klímaváltozás

A nyakunkon vannak a szúnyogok és a kullancsok terjesztette új járványok

Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.

Lángokban áll a Föld

Egy katasztrófafilm elejére emlékeztet, ami a napokban történik: az amúgy is klímaszorongásban élő emberiség egyszer csak arra ébred, hogy világszerte lángolnak az erdők.

ENSZ: Már nem elég csökkenteni a kibocsátást, át kell térni a klímatudatos gazdálkodásra és étrendre

Jelentősen súlyosbítja az éghajlatváltozás negatív hatásait a földművelés és élelmiszer-előállítás jelenlegi gyakorlata. Ha az emberiség nem változtat a hagyományos módszerein, elsivatagosodással, víz- és élelmiszerhiánnyal és a klímaváltozás további fokozódásával kell számolnia – derül ki az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentéséből.

Minél többet járatjuk a légkondicionálót, annál melegebb lesz a Földön

A mai légkondicionálók működtetése szinte ontja az üvegházhatású gázokat, emellett felforralja a nagyvárosok levegőjét is, jelentős mértékben fokozva a globális felmelegedést. A következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény. Ha sikerülne hatékonyabbá tenni a technológiát, az önmagában jelentősen visszafogná a kibocsátást.

Hogyan élheti túl a klímaváltozást a magyar mezőgazdaság?

A jövőben is a búza lesz a magyar kenyérgabona, és a mai szántóföldi növények sem tűnnek el, legalábbis akkor, ha a növénytermesztés technológiája alkalmazkodik a megváltozó éghajlati és ökológiai viszonyokhoz. Mivel az évtizedes klímajelentések prognózisai sorra beigazolódtak, már csak neki kellene kezdeni a tudományosan alátámasztott cselekvési tervek megvalósításának.

A faültetés is lehet káros

2030-ig 350 millió hektár erdőt telepítenének újra, de nagyon nem mindegy, hogy ezt hogyan teszik. Ironikus módon a füves életközösségekre a klímaváltozás és a természetes élőhelyek visszaszorulása mellett most egy harmadik veszély is leselkedik: a faültetés.

Budapest nem mediterrán városnak épült, de attól még túlélhetné az éghajlatváltozást

A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.

Környezeti válság idején ne pont a zöldeket támadjuk!

A környezetvédelem az utóbbi időben a közbeszéd egyik legfontosabb témájává vált. A zöldek számára ez nagy siker, hisz évtizedek óta küzdöttek érte, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések több figyelmet kapjanak. Ugyanakkor nagy kudarc is, mert a mostani figyelem jórészt abból adódik, hogy néhány rendkívül fontos problémát nem sikerült megoldani, írja Antal Miklós, a Leedsi Egyetem ökológiai közgazdásza.

Klímakemping

Mi gondatlanok mind gyűlöljük az aljasokat, és Árgyelánról mindenki tudja, hogy kétszáz hektár tölgyerdő szárad a lelkén, itt fog ezért megdögleni a klímakempingben, addig fogja húzni vagy tolni a szánt, amíg tart benne a szufla.

Nem vagy elég zöld? Szégyelld magad!

A zöld hozzáállást terjesztő kommunikációs praktikák között egyre inkább megjelenik azok megszégyenítése, akik bírálóik szerint nem élnek elég környezettudatosan. Van-e értelme a megszégyenítésnek a jó cél érdekében, és milyen más út kínálkozik a környezetbarát szemlélet terjesztésére?