„Mi egyetemisták vagyunk, és bár sokan közülünk a jövőben mindent megtesznek majd a szakmájukban elhelyezkedve is, hogy a klímaváltozást megállítsák, következményeit mérsékeljék, ma még nem a mi dolgunk megmondani, pontosan milyen lépésekre van szükség” – írták a pénteki klímasztrájk szervezői.
A magyar házelnök a „»független és pártatlan« média agymosó hatásának” tulajdonítja, hogy az európaiak nagyobb problémának tartják a klímaváltozást, mint a bevándorlást. Íme kilenc független és pártatlan szereplő, aki tudományos tényekre hivatkozva tartja korunk egyik legnagyobb veszélyének a klímaváltozást.
A klímaváltozás az emberekre veszélyes, és ezért önző érdekünk, hogy megállítsuk. Ennek persze az egyik módja, hogy preventív öngyilkosságot követünk el, és nem szül senki gyereket morális megfontolásból, de ez körülbelül olyan, mintha öngyilkosságot követnénk el, nehogy a jövőben baleset érjen minket, állítja Zsoldos István közgazdász.
A túlfogyasztás napja az a dátum, amikor egy adott ország vagy régió fogyasztása túllépi azt a mennyiséget, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni. Magyarországnak egy évben két Földre lenne szüksége.
Mit kezdjünk azzal a felelősséggel, hogy újabb szén-dioxid-kibocsátó lényt hoztunk a világra? Több lehetőségünk van, de az egyéni lépések mellett politikai és technológiai fordulatra is szükség lenne.
252 millió évvel ezelőtt olyan meleg volt, hogy a tengeri fajok 96 százaléka és a szárazföldi gerincesek 70 százaléka eltűnt a Földről. Most új kutatási eredmények pontosítják a képünket a perm végi kihalás okairól, egyúttal figyelmeztetnek az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés lehetséges következményeire.
Alig eszmélt rá a világ a klímaváltozásra, félő, hogy rögtön rá is un a témára, mutat rá egy interdiszciplináris kutatás. Több milliárd tweet elemzéséből az derült ki, hogy az emberek a változó időjárást is képesek megunni, ha túl sok az extrém jelenség.
2016-ban, az eddigi legforróbb évben vált annyira korán instabillá a fiókák otthonát jelentő tengeri jég, hogy a fiatal császárpingvinek tömegesen fulladtak vízbe. Pedig a Weddell-tengert eddig egyfajta klímamenedékhelynek tartották.
A kontinensen hamarabb megérezték a klímaváltozás hatásait, mint máshol, és a kormány már 1992-ben megpróbált tenni ellene. A természetes vizek magántulajdonba adása viszont felemás eredményekkel járt: az emberek tényleg elkezdték becsülni a vizet, de a kisebb farmok kiszorultak, az ökológiai katasztrófák pedig azóta is folytatódnak.
Az évszázados dilemmát nemrég az amerikai demokrata képviselő, Alexandria Ocasio-Cortez vetette fel újra: kitehetünk-e egy gyereket a rá váró viszontagságoknak azáltal, hogy a világra hozzuk? Aki válászol: Kapelner Zsolt filozófus.
Zöldebb vállalati politikát sürgetnek a technológiai óriásvállalat dolgozói, és ezt az iparágban szokatlan módon névvel vállalt nyílt levélben kérik számon a cégvezetésen.
1900 óta nagyobb mértékű felmelegedést mértek Magyarországon, mint globálisan. Különösen az április és a május volt forró az átlaghoz képest. A tíz legmelegebb évből nyolc az ezredforduló utáni.
2018-ban tovább nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása, az elmúlt négy év a négy legmelegebb év is volt – írta jelentésében a Meteorológiai Világszervezet, a WMO.
Egyelőre a Klímaváltozás: a tények munkacímet viseli Sir David Attenborough készülő dokumentumfilmje, amelyet a tervek szerint idén tavasszal mutat be a BBC.
Ezt maga a Környezetvédelmi Ügynökség vezetője mondta ki egy londoni vízkonferencián.
Greta Thunbergnek talán mindenki másnál jobban sikerült ráirányítania a közvélemény figyelmét a várható klímakatasztrófára azzal, hogy egy generáció képviseletében szólalt fel.
