Az elmúlt 25 évben a világóceánok 60 százalékkal több hőenergiát tároltak el, mint amennyit a klímakutatók feltételeztek. Egy friss tanulmány szerint egységes cselekvés híján az eddig elképzeltnél is cudarabb világ jöhet az emberiségre.
Rekordot döntött az óceánok hőmérséklete: 1940 óta mérik, és 2018 első felében minden eddiginél magasabb volt. Közben a szárazföldön sem jobb a helyzet, sorra dőlnek a hőmérsékleti rekordok. Az idei év valamivel hűvösebbre sikeredett, de a La Niña, a lehűlés után hamarosan beköszönt az El Niño, így 2019 elején további felmelegedésre készülhetünk.
„Alvajárásban haladunk a szikla széle felé” – jellemezte a helyzetet a kihalási jelentést készítő szervezet, a WWF egyik tisztviselője. A vadvilág kipusztulása nem csak azt jelenti, hogy eltűnik egy-egy érdekes állatfaj: a természet pusztítása a klímaváltozáshoz hasonló veszélyekkel jár.
A Spanyolország méretű parti jégtömb dala nemcsak jól hangzik, hanem azt is lehetővé teszi, hogy pontosabban előrejelezzék, milyen ütemben olvad a sarki jég.
Nem elég, hogy a klímaváltozás miatt veszélyben van az emberiség sorsa, a kávé és a csoki mellett a sör előállítása is drágább lesz. Minderről a hőség és az aszály tehet, szóval nem elég, hogy meleg lesz, egyre nehezebb lesz egy hideg sörhöz jutni a kánikulában.
Az egy dolog, hogy az újonnan kifejlesztett csodapolimer képes újjáépíteni magát, de mindehhez szén-dioxidot használ, így tulajdonképpen még a környezetnek is jót tesz.
Nagyon nem mindegy, hogy másfél vagy két fokkal melegszik-e fel a légkör, de még a kétfokos cél betartása is bizonytalan. Az ENSZ riasztó jelentésben tudatta: véget kell vetni a maszatolásnak.
Egy friss tanulmány szerint a Szahara elkerülhetetlen kiszáradását sikerült késleltetnie a fejlett módszereket használó nomád állattenyésztőknek, vagyis az ember beavatkozása a természetbe nem mindig jár romboló hatással.
Száz év alatt 10 méterrel mozdult el a Föld forgási tengelye. Az emberi tevékenységgel felturbózott klímaváltozás, közelebbről a sarkközeli jégtakaró elolvadása nagyban hozzájárult a jelenséghez.
Észak-Karolinában a jogalkotók annyira nem hittek a klímaváltozás hatásaiban, hogy törvényben tiltatták be azokat az előrejelzéseket, amelyek szélesebb körű adatokra támaszkodva a tengerszint emelkedését jósolták.
Eddig a Marsról is pontosabb térképek álltak rendelkezésre, mint a jeges földrészről, de most itt az új Antarktisz-szupertérkép. Vigyázat, 150 terabájt!
A sarkköri olvadással egyre több metán és szén-dioxid kerül a légkörbe, ezzel is gyorsítva a globális felmelegedést. Ha ez nem lenne elég, a melegedő idő miatt mélyfagyasztott betegségek is felszínre kerülhetnek: Szibériában a lépfene és a bubópestis is felütötte a fejét, és ki tudja, mi rejtőzik még a jég alatt.
A kiszáradt brit földeken csodás leletek rajzolódtak ki. Kösz, globális felmelegedés!.
Éhínségekhez, háborúkhoz, népvándorlásokhoz, teljes civilizációk felvirágzásához és eltűnéséhez is vezetett az elmúlt évezredekben az éghajlat változása a Földön. Mi jöhet még?
Emberemlékezet óta nem sújtotta ilyen súlyos aszály az ausztrál farmereket, de mások sem jártak jobban: Svédország legmagasabb pontja elolvadt, a Balti-tengerben elszaporodtak a gyilkos baktériumok, Németországban pusztulnak a halak, a franciák pedig bezárták az atomerőműveket. Izzad a világ.
