2020 a koronavírus mellett a sáskajárások éve is lesz: Kelet-Afrika és Pakisztán után most India került sorra. Az Indiai-óceán melegedése miatt egyre több helyen kedveznek a viszonyok a sivatagi vándorsáskák számára, a világjárvány pedig jelentősen hátráltatja a védekezést.
A szokásosnál két héttel hamarabb kezdett olvadni az arktiszi jég, az április rekordmeleg után akár 15-20 fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet az átlagosnál a térségben. Szibériában bozóttüzek is súlyosbítják a helyzetet.
A vegán étkezés vagy az elektromos autózás csökkenti jobban a szén-dioxid-kibocsátást? A hőszivattyú vagy a napelem? A tíz legjobb megoldást állította sorrendbe egy több ezer tanulmány eredményeit összesítő metaanalízis.
Egy kutatócsoport több éves megfigyelései szerint mintegy 1,9 négyzetkilométert boríthatnak zöldmoszatok a Föld leggyorsabban melegedő pontján, az Antarktiszi-félszigeten. Új ökoszisztéma van kialakulóban.
Több mint 102 ezer település és közigazgatási egység időjárásának öt évtizedes adatait összesítették a Copernicus adatai alapján. Úgy tűnik, Riga után Budapest melegedett a legtöbbet, 4 Celsius-fokot, de az Országos Meteorológiai Szolgálat korábban jóval kisebb melegedést mért.
Amerikai környezet- és klímakutatók friss tanulmánya szerint a bioklimatológiában határértéknek vett 35 Celsius-fok körüli vagy afölötti „nedves hőmérsékletű” napok száma globális növekedést mutat. Érdekes, hogy a 45-50 fokos, de száraz sivatagi klímát jobban elviseli az emberi szervezet.
A Vuhani Egyetem kutatóinak prototípusához csak levegőre és elektromosságra van szükség, és ha ezt sikerül egy repülőgép-hajtómű méretében is reprodukálni, eljöhet az üvegházhatású gázoktól mentes repülés kora.
Az emberiség mindig is a mérsékelt égövi területeken koncentrálódott, de az elkövető évtizedekben milliárdok lakóhelyén válik tolerálhatatlanná a klíma Afrikában, a Közel-Keleten, Indiában, Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában. Különféle forgatókönyvekkel számolva ötven év múlva 1-3,5 milliárd ember életét lehetetleníti el a forróság.
Az Európiai Unió által létrehozott klímaügynökség friss jelentése szerint tavaly volt olyan tája Európának, ahol 9 Celsius-fokkal volt magasabb a napi átlaghőmérséklet a korábbiaknál.
Egy svéd-orosz kutatás szerint nagy testű legelő állatokkal az évszázad végéig elméletben megmenthető lenne az üvegházhatású gázokat rejtő fagyott talaj, a permafroszt 80 százaléka. Most már csak gyakorlatban kell megoldani az Északi-sarkvidék benépesítését bölényekkel vagy pézsmatulkokkal.
Egy új kutatás szerint már most megkezdődött az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb szárazsága, amely elsősorban az USA nyugati részét sújtja. A húsz éve indult folyamatra jelentős hatást gyakorolhat a klímaváltozás, felerősítheti annak következményeit.
1948 óta soha nem olvadt olyan gyorsan a jég, mint 2019-ben. Az összesen 600 milliárd tonnányi kiolvadt jég kutatók számítása szerint 1,5 milliméterrel növeli a tengerszintet.
A novemberre tervezett COP26 konferenciát jövőre tartják meg, a rendezvényre harmincezer vendéget vártak. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a világjárvány miatti leállás hogyan hat majd a klímaváltozás megfékezésére.
Öt éven belül ez a harmadik alkalom, amikor fehéredik a világ legnagyobb korallzátonya. A jelenséget az okozza, hogy a klímaváltozás miatt egyre melegebb a víz.
A koronavírus emberek ezreit öli meg, a járvány nyomán tapasztalható levegőminőség-javulás viszont egyes kalkulációk szerint emberek tízezreinek az életét menti meg. Ahol lecseng a járvány, ott ez a kedvező hatás az ellentétébe fordulhat.
A melegedő, oxigénszegény vízben még a különben mostoha körülményekhez szokott mélytengeri halfajok sem tudnak megélni.
Angliában 18 év alatt eltűnt a világító rovarok háromnegyede. Ennek van köze a klímaváltozáshoz? Hát hogyne lenne.
