klímaváltozás

A század végére 4 fokkal is emelkedhet a városok hőmérséklete

Egy új kutatás a klímaváltozás városokra gyakorolt hatását modellezi aszerint, hogy mennyi üvegházhatású gázt enged a légkörbe az emberiség 2100-ig. A kibocsátás globális csökkentése kulcsfontosságú a városok fenntarthatóságához, miközben a zöld felületek bővítése és más, a párologtatás hűtő hatását kihasználó megoldások hatékonyan segíthetnek mérsékelni a városi hőmérséklet lényegében garantált növekedését.

Az emberiség sorsa a 2020-as években: együttműködsz vagy meghalsz

Klímaapokalipszis után harc botokkal és kövekkel a civilizáció romjain, vagy poszthumán evolúció? Hogy melyikhez közelít majd a valóság az évszázad második felében, leginkább azon múlik, hogy az emberiség a következő tíz évben le tudja-e győzni saját evolúciós programját. Szathmáry Eörs evolúciós biológus, Chikán Attila közgazdász, Pintér Róbert információstársadalom-kutató és Nyiri Gábor agykutató a jövőről.

Friss ENSZ-jelentés: Hiába állt le a fél világ, ugyanolyan reménytelennek látszik a klímaváltozás elleni harc, mint tavaly

A járvány miatti nagy leállás 2050-ig mindössze 0,01 fokkal csökkenti a globális felmelegedést. Az üvegházhatású gázok kibocsátásában idén bekövetkezett 7 százalékos visszaesés meg sem kapargatja a párizsi egyezményben rögzített klímacélokat, amelyek ugyanolyan távolinak tűnnek, mint tavaly. A jövőt meghatározó nagy kérdés, hogy a világgazdaság a talpra állás közben végrehajtja-e a zöld fordulatot.

15 éves garanciával radikálisan csökkenteni lehetne a háztartási gépek által okozott környezeti terhelést

A gyártóknak kényelmes, de a fogyasztóknak és a Földnek árt a megveszem-eldobom kultúra, ami miatt a nagy háztartási gépek élettartama csökkent, környezeti terhelésük pedig jelentősen nőtt az utóbbi évtizedekben. A 15 éves garancia fokozatos bevezetésével fékezni lehetne a klímaváltozást, és az átállásban a vállalatok sem véreznének el.

A klímaváltozás úgy leterhelheti a kórházakat a jövőben, ahogy idén a járvány

Az ezredforduló óta 54 százalékkal nőtt a hőséggel kapcsolatos halálesetek száma, és mindenhol egyre nagyobb eséllyel fordulnak elő futótüzek. A Lancet orvosi folyóiratban több mint száz szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátórendszer idén látott leterheltsége mindennapossá válhat, ha nem lépünk fel keményebben a klímaváltozás ellen.

Az ENSZ-főtitkár szerint az emberiség öngyilkos háborút indított a természet ellen

António Guterres a Columbia Egyetemen tartott beszédében a bolygó siralmas állapotára és az azonnali cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet. Bár az ENSZ főtitkára szerint a helyzet súlyos, mégis van remény, de ha a világ nem csökkenti évente 6 százalékkal a fosszilis üzemanyagok előállítását 2030-ig, az emberiség súlyos következményekre számíthat.

Minél melegebb van, annál jobban kedveli a kullancs az embert

Egy friss kutatás eredményei szerint 37,8 fokos hőmérséklet esetén a kullancsok inkább az ember vérét szeretnék szívni, mint a kutyáét, míg hűvösebb időben általában a kutyák mellett döntenek. Ez azt is jelenti, hogy a globális felmelegedés miatt egyes melegkedvelő paraziták amellett, hogy északabbi területeken is elterjednek, nagyobb veszélyt jelentenek majd az emberre is.

A történelem arra tanít, hogy találékonysággal és együttműködéssel túl lehet élni a klímakatasztrófát

Sokáig teljes civilizációk bukását írták a klímakatasztrófák számlájára, de egyre több részlet derül ki arról, hogy a korábbi éghajlatváltozások csak felerősítették az amúgy is folyamatban lévő társadalmi válságokat. Az újkori kis jégkorszak példái alapján az innovatív és együttműködő nemzetek nemcsak túlélhetik a krízist, de meg is erősödhetnek a klímaharcban.

Óriási cunamira számítanak Alaszkában

A Vilmos herceg-öbölnél rohamosan fogy a Barry-gleccser jege, ha megindul a hegyoldal, a kutatók az utóbbi idők legnagyobb szökőárjára számítanak. A katasztrófa bármikor bekövetkezhet, a NASA műholdképei alapján valószínű, hogy húsz éven belül a tengerbe omlik a földtömeg.

David Attenborough eddigi legszemélyesebb filmjében kínál megoldást a bolygó megmentésére

Új Netflix-dokumentumfilmjében Attenborough végigtekint karrierje 66 évén, amikor első kézből tapasztalta meg az élővilág pusztulását, a bolygó hanyatlását. Sokáig ő is pesszimizmussal tekintett a jövőbe, de úgy látja, mára elérhetővé váltak azok a megoldások, amelyekkel az ember és a természet újra összhangba kerülhet – már csak az akarat hiányzik.

Zombitüzeket éltet a klímaváltozás Szibériában

A tőzeglápok veszélyes gócai az erdő- és bozóttüzeknek: a globális klímaváltozás hatására egyre magasabb átlaghőmérséklet miatt a felszín alatt az oltás után sem hűl 40 Celsius-fok alá a tőzeg, így elég egy szikra ahhoz, hogy újra és újra lángra lobbanjon a felszín feletti növényzet.

Bécs a térképen csak 250 kilométerre, élhetőség szempontjából viszont fényévekre van Budapesttől

A Budapestnél kisebb területű, de nála népesebb osztrák főváros radikális zöld fordulatot hajt végre, és az utóbbi években rendre a világ legzöldebb, illetve legélhetőbb városának választják. A városvezetés szerint a siker kulcsa a politikai elkötelezettség, az átfogó intézkedések, a tájékoztatás és az emberek bevonása a döntésekbe.

Éghajlatot vált az Északi-sark

Az Egyesült Államok Nemzeti Légkörkutató Központjának kutatói hosszú távú éghajlati adatok és komplex klímamodellek alapján úgy találták, hogy az Északi-sark klímája mára visszafordíthatatlanul megváltozott, épp ezért újra kell definiálni a sarkvidéki éghajlat fogalmát.

Megállíthatatlan a grönlandi gleccserek olvadása

Az ezredfordulóig nagyjából egyenlő volt a jégveszteség és a felhalmozódás, az utóbbi húsz évben azonban felborult az egyensúly, a felszínre hulló csapadék mennyisége nem nőtt, a légköri és a tengeri hőmérséklet viszont emelkedett, a gleccserek zsugorodása pedig felgyorsult.