50 nappal lett hosszabb a nyár az elmúlt évtizedben Magyarországon
Kis Anna meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Másfélfokon kedden megjelent elemzésben öt évtized hőmérsékleti adatait hasonlította össze.
klímaváltozás
Katolikus szentek történetei fedték fel, hogyan hatott a klímaváltozás a 6. századi Itáliára
A szentek csodatételeit bemutató írások alapján, de a legmodernebb geológiai eszközökkel bizonyították be, hogy a 6. századi Itália társadalmát a klímaváltozás hatásai rázták meg. Az áradások vizsgálata és a vallási történetek határán azonban még mindig a Noé bárkáját ihlető nagy özönvíz eredete a sláger.
Tíz agyar vizsgálatából mutatták ki, hogyan hat a klímaváltozás a narválokra
Egy kanadai kutatócsoport szerint a visszahúzódó sarki jégtakaró és a tengerek felmelegedése különösen érzékenyen érinti a narválokat. Az egész sarkvidéki ökoszisztéma átalakul, ezek az állatok lehetnek ennek a legnagyobb vesztesei.
Szuperbúzát nemesítenek vadfajok bevonásával magyar kutatók
Az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének kutatói szerint a rostanyagban gazdagított gabonafélék nemesítéssel történő előállítása az egészséges táplálkozás mellett a klímaváltozás stresszhatásait is segít kivédeni.
Egyre több halálos hőhullámra számítanak Ázsiában
A globális felmelegedés miatt 2040-re háromszor olyan gyakran lesz irtózatos meleg Indiában és Pakisztánban, mint most. A korábbi előrejelzések csak a század végére jósoltak hasonló fejleményeket, a lakosság nagy része pedig akkor is alaposan megszenvedi majd az extrém időjárást, ha sikerül 1,5 fokos felmelegedés következik be.
Mesterséges fényvisszaverő felhők létrehozásával lépne fel a klímaváltozás ellen az amerikai tudományos akadémia
Az akadémia jelentése szerint a radikális beavatkozásra azért lehet szükség, mert az üvegházhatású gázok kibocsátásai nem csökkennek a várt mértékben. A geomérnökségnek számos ellenzője akad, ezért a tudósok is óvatosan közelítik meg a témát, de öt éven belül szeretnének dűlőre jutni.
Tartós aszály, villámárvizek és medikánok – az akadémikus szerint ilyen klímaváltozásra készüljön Magyarország
A mérsékelt övi ciklonoknak gyakran már csak a déli ága érinti a Kárpát-medencét, ami sok esőt nem hoz magával, de erős szelet igen – mondta Bozó László meteorológus, aki arról is beszélt, hogyan lehet felkészülni a változásokra.
Nyár elejére újabb klimatizált utcája lesz Bécsnek
Júniustól a Zollergasse közepére telepített 25 éves platánokból álló fasor és a szivacsváros-elv alkalmazása klimatizálja az utcát – írta szerdai közleményében Bécs Város Külképviseleti Irodája. Az osztrák főváros egyike a klímaválság által leginkább érintett városoknak Európában, és különösen magas a hőségnapok száma.
Mérnökök 6,7 millió faj DNS-ét küldenék a Holdra, biztos, ami biztos
A Holdon 2013-ban felfedezett lávaalagutakban helyeznék biztonságba a Föld genetikai örökségét – arra az esetre, ha véletlenül meg találna szűnni az emberi civilizáció. A holdi génbank egyes részei a kvantum levitáció segítségével működnének.
2100-ra fél évig fognak tartani a nyarak
Több héttel megrövidülhet a tavasz és az ősz, és a hosszabb nyarak miatt megnőhet az északi félteke átlaghőmérséklete is.
A hosszú távú memóriáért felelős gén a vándorsólymok vándorlásának kulcsa
Az éveken át tartó műholdas nyomkövetés, a pollenalapú klímarekonstrukció és az egyedei genomszekvenálás eredményeit a Nature-ben publikálta egy kínai, brit és orosz tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport.
A jegesmedvéknek négyszeres erővel kell küzdeniük a túlélésért az Északi-sarkvidék olvadása miatt
Évtizedenként 13 százalékkal csökken a tengeri jég területe az Arktiszon, így a ragadozók egyre nehezebben jutnak zsákmányhoz. A jegesmedvéknek ma már átlagosan három napig kell úszniuk, hogy fókát találjanak.
A klímaváltozás miatt egyre hosszabb az allergiaszezon
Egy friss német kutatás szerint korábban kezdődik és később ér véget a pollenszezon: a szél már a helyi virágzás előtt is elhozhatja az allergén polleneket, de a felmelegedés miatt a virágzás is hamarabb kezdődik.
Az IPCC mintájára megalakult a HuPCC, a magyar klímavédelmi tudományos testület
A szervezet minden olyan tudományterület kutatóit igyekszik összefogni, amelynek valamilyen módon köze van az éghajlatváltozás tanulmányozásához. Áprilisban jön az első nagy magyar klímakonferencia, amelyre főként fiatal kutatók jelentkezését várják.
