult a nagyszabású napelemprogram a fővárosban, ami Budapest károsanyag-kibocsátását és energiafüggőségét hivatott csökkenteni. A német kormány által is támogatott programban a 130-szorosára növelnék a jelenlegi napelemparkot 2030-ig.
Az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyszínnek akarja minősíteni a Nagy-korallzátonyt, az ausztrál környezetvédelmi miniszter szerint viszont ez a világ legjobban óvott zátonya, amire a kormány rengeteg pénzt költött. Valószínű, hogy ez sem lesz elég.
Igazolódtak a számítógépes klímamodellek előrejelzései, a kutatók sajnos nem tévedtek. A szárazság már Arizona, Kalifornia, Colorado, Nevada, Új-Mexikó, Utah és Wyoming áram- és vízellátását fenyegeti – a Hoover-gát energiatermelése mostanra ötödével kevesebb a szokásos értéknek.
A méhlegelőkről elhíresült Bardóczi szerint a legelő-ökoszisztémák kialakításához fontos lenne, hogy legyen Budapestnek egy vagy több nyája. A szürke marhák és juhok legeltetésére a III. kerületi Mocsárosdűlő, az újbudai Tétényi-fennsík és a X. kerületi Felsőrákosi-rétek jöhetnek szóba.
55 százalékos kibocsátáscsökkentés 10 éven belül, karbonsemlegesség 30 éven belül. Hogyan tud az Európai Unió ilyen gyors változásokat elérni? Hamarosan kiderül az Európai Bizottság tervezetéből, ami jelentősen átírhatja a hazai viszonyokat is.
Globálisan a dátum július 29-e, de az is túl korai. A WWF új mobilalkalmazása személyre szabott tippekkel, kihívásokkal segít azoknak, akik hajlandók változtatni szokásaikon, és szeretnének tudatosabb fogyasztóvá válni.
A tavaly pusztító amerikai erdőtüzek által okozott károkat még csak most mérik fel a kutatók: egy friss műholdas vizsgálat szerint egyetlen ilyen tűzben a világ óriás mamutfenyőinek 10-14 százaléka éghetett el. A növények belátható időn belül pótolhatatlanok, de lesz minek örülni kétezer év múlva, ott ugyanis, ahol nem égett olyan forrón a tűz, új fenyők kelnek ki.
Az éghajlatváltozás negatív közegészségügyi hatásai leginkább Közép- és Dél-Amerika, valamint Ázsia országaiban jelentkeznek, de a világ más részein is hasonló a helyzet.
Egy friss brit kutatás szerint olyan meleg lesz az olimpia idején, hogy egyes sportolók egészsége is veszélybe kerülhet. A maratoni futókat, a teniszezőket, az evezősöket és a triatlonosokat féltik a legjobban, de a tanulmány szerzői szerint az is kiderül belőle, hogy a felmelegedés az ehhez hasonló sportversenyeket is megváltoztathatja a jövőben.
A klímaváltozásról szóló kötelező oktatás bevezetését szorgalmazza az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Ha elfogadják a javaslatot, a diákok 2025-től már mindenhol tanulnának a témáról, szakértők szerint ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy 2050-re elérhetővé váljon a zéró emissziós célkitűzés.
A Wisconsini Egyetem kutatói szerint a földművelés megjelenésével olyan tempóban változott a Föld növényvilága, amilyenre legutóbb a jégkorszak végén volt példa. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy még nem értünk a történet végére, a mostani trendek alapján a biodiverzitás további csökkenésére számítanak.