Egy új tanulmány szerint a légi járatok mindössze 2,2 százaléka felel a kondenzcsíkok hőcsapdahatásának 80 százalékáért, de a repülési magasság kis módosításával ezen könnyen lehetne segíteni. Más szakértők szerint azonban még messze járunk a megoldástól.
A 20. század közepe óta jelentősen változott a klíma Ausztrália legsűrűbben lakott szubtrópusi, illetve mérséklet égövi területein: a nyárias hőmérsékletek átlagosan 31 nappal tovább kitartanak, míg a tél 23 nappal rövidült.
A svéd klímaaktivista Bristolban szólalt fel, és ezúttal arról is beszélt, hogy a remélt változások nem mennek végbe egyik napról a másikra, és még a politikusok sincsenek sehol, akik megvalósíthatnák azokat.
Nem sokat érünk el azzal, ha nem kérünk szívószálat a gyorsétteremben, sőt nagyon úgy tűnik, hogy környezettudatos döntéseink sokszor akkor is fokozzák a környezet terhelését, ha látszólag enyhítik azt. A magyarázat a rendszer logikájában rejlik, állítja Szécsi Balázs közgazdász.
Szénizotópos módszerrel határozta meg egy nemzetközi kutatócsoport a légköri metán eredetét: az emberi tényező nagyobb, mint gondolták. A metán hússzor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.
Speciális infravörös technológiával észlelték a NASA kutatói, hogy a permafrosztból már nemcsak szén-dioxid, hanem metán is szivárog. Egyik jobban fokozza az üvegházhatást, mint a másik.
Egyetlen fecske egy kilogramm repülő rovart fogyaszt el egy költési időszakban, ezért is baj, hogy a hazai fecskeállomány megfeleződött az ezredforduló óta. Hogyan segíthetsz?
Már a vadászó-gyűjtögető emberek is kiaknázták a természetet, de a mezőgazdaság megjelenése új szabályokat hozott: a bőséges táplálék és a nők társadalmi helyzetének romlása miatt beindult a megállíthatatlan népességnövekedés. Még a bibliai eredendő bűnt is a mezőgazdaság ihlethette, derül ki Horváth Balázs környezetkutató könyvéből, A beteg bolygóból.
A Seymour-szigetnél mért 20,75 fokos rekordot a „hihetetlen és abnormális” jelzőkkel illették a sarkkutatók.
Megdőlt az abszolút hőmérsékleti rekord egy argentin bázison: csütörtök délben 18,3 fokot mértek.
Az időjárási szélsőségek és az emelkedő hőmérséklet jelentősen növeli poszméhfajok lokális kihalási kockázatát, függetlenül attól, hogy az adott területen folyik-e intenzív mezőgazdálkodás – állítják kanadai és brit kutatók.
A minijégkorszakról szóló híreknek tudományos alapja nincs, de még ha be is következne egy 0,3 Celsius-fokos lehűlés, annak hatásait a párhuzamosan zajló felmelegedés miatt meg sem érezné az emberiség.
A lárvák páncélja és érzékszervei is mállani kezdenek a rákok egyre alacsonyabb pH-értékű élőhelyén. Ez a tengeri ökoszisztémának és a halászatoknak sem tesz jót.
Az uniós tagállamok közül Svédország használ legnagyobb arányban megújuló energiaforrásokat, a legrosszabb helyzetben pedig Hollandia van. Magyarország már majdnem elérte a 2020-ra kitűzött 13 százalékos arányt, de 2015-ben még ennél is jobban állt. Itthon a megújuló energiaforrások között 93 százalékos részesedéssel a biomassza dominál.
A davosi Világgazdasági Fórumon idén vált igazi slágertémává a klímaváltozás, kihirdették az egybillió fa kezdeményezést. Az amerikai elnök és Greta Thunberg svéd klímaaktivista is a tőle elvárhatókat mondta, a környékbeli hegyekben klímaaktivisták sátoroznak a hidegben, és még az is felmerült, hogy vízvezeték-szerelőnek álcázott orosz kémek próbálták bepoloskázni a találkozó helyszínét.
A helyzet reménytelen, de nem muszáj súlyosnak lennie. Hogy fájni fog, az biztos, de a következő évtizedben talán még korrigálhatunk, hogy ne fájjon annyira.
