Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete tíz éve még úgy tervezte, hogy 2030-ra mindenhol megszűnik az éhínség. Ma azonban úgy tűnik, hogy ez nem fog összejönni, sőt, a helyzet látványosan romlik. Miért?
A fehértörzsű fenyőkre 3100 méteres magasságban bukkantak rá kutatók, 180 méterrel a mostani erdőhatár felett. A felfedezés arra utal, hogy a területen a globális felmelegedéssel radikálisan megváltozik az alpesi táj.
Kutatók magmakamra-modellekkel szimulálták a felszín alatti kőzetrétegekre nehezedő nyomás és a szeizmikus folyamatok közötti összefüggéseket.
A probléma forrása nem önmagában az aszály, vagyis, hogy nem esett elég eső, hanem a jelenlegi tájhasználat és művelési gyakorlat, ami talajtani, hidrológiai, agroökológiai értelemben is fenntarthatatlan – hangzott el a január 9-én rendezett Vízválasztó konferencián.
2024 volt az első év, amikor a globális felmelegedés átlépte a 1,5 fokos kritikus küszöböt – jelentette be csütörtökön a EU klímafigyelő szervezete, a Copernicus. Európa még a globális átlagnál is gyorsabban melegszik.
Eddig öt ember vesztette életét; a tűzoltók, akiknek munkáját a szél és a szárazság is nehezíti, egyelőre nem bírnak a tűzzel. Enyhülésre csak csütörtök estére számítanak.
A klímaváltozásnak szerepe van az antarktiszi jégtakaró töredezésében és a jéghegyek kialakulásában, de nem biztos, hogy úgy, ahogyan eddig hittük.
Mi motiválja a diákokat arra, hogy foglalkozzanak a klímaváltozással és miként élik meg a válságot? Mi a jó válasz a klímaszorongásra? Podcastunk új adásában az UNICEF Magyarországot vezető Mészáros Antóniával és a szervezet két fiatal nagykövetével beszélgettünk.
Akár a töltésekre szállítandó homokzsákok pontos számát is képes kiszámolni az a szoftveres szimulációs rendszer, amelyet a Bécsi Műszaki Egyetem által alapított VRVis kutatói fejlesztettek. Az egyik fejlesztőt, Horváth Zsolt informatikus-építőmérnököt kérdeztük.
55 százalék esély van arra, hogy 2024 decemberétől az ENSO éghajlati jelenség La Niña fázisa érvényesüljön. Ez várhatóan gyenge, és rövid életű lesz, miközben a globális hőmérséklet még mindig közel jár a tavalyi extrém rekordokhoz.
Minél melegebb van az Északi-sarkvidéken, annál jobban fokozódnak azok a folyamatok, amelyek még tovább hajtják a felmelegedést és az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A Columbia Egyetem kutatói Mexikó halálozási és időjárási statisztikái alapján jutottak erre az eredményre.
Egyes mérések szerint 2023-ban a másfél fokos felmelegedést is átléptük, de ennek egy részét nem tudták az ismert folyamatokkal megmagyarázni. A kulcs a felhőkben lehet.
A Portói Egyetem kutatói az Európai Unió támogatásával vizsgálják, hogy az eredetvédett Serra da Estrela minőségére hogyan hat az előállításához használt bogáncsféle melegre adott reakciója.
A jelenlegi éghajlati modellek alábecsülik az Egyesült Királyságot, Észak-Franciaországot, Dél-Ausztráliát és Észak-Kanadát sújtó forróság mértékét, állítják amerikai és osztrák kutatók.