55 százalék esély van arra, hogy 2024 decemberétől az ENSO éghajlati jelenség La Niña fázisa érvényesüljön. Ez várhatóan gyenge, és rövid életű lesz, miközben a globális hőmérséklet még mindig közel jár a tavalyi extrém rekordokhoz.
Minél melegebb van az Északi-sarkvidéken, annál jobban fokozódnak azok a folyamatok, amelyek még tovább hajtják a felmelegedést és az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A Columbia Egyetem kutatói Mexikó halálozási és időjárási statisztikái alapján jutottak erre az eredményre.
Egyes mérések szerint 2023-ban a másfél fokos felmelegedést is átléptük, de ennek egy részét nem tudták az ismert folyamatokkal megmagyarázni. A kulcs a felhőkben lehet.
A Portói Egyetem kutatói az Európai Unió támogatásával vizsgálják, hogy az eredetvédett Serra da Estrela minőségére hogyan hat az előállításához használt bogáncsféle melegre adott reakciója.
A jelenlegi éghajlati modellek alábecsülik az Egyesült Királyságot, Észak-Franciaországot, Dél-Ausztráliát és Észak-Kanadát sújtó forróság mértékét, állítják amerikai és osztrák kutatók.
A Green Policy Center friss jelentése szerint a szántóföldi öntözés és a termesztett növények rossz területi szerkezete fékezi legerősebben a hazai agrárium adaptációját.
Egyre nő a hőmérséklet és egyre gyakoribbak a heves esők is Kína nagy krumplitermesztő területein, ezért új, ellenálló fajtára van szükség. Lehet, hogy megtalálták?
Elég-e a zseblámpa és a babkonzerv ahhoz, hogy felkészülten várjuk a zombi-, klíma- vagy bármilyen apokalipszist? A CEU Demokrácia Intézet és a Bibó István Szabadegyetem panelbeszélgetésén egy szociológus, egy pszichológus, egy geográfus és egy környezetvédelmi szakértő kereste erre a választ.
A légköri áramlatoknak és a sarkvidéki jég olvadásának is köze lehet a most azonosított, szélsőségesen melegedő területek kialakulásához, de még a kutatók sem értik igazán az okokat.
Az idei nyár nálunk is a hosszú aszály és a rövid, intenzív csapadékos időszakok váltakozásáról szólt. Ha így folytatódik, az a növénytakaró és a táj radikális megváltozását is hozhatja. Egy kiskunsági klímakísérlet éppen ezeket a lehetséges forgatókönyveket modellezi.
Nem elég papíron megfelelni a nettó zéró kibocsátásnak, a passzív szénnyelőkre támaszkodás mellett aktívan csökkenteni kellene a kibocsátást.
Vezető klímakutatók és mások mellett az ENSZ volt főtitkára által jegyzett nyílt levél szerint így nem is várható túl sok eredmény a tárgyalásoktól.
A pusztulásukért elsősorban az éghajlatváltozás a felelős. Az óceánok a felmelegedés miatt létrejövő hőtöbblet mintegy 90 százalékát nyelik el, ennek esnek áldozatul a korallok is.
Éppen csak elkezdődött Azerbajdzsánban a COP29 klímakonferencia, amikor brit éghajlatkutatók ledobták friss vizsgálatukat, ami szerint 1700 óta a Föld átlaghőmérséklete 1,49 Celsius-fokkal nőtt meg.