Hetven éve nem volt a mostaninál nagyobb szárazság Olaszországban, mint most, a Pó vízállása katasztrofálisan alacsony, ezzel pedig a folyótól függő gazdaságok fennmaradása is veszélybe került. Az aszály brutálisan csökkentheti az egyik legkedveltebb olasz exportcikk, a parmezán termelését is.
A jelenlegi legnagyobb üzem, a szintén izlandi Orca 4000 tonna CO2-t képes megkötni, a most épülő Mammoth ennek kilencszeresét, 36 ezer tonnát tud majd leválasztani. Ez még mindig elenyésző a globális kibocsátásokhoz képest, de nagyságrendi ugrásokkal fejlődik a technológia.
A munkáspárti kormány eltörölné az elektromos járművekre vonatkozó vámokat és adókat, a jelenlegi 28-ról pedig 43 százalékra növelné a kibocsátáscsökkentési célt 2030-ig.
Ez eddig az első olyan szélsőséges időjárási jelenség, amelyről éghajlati attribúciós vizsgálatok kimutatták, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedésével gyakoribbá és brutálisabbá válik.
A mesterséges fotoszintézishez nincs szükség napfényre, és a növények állítólag akár 18-szor hatékonyabban képesek így tápanyagot előállítani. Amerikai kutatók szerint elképzelhető, hogy a módszer még a Marson is működne.
Egy svájci testvérpár direkt a lehető legkényelmetlenebb szállást akarta létrehozni, elmondásuk szerint azért, hogy a vendégek alvás helyett inkább a klímaváltozáson, a háborún és a Földnek okozott károkon mélázzanak. Egy éjszaka 130 ezer forint, plafon és falak nincsenek.
Ha a Thwaites és a Pine Island visszahúzódása tovább fokozódik, összeomolhat a nyugat-antarktiszi jégtakaró, és ez a következő évszázadokban több mint három méterrel emelné meg a tengerszintet.
A űrrakéták által elégetett üzemanyag olyan mértékű hőmérséklet-emelkedést okoz a felső légkörben, hogy az már a Föld időjárási viszonyait is befolyásolhatja.
A fosszilis források továbbra is dominálnak az emberiség teljes energiamixében, miközben a zöld energiatermelés aránya alig haladja meg a 10 százalékot. Az évtizedes távlatban produkált szerény emelkedés gyakorlatilag stagnálást jelent, derül ki REN21 nemzetközi energiapolitikai hálózat friss jelentéséből.
A CRISPR/Cas-9 génszerkesztési módszer kifejlesztéséért kémiai Nobel-díjjal jutalmazott Jennifer Doudna által alapított intézet így küzdene a légkörben már meglévő szén-dioxid és a globális felmelegedés ellen.
Magyar kutatók évtizedes adatsorok és éghajlati modellek alapján tételesen kimutatták, hogy a klímaváltozás hatványozottan sújtja a közép- és kelet-európai növénytermesztést. Pinke Zsolt, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a lehetséges megoldást is felvázolta a Qubitnek.
2500-ra a szibériai tundra kétharmada elveszhet, még akkor is, ha 2100-ra nullára csökken a globális szén-dioxid-kibocsátás.
Egy új kutatás feltárja, hogyan változott a Föld mélyéből a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége az elmúlt 250 millió évben, és miként akadályozhatta meg ez a folyamat, hogy a bolygó még jobban eljegesedjen.
Bár még erős lemaradásban van a bezzegváros Béccsel szemben, a magyar főváros is elkezdett védekezni a globális éghajlatváltozással járó hőhullámok, felhőszakadások és aszályok ellen. Barsi Orsolya, Budapest klímastratégiai vezetője elmondta, milyen újításokkal készül Budapest a hőségre.
A több hónapos aszályokat tetéző hőhullámok, a brutális hóviharokkal járó hidegbetörések, a felhőszakadások nyomán kialakuló pusztító villámáradások szinte mindennapossá váltak az elmúlt években. A Live Science annak járt utána, hogy ezek az anomáliák tartósnak bizonyulnak-e.
Mindössze néhány év is elég lehet egy-egy fajnak, hogy genetikailag alkalmazkodjon a környezeti hatásokhoz. Ez ellentmond annak a korábbi tudományos nézetnek, ami szerint ehhez több generációra van szükség.
A kutatók az okoskarkötők és okosórák adatai alapján számolták ki, hogy a felmelegedés milyen hatással lesz a Föld népességének alvási szokásaira. A 47 ezer felnőtt bevonásával készült felmérés szerint az idősebbek és a szegényebbek virrasztanak majd többet.
A tavaly Glasgow-ban aláírt klímaegyezmény szerint minden országnak felül kellett volna vizsgálni a nemzeti kibocsátásokat, de 196 államból egyetlen egy sem nyújtott be új terveket. Fél év van hátra az egyiptomi klímacsúcsig, a szakértők máris pesszimisták.