Az eddigi számítások szerint csak a 21. század végére kellene eltűnnie a királypingvinek többségének, de a legnagyobb populáció máris végzetesen megcsappant a nyolcvanas évekbeli létszámhoz képest.
Negyven éve folyamatosan emelkedik a Földön a hőmérséklet, és 2018 júniusa a NASA mérései szerint a legmelegebbek közé tartozott. Továbbra is nagyon meleg van, Japánban természeti katasztrófának nyilvánították az országon végigsöprő hőhullámot, itthon pedig már a kutyák is hőgutát kapnak.
A felhők kivilágosításával előzné meg vagy legalábbis késleltetné a küszöbön álló természeti katasztrófát egy ausztrál kutató. Mások filmréteggel vonnák be az óceánt, ismét mások célzottan szaporítanák az ellenálló korallpolipokat.
A tudomány jelenlegi állása szerint a geológiai, ökológiai, meteorológiai folyamatok és az emberi tevékenység is hatással van a Föld klímájára. Egy új amerikai tudománytörténeti kötet szerint ez a rendszerszemlélet az Osztrák-Magyar Monarchia innovációja, amelyet a birodalom gazdasági és politikai önérdeke hívott életre.
Bár a légköri szén-dioxid-szint növekedése magasabb termésátlagot eredményez, a földlakók alapélelmiszerét jelentő gabonafélék tápértéke ezzel arányosan csökken – derül ki a legfrissebb kutatásokból.
Ha így megy tovább, 2070-re egy teljes méterrel nő a tengerszint.
Afrika 13 legöregebb majomkenyérfája közül kilencet már utolért a végzet, pedig ez az ellenálló faj a tüzet is túléli. A mostanában beköszöntő hőséggel és aszályokkal viszont már nem tud megküzdeni.
A Trump-féle új NASA a holdra szállás és a Mars-missziók megteremtésébe pumpálja a milliárdokat, miközben a kormány ellehetetleníti a klímakutatásokat. Most először a népet is megkérdezték arról, miket tartanak a NASA legfőbb feladatainak.
A zombihangyákat az sem állíthatja meg, ha változik körülöttük az erdő összetétele: a bennük élősködő gomba ugyanúgy képes túlélni mérsékelt égövön, mint trópusi környezetben.
Jane Goodall, aki a maga részéről nem népesítette túl a Földet, szeretne mindent megtenni azért, hogy az emberiség jövője itt folytatódjon, és ne a Marson. A főemlőskutató Budapesten járt, hogy programját népszerűsítse, és elvarázsolja a közönséget.
Várható, hogy ez az arány tovább nő. A turisták özönét küldő nagy gazdaságok, az USA, Kína, Németország és India mellett az utazókat fogadó kis szigetországok is felelősek.
Amióta mérik az emberek, nem volt ilyen magas a légköri szén-dioxid szintje. A történelem előtti időkben előfordult, de akkor nem is lehetett olyan kellemes a Földön élni.
Úgy tűnik, visszafordíthatatlan a pusztulás. Az ausztál kormány csak most kapcsolt: 500 millió dollárral mentenék a több mint százszor akkora összértékű nemzeti kincset.
Jim Bridenstine a véresszájú republikánusok közé tartozott, mármint addig, amíg hírbe nem hozták a NASA-pozícióval. A homoszexualitást erkölcstelennek tartja, a klímaváltozásban játszott emberi szerepet vitatja, és a végletekig hű Donald Trumphoz, akinek a kormánya továbbra is leépítené a klímakutatást a NASA-n belül. Az amerikai űrhivatal hagyományosan politikamentes szervezet, mégis van miért örülni Bridenstine kinevezésének.
1970 áprilisában amerikai környezetvédelmi aktivisták által indított Föld napja mozgalom mára egyre jelentéktelenebb, de számszerűen is kimutatható, hogy a kezdeményezés kulcsszerepet játszott a technológiai innováció, a világgazdaság és a nagypolitika zöldítésében.
