A Meteorológiai Világszervezet szerint a következő három hónapban az az El Niño folytatódó erősödésével a Föld nagy részén átlagosnál magasabb hőmérsékletekre, valamint megváltozó csapadékmintázatokra kell készülni.
Több százezer hektárnyi területen ég a kontinens; a déli országok után az északi és közép-európai államokat is elérték a tűzvészek.
A Kew Gardens botanikus kert meteorológiai állomásán a felállítása óta még nem mértek csapadékmentes hónapot. Aztán jött 2026 júliusa.
Az apadó folyó minden korábbinál nagyobb területet hagyott szárazon a kisoroszi Szigetcsúcsnál és a Nagymarosi-zátonyon. Drónfelvételeken mutatjuk meg a helyzetet.
Ha az ország ipara, energiatermelése, hajózása, öntözése és vízpótlása vízszinthez kötött, akkor a vízszint szabályozásáról is beszélni kell. Ez bizonyos stratégiai helyeken vízlépcsőt jelent – azért, mert víz nélkül az ipar nem működik.
A legújabb modellszámítások szerint a jelenlegi járványgócpontok felmelegedése ellehetetleníti a maláriaszúnyogok és az általuk terjesztett kórokozók életfeltételeit.
Az elmúlt napokban olyan mederszakaszok tárultak fel, amik a mérések kezdete óta sosem voltak még szárazon. Friss drónfelvételeinken a Margit-sziget, a Hajógyári-sziget, a Népsziget és a Római-part környéke.
A tűzvész mindkét országban fontos ipari létesítményeket és jelentős városokat fenyeget, ráadásul a francia borvidékek is lángolnak.
Alig egy éve még arról szóltak a hírek, hogy megtorpant az északi-sarkvidéki jég zsugorodása. Most egyetlen év alatt 5,8 százalékkal csökkent az arktiszi tengeri jég – ekkora téli visszaesést még soha nem mértek, amióta műholdak figyelik a sarkvidéket.
Svájci kutatók azon dolgoznak, hogy jobb döntéseket lehessen hozni a vízfelhasználásban.
Ahogy a Szahara sivataga egyre inkább terjed, fel kell készülni arra, hogy a port egyre növekvő mértékben terítik szét a szelek Európa légkörében is.
A HungaroMet legújabb agrometeorológiai elemzése szerint július közepére a vegetáció sokfelé a 2022 nyarán tapasztaltnál is rosszabb állapotban van.
A Guardian összeállítása szerint a 2026-27-es időjárási periódus durván növeli az aszályok és áradások kockázatát, ami brutális hatással lehet az élelmiszer-ellátásra.
A kontinens mortalitási adatait monitorozó EuroMOMO szerint a napokon át tomboló hőség Belgiumban és Franciaországban volt a leggyilkosabb.
Ingyenesen hozzáférhető légifelvételek alapján mutatja meg a rendszer, hol, mennyi és milyen minőségű fa van a városokban, azaz hová érdemes újakat telepíteni.