Az ausztrál környezetvédelmi hatóságok március végén jelentették be, hogy a Nagy-korallzátony több pontján is fehéredést észleltek, de akkor még nem derült ki, mekkora a kár mértéke. Mostanra kiderült, hogy a helyzet rosszabb, mint gondolták.
A Meteorológiai Világszervezet szerint még sosem volt ilyen nagy esély arra, hogy a következő öt év valamelyikében átlépjük a globális felmelegedés fontos küszöbértékét. A valószínűleg rekordmeleg évvel érkező átlépés most még csak átmeneti lehet, de hosszú távon ez sem jelent sok jót.
A lepkék, bogarak vagy fátyolkák eltűnését a klímaváltozás, a fényszennyezés, a növényvédő szerek használatának és az élőhelyek feldarabolódásának együttes hatása okozza, és hatással van más állat- és növényfajok túlélésére is.
Az óceánfenéken található tengeri füvek annyi szacharózt termelnek, amennyit már nem tudnak felhasználni, ezért a talajban raktározzák el azt. Kutatók szerint az óceán cukortartalékából 32 milliárd doboz kólát lehetne gyártani.
A Georgetowni Egyetem tudósai szerint az állatok élőhelyei a globális felmelegedés miatt aránytalanul összecsúsznak az emberi élőhelyekkel, ami nagy mértékben kedvez annak, hogy a különféle emlősfajok vírusai keveredjenek, és átugorjanak az emberre.
A több mint tízezer emberre tervezett komplexum együtt emelkedne a tengerszinttel, és zárt rendszerben biztosítaná saját energia- és vízellátását, a lakók élelmezését és a hulladék kezelését.
2021-ben az egész világon 45 gigawatt új szénerőmű-kapacitás épült ki, ennek 56 százaléka Kínában. Az ország kettős szénpolitikát folytat: míg a külföldi erőműépítések finanszírozását leállították, otthon továbbra is támogatják az új szénerőművek létrehozását.
A Bonni Egyetem kutatói környezeti, egészségügyi és gazdasági szempontból vizsgálták a húsfogyasztás kérdését – szerintük a tömeges veganizmus sem megoldás, a kevés hús pedig továbbra is maradhat az étrend része.
A klímaváltozás és az intenzív ipari mezőgazdaság együttesen felelős azért, hogy egyes területeken a rovarok 49 százaléka elpusztult – derült ki egy friss elemzésből.
Mindenki kedvenc természetfilmese a díj átvételekor azt mondta, most kell akcióba lendülnünk, hogy megmentsük a bolygót és megvédjük a természetet.
A Másfélfok friss cikke az IPCC tavaly kiadott jelentése alapján mutatja be, mivel jár az, ha elveszítjük a hegyi élővilág sokféleségét. Vízhiányra, környezeti katasztrófákra és energiaválságra is készülhetünk.
Kaliforniában a károsanyag-kibocsátás 40 százaléka a közlekedésből fakad, ezért fokozatosan kivezetik a benzines járműveket. A most bemutatott részletes terv végrehajtása nem is tűnik lehetetlennek, az elektromos autók aránya ugyanis egy év alatt 7,8-ról 12,4 százalékra nőtt az összes járműeladás között.
A felmelegedés okozta tengeri hőhullámok különösen fenyegetik a leggazdagabb tengeri ökoszisztémákat, a rengeteg fajnak élőhelyet biztosító korallzátonyokat, és mivel bizonyos fokú pusztulás már elkerülhetetlen, nagyon fontos azonosítani azokat a területeket, amelyek a leginkább menthetők.
Saját fajunk, a Homo sapiens és a neandervölgyiek megjelenéséhez is klímaváltozások vezethettek, derül ki egy frissen bemutatott kutatásból, amely azt vizsgálja, milyen hatása volt az elmúlt kétmillió év éghajlatának az emberi evolúcióra.
A legfrissebb IPCC-jelentés szerint minden adott a felmelegedés tűrhető szinten tartásához: zöld acélt gyártunk, a levegőből vonjuk el a szén-dioxidot, a napenergia és az akkumulátorok költsége tíz év alatt 85 százalékkal csökkent – a kormányok mégsem tesznek túl nagy erőfeszítést azért, hogy ne lépjük túl a 2 fokos klímacélt. Pedig pénz van rá, és a zöld beruházások meg is térülnének.
A virág, amely akár egy méteresre is képes megnőni, általában a trópusi vidékeket kedveli, de Európában sem igazán merészkedik a Kárpát-medencénél északabbra. Most Oxford közelében, egy domboldalon találtak rá a fajra – a tudósok szerint ez egy újabb jele annak, hogy a brit éghajlat egyre jobban kedvez a mediterrán fajoknak.