Ázsiában tartósan csökken a születési ráta, Európa pedig lassan, de biztosan fogy. A népesedéscunami már átcsapott az emberiség feje fölött, csak még nem vettük észre – az optimista demográfusok ezzel vágnak vissza a túlnépesedéssel riogatóknak.
A klímaváltozás elleni küzdelem nemcsak gazdasági és politikai, hanem etikai aggályokat is felvet. Fizessenek a környezetszennyezésért a felelősök? Vagy az fizessen, aki tud? A kérdést a klímaetika, az alkalmazott erkölcsfilozófia egyik ága vizsgálja.
Már az sem számítana, ha sikerülne megállítani a globális felmelegedést: a lassú reagálású gleccserek jegének harmada mindenképp megolvad, jelentősen emelve a világtengerek szintjét.
A 2004-es cunamit csaknem háromszor annyi férfi élte túl, mint nő. Mi lehet ennek az oka?
Skandinávia legészakibb csücskét leszámítva egész Európában dermesztő hideg uralkodik. A magyarázat: a sarkvidék felmelegedése és a jégtakaró olvadása.
Ha nem sikerül megfékezni az emberi tevékenységgel felgyorsított éghajlatváltozást, tönkremehet a téli sportokra szakosodott globális iparág.
Prágában brutális kánikula, Dublinban pusztító árvíz, Madridban extrém aszály – sorolja a 2050 után várható fejleményeket a legfrissebb klímaforgatókönyv. Dél-Európa szárazabb, Észak-Európa melegebb lesz, Közép-Európa városait hőhullám izzasztja, az egyenetlen csapadékeloszlás pedig leginkáb Nagy-Britanniát fenyegeti áradásokkal.
15 millió liternyire becsülik a geológusok az északi földteke fagyott talajában található higany mennyiségét. A globális hőmérsékletemelkedés ezt a nehézfémet is kiszabadíthatja.
Cinikusak már eleget voltunk, ideje kipróbálni valami mást: az együttérző, intelligens és praktikus optimizmust – hirdeti Angus Hervey, a derűlátás pápája, a Future Crunch alapítója.
3 fokkal melegebb az idei magyar tél, mint az 1981-től 2010-ig tartó időszak átlaga. Ezt a lokális jelenséget nem a klímaváltozás magyarázza, azt viszont igen, hogy globálisan zsinórban követik egymást a forró évek – legalábbis a NASA mérései szerint. Az űrhivatal térképre vitte az elmúlt évtizedek melegedési trendjét.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentésének kiszivárgott változata szerint 66 százalékos a valószínűsége annak, hogy 2100-ig nem valósítható meg a legfeljebb 1,5 Celsius fokos átlaghőmérséklet-növekedés.
További 1,8 Celsius-fokos melegedéssel számolva a 21. század végére minden egyes évben egyharmaddal több menekült érkezhet Európába, mint most. Ha viszont minden marad a régiben, évente 660 ezer új bevándorlóra lehet számítani.
Az USA legészakibb lakott városában október-novemberben extrém mértékű melegedést mértek a műszerek, a meteorológiai algoritmus ezért hibát gyanított, és törölte az értékeket a központi adatbázisból. Pedig hiba nincs, csak meleg van.
Ha a sziget felszínét borító temérdek jég valóban megolvadna, a tengerszint világszerte 7,42 méterrel emelkedne – ez 7 centiméterrel több, mint az eddig ismert adat.
Jó eséllyel lehet bort termelni Európában a klímaváltozás után is, csak más szőlőfajtákat kell telepíteni, és máshová. Gyakorlásképpen ízlelgessük az olyan kifejezéseket, mint a dán Pinot, svéd Rizling, ukrán vagy párizs környéki Cabernet, esetleg a bordói vagy villányi Primitivo.
Műholdjainak 1997 és 2017 között készített képeiből összefűzött videót publikált az amerikai űrhivatal.
Ha így megy tovább, az óriás lemurfélének végleg befellegzett, nem lesz hová menekülnie.
25 éve adták ki a világ vezető tudósai az első figyelmeztetésüket a Föld legégetőbb problémáiról. Most közel tízszer annyian fogtak össze, hogy elmondják: még nagyobb a baj.