klímaváltozás

Egyre több halálos hőhullámra számítanak Ázsiában

A globális felmelegedés miatt 2040-re háromszor olyan gyakran lesz irtózatos meleg Indiában és Pakisztánban, mint most. A korábbi előrejelzések csak a század végére jósoltak hasonló fejleményeket, a lakosság nagy része pedig akkor is alaposan megszenvedi majd az extrém időjárást, ha sikerül 1,5 fokos felmelegedés következik be.

Nyár elejére újabb klimatizált utcája lesz Bécsnek

Júniustól a Zollergasse közepére telepített 25 éves platánokból álló fasor és a szivacsváros-elv alkalmazása klimatizálja az utcát – írta szerdai közleményében Bécs Város Külképviseleti Irodája. Az osztrák főváros egyike a klímaválság által leginkább érintett városoknak Európában, és különösen magas a hőségnapok száma.

A megújuló energiaforrások vetnek véget a földgáz geopolitikai főszerepének Európában

Ahogy Európa országai egymás után fordulnak a megújuló energiaforrások felé, az orosz-amerikai energetikai vetélkedés a következő években szépen lassan kifullad a kontinensen. Hétfőn a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén Deák András György energiapolitikai kutató, Magyari Péter, a 444 újságírója és Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő beszélgetett az orosz-amerikai gázháború jelenlegi állásáról, ahol kiderült: ebben a háborúban leginkább a földgáz áll vesztésre.

Minden ötödik ember a levegő szennyezettségébe hal bele, kétszer annyi, mint eddig hitték

Februárban két jelentős tanulmány is kimutatta, milyen óriási szerepet játszik a levegő szennyezettsége az egészség hanyatlásában. Az egyik újraszámolta, hányan halnak bele közvetlenül a fosszilis energiahordozók elégetésébe, a másik pedig azt vizsgálta, hány haláleset lenne elkerülhető, ha az országok vállalásai valóban kompatibilisek lennének a párizsi egyezmény céljaival.

2021 is a válságok éve lesz?

Dübörög az egészségügyi, a gazdasági, a klíma- és a környezeti válság. Milyen lehetőségeink vannak a kilábalásra? Energiahajó sorozatunkban Borbáth Endre kríziskutató, Sipos Katalin biológus, Zsoldos István adattudós és Bart István klímaguru vitázott.

A vadászok és a kirándulók nagyobb hatással vannak a vadállatok mozgására, mint az urbanizáció vagy az erdőirtás

Még a nem invazívnak tekintett emberi jelenlét is ártalmas lehet az élővilágra – derült ki egy nagyszabású ausztrál kutatásból, amely 167 faj mozgásmintázatait vizsgálta több száz tanulmány alapján. Az ártatlannak tűnő kirándulók és a vadászok nagyobb mozgásváltozásra sarkallták az egyes fajokat, mint élőhelyük csökkenése vagy felszabdalása.

Nagyon úgy tűnik, hogy az utolsó jégkorszak óta nő a globális átlaghőmérséklet a Földön

Egy új kutatás ellentmond azoknak a korábbi eredményeknek, amelyek 6 ezer évvel ezelőttől az ipari forradalomig lehűlő tendenciát találtak, ez pedig feloldhatja a valós múltbéli éghajlat és a klímamodellek közötti látszólagos ellentmondást. A globális felmelegedés miatt az elmúlt 125 ezer év legmelegebb éghajlata várhat ránk a következő években.

A válság válhat az új normalitássá a Földön

Az emberiség épp csak elkezdett szembenézni a klímaválsággal, mikor beütött a koronavírus-járvány, maga után vonva a gazdasági recessziót. A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén, az Energiahajón hétfőn Sipos Katalin biológus, Borbáth Endre kríziskutató és Zsoldos István közgazdász vitatta meg, hogy van-e esélyünk a kilábalásra, vagy végleg elnyelnek-e minket a válságok végeláthatatlan hullámai.

