A szeptember 12-én kiadott előrejelzés döbbenetes pontossággal mondta meg az akkor még ki sem hullott csapadék mennyiségét és területi mintázatát, állítja az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.
Friederike Otto, az Imperial College London egyik vezető éghajlatkutatója szerint a Közép-Európát sújtóhoz hasonló katasztrofális esőzéseket hevesebbé és gyakoribbá teszi az emberi tevékenységből fakadó klímaváltozás.
A százezres zimbabwei populációt azokban a régiókban kezdik el ritkítani, ahol a leggyakoribbak az ember-állat konfliktusok.
Dedák Dalma, a WWF Magyarország szakértője szerint „csoda, hogy minket »csak« a levonuló árhullám érint”. Timár Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára pedig úgy véli, az árhullám nagysága és a jelenlegi infrastruktúra sem tenné lehetővé a víz visszatartását.
Nagykörűben a rekordalacsonyhoz közelítő vízállás lehetővé tette (volna), hogy a képviselők és az illetékes miniszterek a valósággal szembesülve megvitathassák az egyre égetőbb vízügyi és agrárpolitikai problémákat.
Zeke Hausfather amerikai éghajlatkutató szerint sokkal tovább kitart a globális forróság a 2023 nyarán kezdődő El Niño nyomán, mint amire a korábbi évtizedek tapasztalatai alapján számítani lehetett.
Több mint két éve üzemel a világ első exaskálájú szuperszámítógépe, a Frontier. A géppel az utóbbi hónapokban olyan rekordméretű szimulációkat végeztek, amelyek a sejtek működését, a földi klíma jövőjét és a galaxisok fejlődését segíthetnek megérteni.
Múlt hónapban egy amerikai turista életét vesztette, barátnője pedig megsérült, amikor Izlandon beomlott egy gleccserbarlang. A New York Times szerint a gleccserek pont akkor válnak egyre látogatottabbá, amikor a klímaváltozás instabilabbá teszi őket.
A tanév kezdetén Magyarországot sújtó perzselő hőség közvetlen oka egy hőkupolának nevezett időjárási jelenség, de a klímaváltozás nélkül aligha lehetne ilyen meleg.
A grönlandi partokat tavaly elért óriás hullámokat vizsgálták geológusok, és arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás nyomán egyre több földcsuszamlás és megacunami jöhet.
Gyenge La Niña fázis várható, ezért az USA és Európa nagy részén enyhe lesz a tél. A sarki örvény néhány hidegbetöréssel megzavarhatja a rendet, de számottevő csapadékra így sem érdemes számítani.
Földtörténeti szempontból épp csak egy szempillantással ezelőtt haltak ki a mamutok, amihez a túlvadászatnak és a klímaváltozásnak is köze volt. A múltfeldolgozás mellett egyes kutatóknak már a jövőn jár az eszük: gőzerővel készülnek a mamut feltámasztására.
Szakértők szerint az amerikai állam példája demonstrálja, mennyire hasznosak tudnak lenni a megújuló energia ingadozó termelését kiegyenlítő akkumulátoros energiatárolók. Ilyenek már Magyarországon is épülnek.
Pinke Zsolt, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének tudományos főmunkatársa és kollégái legújabb tanulmányukban azt állítják, hogy a krízisterületté váló Kárpát-medencében aligha folytatható a mostani mezőgazdálkodás.
A július 30-ai földcsuszamlásokhoz vezető esőzést 10 százalékkal hevesebbé tette az ember által okozott felmelegedés. 2024 kivételes évnek számít a halálos kimenetelű földcsuszamlások számában és egy szakértő szerint emögött a rekord magas globális hőmérséklet állhat.