A Föld eltartó képessége egy nemrég közölt kutatás szerint heti 255 gramm húsfogyasztást képes fedezni. De ne szaladjunk marhahúsért, ha védeni akarjuk a bolygót.
Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk második epizódjában az érintettek szemszögéből mutatjuk be, hogyan formálja át a klímaváltozás a végeláthatatlan síkságairól és termékeny földjéről ismert Vajdaságot, és miként nehezíti meg az ott tevékenykedő gazdák életét.
Egy friss kutatás szerint az éghajlati fordulópontok bekövetkeztének átlagos esélye 62 százalék, a trópusi korallok végső pusztulása pedig tíz éven belül bekövetkezhet. A kibocsátás visszafogásával még mindig elkerülhető lenne a katasztrófa.
Egy tudós és egy képzőművész, Kroel-Dulay György és Gosztola Kitti eltérő megközelítésekkel, de ugyanazt vizsgálja: miért és hogyan változik körülöttünk a táj, és megvannak-e a megfelelő fogalmaink ahhoz, hogy megértsük a változás természetét?
A jövő héten induló hat részes podcastsorozat helyi lakosok, gazdálkodók, művészek, szakértők és kutatók szemével tekinti át a Kárpát-medencei mindennapokat is egyre inkább befolyásoló környezeti kihívásokat.
A talajnedvességnek kulcsszerepe lehet a Nyugat- és Dél-Afrikát, Indiát, Dél-Amerikát, Ausztráliát és az Egyesült Államok síkságait egyre gyakrabban sújtó időjárási szélsőségek kialakulásában.
100 magyarból 82 szerint rossz irányba mennek a dolgok az országban, a szegénység és az egészségügy helyzete pedig mindenkinél jobban aggaszt bennünket – derül ki az IPSOS nemzetközi közvélemény-kutató február végén közzétett felméréséből.
Az amerikai kormányügynökségeknél zajló tisztogatások az űrhivatalt is elérték, az első áldozatok a tudományos tanácsadásért, a klímapolitikáért és a sokszínűségért felelős részlegek.
Hogyan alakult a cselekvés és érzékelés története a Földön? Az ausztrál filozófus legújabb kötete, a Living on Earth mindenkinek ajánlható, aki az evolúció, az elme és a kultúra nagy kérdései iránt érdeklődik, és nem riad vissza attól, hogy az ezekből következő etikai kérdésekkel is szembenézzen.
Magyarországon februárban 0,7 fokkal volt hidegebb a sok éves átlagnál, globális szinten viszont az átlaghőmérséklet 1,59 fokkal alakult magasabban az iparosodást megelőző időszaknál. Eközben a tengeri jég területe is rekordalacsony.
A felvételen az állatok sarkvidéki szemlingeket üldöznek, valószínűleg unaloműzés céljából. A szerv pontos funkcióiról évek óta folyik a vita, az ehhez hasonló kutatások segíthetnek tisztázni, hogy miért fejlődhetett ki.
Közel negyven év után véget ért az A23a útja, miután a sekély vízben rögzült a kontinentális talapzaton. Ez kettős hatással van a tengeri élővilágra, és a hét budapestnyi jéghegy további darabokra szakadhat.
A Science folyóiratban frissen megjelent tanulmány szerzői szerint az eddigiek alapján nagyjából 10 ezer év múlva kezdődő következő glaciális jókora késésbe került az antropogén felmelegedés miatt.
Egy friss kutatás szerint az Antarktisz körüli Déli-óceán folyamatai még extrém felmelegedés esetén is fenntartanák az Atlanti-óceán fő áramlási rendszerét. De az AMOC meggyengülése éppen elég rossz hír lehet Európának és a Földnek.
Legalábbis egy darabig.