A század végére 4 fokkal is emelkedhet a városok hőmérséklete

Egy új kutatás a klímaváltozás városokra gyakorolt hatását modellezi aszerint, hogy mennyi üvegházhatású gázt enged a légkörbe az emberiség 2100-ig. A kibocsátás globális csökkentése kulcsfontosságú a városok fenntarthatóságához, miközben a zöld felületek bővítése és más, a párologtatás hűtő hatását kihasználó megoldások hatékonyan segíthetnek mérsékelni a városi hőmérséklet lényegében garantált növekedését.

Az emberiség sorsa a 2020-as években: együttműködsz vagy meghalsz

Klímaapokalipszis után harc botokkal és kövekkel a civilizáció romjain, vagy poszthumán evolúció? Hogy melyikhez közelít majd a valóság az évszázad második felében, leginkább azon múlik, hogy az emberiség a következő tíz évben le tudja-e győzni saját evolúciós programját. Szathmáry Eörs evolúciós biológus, Chikán Attila közgazdász, Pintér Róbert információstársadalom-kutató és Nyiri Gábor agykutató a jövőről.

Friss ENSZ-jelentés: Hiába állt le a fél világ, ugyanolyan reménytelennek látszik a klímaváltozás elleni harc, mint tavaly

A járvány miatti nagy leállás 2050-ig mindössze 0,01 fokkal csökkenti a globális felmelegedést. Az üvegházhatású gázok kibocsátásában idén bekövetkezett 7 százalékos visszaesés meg sem kapargatja a párizsi egyezményben rögzített klímacélokat, amelyek ugyanolyan távolinak tűnnek, mint tavaly. A jövőt meghatározó nagy kérdés, hogy a világgazdaság a talpra állás közben végrehajtja-e a zöld fordulatot.

15 éves garanciával radikálisan csökkenteni lehetne a háztartási gépek által okozott környezeti terhelést

A gyártóknak kényelmes, de a fogyasztóknak és a Földnek árt a megveszem-eldobom kultúra, ami miatt a nagy háztartási gépek élettartama csökkent, környezeti terhelésük pedig jelentősen nőtt az utóbbi évtizedekben. A 15 éves garancia fokozatos bevezetésével fékezni lehetne a klímaváltozást, és az átállásban a vállalatok sem véreznének el.

A klímaváltozás úgy leterhelheti a kórházakat a jövőben, ahogy idén a járvány

Az ezredforduló óta 54 százalékkal nőtt a hőséggel kapcsolatos halálesetek száma, és mindenhol egyre nagyobb eséllyel fordulnak elő futótüzek. A Lancet orvosi folyóiratban több mint száz szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátórendszer idén látott leterheltsége mindennapossá válhat, ha nem lépünk fel keményebben a klímaváltozás ellen.

Az ENSZ-főtitkár szerint az emberiség öngyilkos háborút indított a természet ellen

António Guterres a Columbia Egyetemen tartott beszédében a bolygó siralmas állapotára és az azonnali cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet. Bár az ENSZ főtitkára szerint a helyzet súlyos, mégis van remény, de ha a világ nem csökkenti évente 6 százalékkal a fosszilis üzemanyagok előállítását 2030-ig, az emberiség súlyos következményekre számíthat.

Minél melegebb van, annál jobban kedveli a kullancs az embert

Egy friss kutatás eredményei szerint 37,8 fokos hőmérséklet esetén a kullancsok inkább az ember vérét szeretnék szívni, mint a kutyáét, míg hűvösebb időben általában a kutyák mellett döntenek. Ez azt is jelenti, hogy a globális felmelegedés miatt egyes melegkedvelő paraziták amellett, hogy északabbi területeken is elterjednek, nagyobb veszélyt jelentenek majd az emberre is.

A történelem arra tanít, hogy találékonysággal és együttműködéssel túl lehet élni a klímakatasztrófát

Sokáig teljes civilizációk bukását írták a klímakatasztrófák számlájára, de egyre több részlet derül ki arról, hogy a korábbi éghajlatváltozások csak felerősítették az amúgy is folyamatban lévő társadalmi válságokat. Az újkori kis jégkorszak példái alapján az innovatív és együttműködő nemzetek nemcsak túlélhetik a krízist, de meg is erősödhetnek a klímaharcban.