Igencsak rájár a rúd a Nagy-korallzátonyra: a meleg időjárás, és még inkább a melegedő víz miatt 2016 óta már a negyedik tömeges kihalási esemény zajlik. A problémát a klímaváltozás okozza, és úgy tűnik, hogy még a másfél fokos párizsi klímacél betartása esetén is búcsút mondhatunk a korallzátonyoknak.
A Föld órájában, március 26-án este 8:30 és 9:30 között vállalt önkéntes takarékoskodással megspórolt gigawattórák önmagukban nem csökkentik érdemben a globális áramfogyasztást, de a 2007-ben indított klímaakciók sok területen ígéretes változást hoztak.
Az 1200 négyzetkilométeres, kelet-antarktiszi Conger-selfjég akkor szakadt be, amikor a területen rekordhőséget mértek, az éves átlaghőmérsékletnél 40 Celsius-fokkal melegebb idővel.
A nemrég megnyitott, EU-s támogatással épült isztambuli biofinomító több szén-dioxidot köt meg a gyártás során, mint amennyit kibocsát. Üzemanyag mellett biotrágyát, takarmányt és gyógyszeripari alapanyagokat is készítenek az üzemben.
A gigantikus műholdakat robotok szerelnék össze a világűrben, majd a napelemei által termelt energiát rádióhullámokká alakítanák, és egy földi vagy tengeri vevőállomásra sugároznák. Ambiciózus terv, de több állam és magáncég összefogásával megvalósítható – a brit kormány már benne van a dologban.
A Hiawatha-gleccser alatt húzódó, városnyi nagyságú, kráterre emlékeztető struktúrát 2018-ban azonosították először, és most kiderült, hogy valóban egy becsapódás hozta létre, de sokkal-sokkal régebben, mint azt a kutatók eddig gondolták.
A 60 ezer ember energia-ellátására elegendő, szilvavirág-alakzatba rendezett napelemeket egy víztározóban helyezték el, így nem a szűkös szárazföldi területen foglalják a helyet, ráadásul a vízen lebegő erőmű turisztikai látványosságnak sem utolsó.
A füzikék 12 nappal korábban rakják tojásaikat, mint 50 éve, a kerti poszáták utódjainak száma 26 százalékkal csökkent, miközben a verebek egyre kisebbek, a rozsdafarkúak pedig egyre nagyobbak. Ebben a klímaváltozás miatt más tényezők is nagyobb szerepet játszhatnak, mint gondolták.
Lehoczky Annamária éghajlatkutató-meteorológus a Másfélfokokon megjelent cikkében az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legfrissebb jelentését elemzi.
A 2000-es évek eleje óta veszít ellenálló képességéből az Amazonas-medence trópusi esőerdeje, és ha a fenyegetett területek átlépik a kritikus pontot, akár 3-4 évtized alatt szavannává változhatnak. Az emberiségnek két eszköze van ez ellen: a fakitermelés megállítása és a felmelegedés mérséklése.
A 2011-es queenslandi árvízre azt mondták, évszázadonként egyszer fordul elő ilyen – most, 11 évvel később elég hasonló események zajlanak. A kutatók szerint egy egyre ritkább, de annál intenzívebb légköri jelenség áll a katasztrófák mögött, amit a klímaváltozás is táplál.
A korábban érintetlen Antarktisz egyes részein csak úgy nyüzsögnek a kutatók és a turisták, ami miatt négyszer olyan koszos és gyorsabban is olvad a jég- és hótakaró a legdélibb kontinens emberek által látogatott részein.
A karanténhelyzet miatt hirtelen csökkent a szén-dioxid-kibocsátás és az aeroszolok mennyisége a légkörben. Ez rövid távon olyan atmoszferikus változásokhoz vezetett, amik megnövelték a csapadék mennyiségét.
A túlélés tervrajza és A növekedés határai című, később könyvként is kiadott jelentések már 1972-ben felhívták a figyelmet a globális népesség és a világgazdaság folyamatos növekedésére, a természeti kincsek kiaknázására épülő gazdaság fenntarthatatlanságára. A kutatók tudományos lapokban estek egymásnak, a politikai és gazdasági vezetők pedig hallani sem akartak a zöld hisztiről.
Apokaliptikus mértékű felmelegedésre nincs esély, de arra sem sok, hogy 1,5 Celsius-fokon vagy legalább 2 fok alatt tartsuk a globális átlaghőmérséklet-emelkedést.
A CEU Bibó István Szabadegyetemének szerdai beszélgetésén megszólaló agrárszakemberek nem vonták kétségbe a legújabb géntechnológiai eljárások létjogosultságát, de szerintük csak a komplex ökológiai megoldások lehetnek eredményesek.