Kétmillió éve masztodonok, rénszarvasok és nyulak éltek fűzfák és nyírfák között Grönland legészakibb részén, ahol ma sarkvidéki éghajlat uralkodik. Az eddigi legősibb környezeti DNS-mintákból rekonstruált élőhely növény- és állatvilágához hasonlóra ma nincs példa.
Az emberiség a felhőbe költözött, de nagy árat fizethet érte: a szervereket tároló adatközpontok rengeteg áramot fogyasztanak, és folyamatos bővítést igényelnek, miközben Európát így is áramszünetek fenyegetik. A Terra Cloud hüllhorsti központjában megnéztük, hogyan készül az ipar a zöld fordulatra.
Termésvédő miniüvegház, hínárból készült lebomló műanyag és a szén-dioxidot kőzetté alakító technológia feltalálóinak jár többek között a 2022-es Earthshot Prize és a vele járó 1-1 millió font.
Az 1950-es években egyetlen hódvár sem volt Alaszka sarkkörön túli részén, mára a műholdak több mint 11 ezret azonosítottak.
Az erdők szénelnyelését növelni kellene, nemcsak az EU-s irányelvek betartása, hanem az országos klímacélok elérése érdekében is. Csakhogy a tűzifának kivágott erdők helyére telepített friss fáknak évek kellenek, mire utolérik elődeiket szénmegkötésben, írja a Másfélfok.
Garamszegi László Zsolt és olasz ökológus kollégái 648 madárfaj költési szokásait vizsgálták az elmúlt két évszázad idősoros adatait elemezve.
Vége a könnyű hozzáférésnek, de integrált vízgazdálkodás és a jó kormányzás segíthet megőrizni a tó ökoszisztémájának egészségét – mondja Szöllősi-Nagy András hidrológus az immár podcast és videó formájában is elérhető Qubit-előadásában.
A mai fiataloknak nyilvánvalóvá vált, hogy a klímaváltozást már saját bőrünkön érezzük, és annak egyes elemei visszafordíthatatlanok – mondta el Lakatos Mónika éghajlatkutató kedd este, az MTA-n tartott előadásában.
Az óceániai szigetország a tengerszint emelkedése miatt eltűnhet a Föld színéről, de az ország vezetésének erre az esetre is vannak tervei: Tuvalu mindenestül a metaverzumban maradhat fenn még akkor is, ha elsüllyed. Tuvalu egy ideje már kacérkodik ezzel, Simon Kofe külügyminiszter viszont most a terv részleteit is elárulta.
A globális felmelegedés miatt egyre több eső esik, ezért egyre több az árvíz. Már az eddig megfigyelt 1 fokos emelkedés is katasztrofális következményekkel járt, a június és november közötti nagy esőzésekben több százan meghaltak, másfél millió embernek kellett elhagynia az otthonát, és a jövőben egyre több hasonló eseményre számítanak.
Innovatív módszerekkel, több tízezer szabadon úszó bója méréseivel bizonyították kutatók, hogy a globális felmelegedés miatt erősebb, pusztítóbb trópusi viharokkal és hurrikánokkal kell szembenéznie az emberiségnek.
A jordániai városokban hetente legfeljebb 36 órán át van vezetékes víz, és egy emberre nem jut több napi 61 liternél. A legrosszabbul a szegények járnak, akik nem tudják megfizetni a magáncégek luxusvizének árát.
Egy szerdán a Nature-ben közölt kutatás szerint az északkeleti grönlandi jégfolyamrégió 2100-ig annyival emelheti meg a tengerszintet, mint a teljes grönlandi jégtakaró az elmúlt 50 évben.
A cápákra erősített kamerák és nyomkövetők révén pontosabban megbecsülhető a szenet megkötő, így a klímaváltozás mérséklésében fontos szerepet játszó mezők kiterjedése.
Az ENSZ jelentése felsorolja azokat a világörökségi helyszíneken található gleccsereket, amelyek 2050-ig teljesen eltűnnek. Ezek évente annyi jeget veszítenek, hogy abból fedezni lehetne Franciaország és Spanyolország teljes évi vízhasználatát.
A Föld városi lakosságának 20 százaléka 48 tengerparti városban lakik, és ezek többségében a földfelszín a talajvíz-, olaj- és gázkitermelés, valamint az épületek súlya miatt folyamatosan süllyed. Van, ahol a süllyedés mértéke évente 16 millimétert is elérhet, ami az éves tengerszint-emelkedés több mint négyszerese.