A grönlandi jégtakaró már eddig is aggasztó tempóban zajlott, most viszont egy további okát tárták fel a jelenségnek: a területen újabban télen is esik az eső, ettől pedig télen is fogy a jég, nem pedig vastagodik, mint azt havazáskor tenné.
A Nature-ben megjelent friss tanulmány szerint a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátási ráták mellett már száz éven belül eltűnhetnek a gomolyos rétegfelhők, akár fokozva a felmelegedés amúgyis katasztrofális következményeit.
A gazdaságot nem lehet leválasztani a természeti környezetről, vallják a nyolcvanas évektől egyre inkább teret nyerő ökológiai közgazdaságtan művelői. A flórát és a faunát forintra beárazó irányzat már nem csak a természet- és környezetvédelemben van jelen: eredményei még a biztosítási piacot is átalakíthatják.
Amerikában a tizenévesek hetven százaléka tekinti komoly problémának a depressziót és a szorongást. Ez tűnik a leginkább nyomasztó tehernek a fiatalokon, és egyre többen gondolják úgy, hogy a klímaváltozás is külön aggodalomra adhat okot.
A vadállatok rendszerint idegenkednek az emberi közelségtől, mégis egyre gyakrabban kényszerülnek vegyülni, ahogy élőhelyük, vadászterületük zsugorodik a klímaváltozás miatt. De van egy ennél prózaibb oka is annak, hogy miért vonultak be a jegesmedvék tucatszám Belusja Guba településre.
Ha változatlan kibocsátási trendekkel számolunk, 2080-ban olyan idő lesz New Yorkban, mint most Arkansasban, Los Angelesben pedig olyan, mint most Mexikóban.
A szénmentes jövő mellett több millió munkahely létrehozását is ígéri a vállalásaiban Roosevelt gazdasági beavatkozásához hasonlított Zöld New Deal, de a demokrata indítványnak nem jósolnak hosszú életet a republikánus többségű szenátusban.
Hogyan tudjuk megállítani az éghajlatváltozást? Sokkoló klímaadatokkal és praktikus tippekkel-trükkökkel indult szerdán a Határtalan tudás, a CEU nagyszabású rendezvénysorozata.
Az iparvidékről felszálló por és feketeszén beszennyezi a gleccserek felszínét, amelyek ettől gyorsabban olvadnak. A kutatók a hegyek lábánál élőket féltik.
Amerika gyarmatosításakor a hódítók és a velük érkező betegségek olyan iramban pusztították az őslakosokat, hogy ez még a klímára is hatással volt.
A század végére valószínűleg búcsút mondhatunk bolygónk megszokott kék színének, a melegedő óceánokban ugyanis úgy el fognak szaporodni a fitoplanktonok, hogy bezöldülnek a vizeink.
Az őslakos népesség brutális csökkenésével felszabadult földterületeket ellepték az erdők, és így olyan mértékű szén-dioxid tűnt el a légkörből, hogy már jött is a kis jégkorszak.
Az északi féltekén több mint félmillárd ember életét változtathatja meg, hogy télen egyre ritkábban és kevésbé fagynak be a tavak. Egy új tanulmány szerint a jég örökre eltűnhet több tízezer tóról, és a hidrológiai következmények a vízi infrastruktúrára is katasztrofális hatással vannak.
Idén is összegyűltek a világ vezetői Davosban, hogy megtárgyalják, merre tart a gazdaság, mire kell ügyelnünk, mi működik, és mi nem. Donald Trump nem volt ott, Bono a U2-ból viszont szerencsére igen, és tiltakozókból sem volt hiány.
Tovább súlyosbíthatja a klímaváltozás hatásait, hogy az extrém időjárási jelenségek hatására a növények elérik szén-dioxid-megkötő képességük maximumát. Egy új tanulmány szerint ez a század közepén következik be, és a légköri szén-dioxid hirtelen feldúsulásával járhat, amiről tudjuk, mit okoz: további felmelegedést.
A kutatók eddig a partmenti gleccserekre koncentráltak, pedig a belső területekről az óceánba folydogáló olvadékvizek is óriási problémát jelentenek. A folyamat visszafordíthatatlannak tűnik.
A nemzetközi EAT Alapítvány szakértői összeállítottak egy olyan „planetáris diétát”, amellyel a 2050-re 10 milliárdosra dagadó emberiség is egészségesen táplálható lenne.