Az a paradox helyzet állt elő, hogy tudjuk, hogy cselekednünk kell, de nem tesszük – mondta a 94 éves brit természetbúvár a BBC-nek.
1880 óta a második legmelegebb december volt a múlt hónap. Az európai klímaügynökség jelentése szerint az emberi tevékenység által kiváltott felmelegedés egyértelmű tény.
A davosi csúcstalálkozó előtt rendszerint kiadott jelentés idei változata szerint a szélsőséges időjárás, a klímacselekvések bukása, a természeti csapások, a biodiverzitás csökkenése és az ember okozta környezeti katasztrófák fenyegetik legjobban az emberiséget.
Ausztráliában az 1,4 Celsius-fokos felmelegedés hatásai súlyosbítják a tűzvészt, miközben a szakértők a globális átlaghőmérséklet 3 fokos emelkedését várják a párizsi egyezmény betartása mellett.
Nemcsak a csatorna rendkívül vízigényes áthajózását, hanem Panamaváros ivóvízellátását is veszélyezteti a szárazság. Február közepétől kötelező pótdíjat fizettetnek a 38 méteresnél hosszabb hajókkal.
2019 nemcsak a legmelegebb év volt az óceánok történetében, de az elmúlt évtized legnagyobb mértékű felmelegedésével is szolgált. Az óceánok langyosodása pusztítja a vízi élővilágot, emellett a szárazföldi viszonyokat is egyre mostohábbá teszi.
A hóhatár visszahúzódása után gyorsan kezd terjeszkedni a vegetáció, amit műholdképes felvételek is mutatnak. De azt még nem tudni, hogy ez a szubnivális ökoszisztéma milyen hatással van a Himalája hidrológiájára.
Iskolázottságban jó irányba halad a világ, de a mélyszegénység tíz éven belüli felszámolásáról lemondhatunk. Túl bonyolultak a célok, amik néha egymást oltják ki, és elég pénz sincs rájuk, ezért kutatók új módszereket dolgoztak ki a legfontosabb problémákkal szembeni globális fellépés sürgetésére.
A Barcelona határain is túlnyúló zóna létrehozásával 125 ezerrel csökkentenék a városba érkező autók számát, és 20 százalékkal a légszennyezést. A zöld átállás érdekében a tömegközlekedési bérletek is jóval olcsóbbak lesznek.
A cementgyártás telepumpálja a légkört szén-dioxiddal, fogy a Föld homokkészlete, az építési hulladék újrahasznosítására kitűzött 2020-as EU-s irányelv pedig várhatóan kudarcba fullad, de az építőipar nem nagyon akar átállni a körkörös gazdaságra. Tény, hogy a törmelék szétválogatása egyelőre drága mulatság, de már sok kutató dolgozik az olcsó, egyszerű technológiák fejlesztésén.
2019 sem hozott látványos áttörést a klímaváltozás hatásainak csökkentésében, de ez volt az év, amikor a globális felmelegedés központi témává vált, és világszerte tömegek mozdultak meg, hogy cselekvésre bírják a politikusokat.
A klímaváltozás miatt egyelőre elmaradt az orosz tél, de van megoldás.
Greta Thunberg apja szerint nem volt jó húzás, hogy a lánya vezető szerepbe került a klímaváltozás elleni harcban, és a maga részéről nem támogatja, hogy a lánya nem jár iskolába. Ugyanakkor úgy látja, hogy az aktivista tini jól kezeli az őt érő kritikákat, és jóval elégedettebb, mint az elmúlt években. A BBC tematikus programjában Attenborough-t is összehozta Thunberggel.
Nem ez az első eset az elmúlt hetekben, hogy a szárazságtól szenvedő Ausztráliában vízrablást követnek el.
Miközben a szakértők többsége elismeri az ember okozta klímaváltozás tényét, egy részük harciasan elutasítja és veszélyesnek tartja a körülötte kialakuló hisztériát. Valóban túlzott az aggodalom, és káros a klímaváltozás veszélyeire épülő kommunikáció?
A dél-ausztráliai Nullarborban volt a valaha mért legmagasabb hőmérsékletet a kontinensen.
A Föld lakosságának egy része kénytelen lesz engedni életszínvonalából, míg mások sohasem ízlelhetik meg azt, ami nekünk itt az elmúlt évtizedekben megadatott. Mindezt olyan környezetben, ahol a technika fejlődése egyre jobb és kényelmesebb jövőt ígér, aminek áráról mélyen hallgatunk.