Ha az amerikai-kínai stratégiai versengés felborítja a globalizált napelemgyártást, akár további 25 százalékkal nőhetnek 2030-ra a napelemek árai, ami a klímaváltozás elleni küzdelmet is nehezíti.
Olyan társasjátékok kerültek a következő fordulóba, mint a Szférák Tánca, a Zöld Miniszter, a Pusztuló Föld vagy az Energiamix. Eredményhirdetés november végén várható.
Az, hogy Attenborough egyszerre mutathatja be az Antarktisz, Grönland vagy a szibériai tajga csodálatos élővilágát és azoknak a már ma is látványos pusztulását, valószínűleg a 96 éves természettudós életének nagy tragédiája, de egyben a közönség nagy szerencséje is.
Az erdőirtások és a hőség miatt több, eredetileg fán lakó majomfaj tagjai döntöttek úgy, hogy inkább a talajszinten próbálnak boldogulni. A kutatók szerint ez még nem elég: a változások túl gyorsan zajlanak ahhoz, hogy sikeresen alkalmazkodhassanak a megváltozott körülményekhez.
A kutatók nem csak az eddigi korrekordot döntötték meg, de eredményeik alapján rekonstruálható, hogy milyen hatással voltak az elmúlt 1 millió év klímaváltozásai a tengeri ökoszisztémákra.
Elkerülhető a civilizáiónk összeomlása? Hogyan függ össze a felmelegedés problémája a természeti erőforrások pazarlásával? Mit tehet az emberiség? Ha 9-12. osztályos diák vagy, és van ötleted a megoldásra, még nyerhetsz is a Magyar Tudományos Akadémia tanulmányi csapatversenyén.
A hazai szakértők egybehangzóan azt állítják, hogy a folyók síkvidéki duzzasztása és az iparszerű öntözésfejlesztés helyett a többletvizek tájban tartása az egyetlen válasz a tartós aszályokkal és extrém csapadékeloszlással fenyegető klímaváltozásra.
A Svájci Tudományos Akadémia szerdán megjelent közleménye szerint 2022-ben 6 százalékos a jégveszteség, miközben eddig már a 2 százalékos mínusz is extrémnek számított.
A világ kék tavai elveszítik ragyogó színüket, helyette homályos zöldes-barnássá változnak a klímaváltozás hatására.
Zeke Hausfather éghajlatkutató szerint a legfejlettebb szén-dioxid-elnyelő módszerek terjedése mellett sem úszhatjuk meg a radikális kibocsátáscsökkentést, ha mérsékelni akarjuk a felmelegedést. Videóajánló.
A magyarok alapjában véve elhiszik, hogy klímaválság van, de a részleteket illetően már megoszlik a véleményük attól függően, hogy melyik politikai oldalon állnak. A klímaválság miatt aggódó fiatalok, akik közül várhatóan sokan ott lesznek a ma délutáni budapesti VIII. Globális Klímasztrájkon, szüleikre és a politikusokra is dühösek.
Egyre valószínűtlenebb, hogy a 1,5 fokos klímacél féken tartaná a felmelegedést, miközben már így is a jégtakarók létét kockáztatjuk. Az éghajlati fordulópontokat vizsgáló friss kutatást két brit klímakutató segítségével mutatjuk be.
Közel 200 egészségügyi és tudományos szervezet jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodással biztosítaná, hogy ne fulladjunk bele, süljünk meg vagy menjünk tönkre a fosszilis ipar által okozott károkba.
50 százalék az esély arra, hogy a következő 5 évben elérjük a 1,5 fokos felmelegedést, amely az éghajlati katasztrófákon keresztül komoly gazdasági és társadalmi károkkal fenyeget.
Az elmúlt 20 évben trendszerűen növekedtek a nyári hőségrekordok, és változatlan üvegházhatásúgáz-kibocsátások mellett négy és félszer több melegrekord dőlhet meg az évszázad végéig. Ezt az emberi test, a mezőgazdaság és az infrastruktúra sem díjazná túlzottan.
Az USA megszenvedte az idei nyarat: a legmagasabb fokú aszályhelyzet nyolc államot érintett. Amellett, hogy a szárazság elképesztő mezőgazdasági károkat okoz, az ivóvíz- és az energiaellátást is veszélyezteti.
Ezek közé tartozik a grönlandi jégsapka elkerülhetetlen elolvadása, az Észak-Amerika és Nyugat-Európa enyhe időjárásáért felelős Golf-áramlat összeomlása, a szénben gazdag permafroszt hirtelen elolvadása, a korallzátonyok kipusztulása és a Barents-tenger jegének elolvadása.