A klímaváltozás elmélyíti a széncinegék „dühkezelési problémáit”, és vannak olyan időszakok, amikor lakhatási problémák miatt minden tizedik kormos légykapót lemészárolják.
Január 7-én, hétfőn váratlanul benyújtotta lemondását Jim Yong Kim, a Világbank elnöke. A magánéleti okokkal indokolt döntés hátterében Donald Trump gazdaságpolitikája állhat.
Szabad oktatás, MTA-botrány, gonosz Facebook, elfuserált GDPR, őrült Elon Musk, vészesen melegedő Föld – íme a témák, amelyek meghatározták a 2018-as évet a Qubiten.
Az év tíz legpusztítóbb természeti csapását a klímaváltozás okozta, vagy legalábbis súlyosbította egy brit szervezet friss jelentése szerint. 2019 még melegebb évnek ígérkezik, mint 2018.
Miért feleződött meg az Északi sarkkör közelében élő rénszarvasok száma mindössze húsz év alatt? Azért, mert élőhelyükön gyorsabban jelentkeznek a klímaváltozás hatásai, mint a Föld egyéb területein.
Az ENSZ lengyelországi klímakonferenciáján hosszas tárgyalások után elfogadták a 2015-ös párizsi egyezmény végrehajtásának szabálykönyvét, mégsem teljes a siker.
Hetek óta sorra jönnek ki az amerikai kormányügynökségek jelentései a klímaváltozás közvetlen veszélyeiről, de a Trump-kormány kitart a fosszilis tüzelőanyagok mellett.
Az emberi tevékenység az elmúlt 200 évben olyan mértékben megváltoztatta a bolygó éghajlatát, hogy 2150-re, vagyis földtörténeti értelemben egy röpke pillanat alatt az az 50 millió évvel ezelőtti eocénben találhatjuk magunkat.
Rengeteg műholdkép áttanulmányozásából vontak le következtetéseket a NASA szakértői. Az óceán mélyéről feláramló melegebb víz Kelet-Antarktikán sem kíméli a gleccsereket.
Arnold Schwarzenegger a katowicei ENSZ-találkozón azt mondta, ha tényleg ő lenne a Terminator, nem hagyná, hogy benzint vagy kőolajat használjunk. A színész ugyan egy állati nagy Hummerrel jár, de mindenkit megnyugtatott: az autót már átalakíttatta.
A világhírű természetfilmes a Lengyelországban megrendezett ENSZ-klímacsúcson szólalt fel mindannyiunk képviseletében: Attenborough azt a feladatot vállalta magára, hogy a közösségi médiában gyűjtött panaszokat tárja a szövetség elé.
Ivóvíz- és élelmiszerhiány, légszennyezéssel összefüggő betegségek, átalakuló járványok: a globális felmelegedés katasztrofális hatással van az emberi egészségre és az egészségügyi rendszerekre, állítja az ENSZ friss jelentése.
Korábban több mint 150 ezer évvel elszámolták a szibériai egyszarvú kihalási dátumát, így most kiderült, hogy az emberekkel is együtt élt a 4 tonnás unikornis.
Új, olcsó és egyszerű módot találtak a Föld lehűtésére: modellezni akarják a nagyobb vulkánkitörések idején felszabaduló hamufüggönyt, így kevesebb sugárzás éri a bolygót, és nem lesz olyan meleg. A hajmeresztő megoldás egyelőre csak gondolatkísérlet.
13 kormányzati intézmény 300 kutatója jegyzi a nemzeti klímajelentést, amely szerint Amerika sem mentesül az egyre durvább kövekezményekkel járó globális éghajlatváltozás hatásai alól.
Az elmúlt 25 évben a világóceánok 60 százalékkal több hőenergiát tároltak el, mint amennyit a klímakutatók feltételeztek. Egy friss tanulmány szerint egységes cselekvés híján az eddig elképzeltnél is cudarabb világ jöhet az emberiségre.
Rekordot döntött az óceánok hőmérséklete: 1940 óta mérik, és 2018 első felében minden eddiginél magasabb volt. Közben a szárazföldön sem jobb a helyzet, sorra dőlnek a hőmérsékleti rekordok. Az idei év valamivel hűvösebbre sikeredett, de a La Niña, a lehűlés után hamarosan beköszönt az El Niño, így 2019 elején további felmelegedésre készülhetünk.