A svájci Plaine Morte gleccser idén nyáron látványosan gyorsabban olvadt, mint az előző tíz évben. A gleccserkutatók szerint az olvadás példátlan szintje a nyári hőséghullámok és a télen leeső kevés hó miatt alakult így.
A klímaváltozás hatására nemcsak az extrém hőséghez kell fél Európában hozzáedződni, hanem például ahhoz is, hogy eltűnnek a tengerpartok – jelenti a Másfélfok.
Sosem volt még ilyen alacsony a bejövő csapadék mennyisége a vízrendszerből elpárolgó vagy elfolyó vízmennyiséghez képest.
A kondenzáció felpörgetésével érnék el, hogy több eső essen a világ egyik legmelegebb térségében, ahol folyamatosan nő a vízigény.
A régi, pre-ökológiai paradigma a hazaszeretet tartalmát a kultúrára, a nyelvre és a történelmi hagyományokra korlátozta, és a táj, az állatok vagy a növények csak ezek kiszolgálójaként kaptak szerepet. Ha képesek leszünk felismerni, hogy a hazának nem csak lelke és szelleme van, hanem teste is, ami ugyanúgy ápolásra és védelemre szorul, mint a kultúra, akkor a haza védelme automatikusan a hazai természet védelmét is fogja jelenteni.
Kiszáradt folyók és tavak, áram- és vízhiány, a Jangce vízét szivattyúzó gazdák, ventilátoroknál hűsölő koalák – soha, sehol a világon nem mértek még olyan hosszan tartó kánikulát, mint ami Kína egyes részeit június közepe óta sújtja.
A szaharai por már nemcsak Afrikában, hanem Európában is képes tüdőgyulladást okozni, éppúgy, ahogy az arizonai porvihar kórokozói is fertőznek több száz kilométerre a viharok epicentrumától.
A University College London kutatói abból indultak ki, hogy jelenleg a globális kénellátás több mint 80 százalékát a kőolaj és a földgáz feldolgozása biztosítja.
Az elmúlt két hétben a felére csökkent a Duna vízállása Budapesten, de Szerbiában az energiaellátást, Bulgáriában a halak túlélését is veszélyezteti a folyó kiszáradása.
Az elmúlt 20 évben megduplázódott a tűz által sújtott erdők területe, ami ördögi körhöz vezet: a légkörbe kerülő szén-dioxid tovább hajtja a felmelegedést, ami még több erdőtűzhöz vezet, a kevesebb fa pedig nem tudja eléggé hűteni a levegőt, és még a csapadék mennyisége is csökken ezáltal.
A törvény 369 milliárd dollárral, a teljes magyar GDP kétszeresével támogatja a megújuló erőforrások, az elektromos járművek, a házi napelemek és a klímabarát technológiák elterjedését, ami 2030-ig 40 százalék körüli kibocsátáscsökkentéshez segítheti hozzá az USA-t, a világ második legnagyobb szennyezőjét.
A szokatlan meleg június közepe óta 12 ezer halálos áldozatot szedett Európában. A szakszervezetek szerint a 2-3 órás ebédszünetek segíthetnének elkerülni a hőgutát és a munkahelyi baleseteket.
Az augusztus 5-én életbe lépett kormányhatározat a 2 millió hektár összterületű magyarországi erdők mindegyikére vonatkozik. Szakértők szerint ha csak tüzelőre van szükség, elég lenne az erdőterület negyedét kitevő akácosok kitermelési szabályain könnyíteni, betartva a természetvédelmi és erdészeti törvény előírásait.
Elkerülhető a kelet-antarktiszi jégtakaró katasztrofális olvadása, ha sikerül 2 fok körül tartani a felmelegedést – ez már csak azért is fontos lenne, mert a jégtakaró 52 méternyi tengerszintnek megfelelő jeget tárol.
Egy friss kutatás szerint a globális felmelegedéssel módosul majd a betegségeket hordozó állatok földrajzi elterjedése, és közelebb kerülnek az emberekhez. Kemenesi Gábor virológus szerint már most is ez a helyzet.
Kelet-Európában, Észak-Olaszországban, Dél-Franciaországban és Németországban a legkritikusabb a helyzet, de a Duna több szakaszán is negatív rekordokat mérnek. A tartósnak mutatkozó szárazság veszélyeztetheti a vízellátást – olvasható az Európai Bizottság elemzésében.
A világ legnépesebb országának klímapolitikai célkitűzései elégtelennek bizonyulnak a klímaváltozás elleni harcban.