A megújuló energiaforrások vetnek véget a földgáz geopolitikai főszerepének Európában
Ahogy Európa országai egymás után fordulnak a megújuló energiaforrások felé, az orosz-amerikai energetikai vetélkedés a következő években szépen lassan kifullad a kontinensen. Hétfőn a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén Deák András György energiapolitikai kutató, Magyari Péter, a 444 újságírója és Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő beszélgetett az orosz-amerikai gázháború jelenlegi állásáról, ahol kiderült: ebben a háborúban leginkább a földgáz áll vesztésre.
Douglas Adamsről nevezték el a 42 ezer évvel ezelőtti klímaapokalipszist, amely megpecsételhette a neandervölgyiek sorsát
Egy sor egy időben bekövetkező szélsőséges eseményt egy közös teóriában foglalt össze egy nemzetközi kutatócsoport. Szerintük a Föld mágneses pólusainak cseréje vezetett a mágneses mező megszűnéséhez, ami végső soron eltüntette a neandervölgyieket és mellesleg az ausztráliai megafaunát is.
Felfedték a rejtélyes szibériai óriáslyukak titkait
Az elmúlt években rengeteg olyan kráter alakult ki a környéken, amit a vastag permafroszt alól kirobbanó metán okozott, de most először tudtak drónt küldeni egy ilyen lyuk mélyére, ami segíthet a további kráterek előrejelzésében és megelőzésében.
Minden ötödik ember a levegő szennyezettségébe hal bele, kétszer annyi, mint eddig hitték
Februárban két jelentős tanulmány is kimutatta, milyen óriási szerepet játszik a levegő szennyezettsége az egészség hanyatlásában. Az egyik újraszámolta, hányan halnak bele közvetlenül a fosszilis energiahordozók elégetésébe, a másik pedig azt vizsgálta, hány haláleset lenne elkerülhető, ha az országok vállalásai valóban kompatibilisek lennének a párizsi egyezmény céljaival.
Nem esőerdőként ugyan, de átalakíthatja az afrikai klímát a szaharai Nagy Zöld Fal
Eredetileg erdősítés volt a cél, mégsem sikerült dzsungelt telepíteni a sivatagba. Az elmúlt másfél évtizedben ugyanakkor jelentős és kedvező ökológiai változások mentek végbe a Száhel-övezetben.
Elon Musk 100 millió dolláros versenyt indít a szén-dioxid leválasztási technológiák fejlesztésére
Az X-Prize Alapítvány által lebonyolított, április 22-én a Föld napján induló versenyre a világ bármely pontjáról lehet jelentkezni. A cél az, hogy 2025-re használható technológia készüljön az üvegházhatású gáz gigatonnákban mérhető kivonására és biztonságos eltárolására.
A tapintható klímaváltozástól a holttestkomposztálásig
Új nap, új hírek: itt a Qubit napindító hírnézője. Hókáosz Nyugat-Európában, mesterséges antitest a koronavírus ellen, a szélsőséges időjárás miatt már Jamaica is kifogy a fűből, és a nemdohányzók között is egyre gyakoribb a tüdőrák.
Erdőirtás helyett laborban növesztett fával képzelik el a bútorkészítés jövőjét
Az MIT kutatóinak sikerült fához hasonlító növényi szöveteket előállítani a laborban, és akár úgy is tudják irányítani az élő sejteket, hogy bizonyos formákban nőjenek. Na, irány asztalt ültetni!
A foraminiferák, a titokzatos lények, amelyek feltárják a múltat, és segítenek megjósolni a jövőt
A likacsoshéjúak törzsébe tartozó egysejtűek évmilliók éghajlatváltozásainak lenyomatait őrzik. Segítségükkel nemcsak a múltbéli folyamatokat lehet jobban megérteni, de a közeljövő klimatikus változásairól is pontosabb képet kaphatunk.
2021 is a válságok éve lesz?
Dübörög az egészségügyi, a gazdasági, a klíma- és a környezeti válság. Milyen lehetőségeink vannak a kilábalásra? Energiahajó sorozatunkban Borbáth Endre kríziskutató, Sipos Katalin biológus, Zsoldos István adattudós és Bart István klímaguru vitázott.
A vadászok és a kirándulók nagyobb hatással vannak a vadállatok mozgására, mint az urbanizáció vagy az erdőirtás
Még a nem invazívnak tekintett emberi jelenlét is ártalmas lehet az élővilágra – derült ki egy nagyszabású ausztrál kutatásból, amely 167 faj mozgásmintázatait vizsgálta több száz tanulmány alapján. Az ártatlannak tűnő kirándulók és a vadászok nagyobb mozgásváltozásra sarkallták az egyes fajokat, mint élőhelyük csökkenése vagy felszabdalása.
Sokkal gyorsabban emelkedik a tengerszint a Földön, mint eddig hitték
Egy friss kutatás szerint a legrosszabb forgatókönyv sem volt olyan rossz, mint a valóság: mindössze 0,5 fokos felmelegedés elegendő ahhoz, hogy fél méterrel megemelje a tengerszintet a század végére, ez pedig nagyon rossz hír a partvidékek lakóinak.
Ha meg akarjuk menteni a Földet, itt az idő beruházni az óriási szén-dioxid-leválasztó üzemek építésébe
A felmelegedés kordában tartásához már nem elég csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, de olyan technológiákat is alkalmazni kell, amelyek egyenesen a légkörből vonják ki a szén-dioxidot. A technológia létezik, már csak a pénz és az akarat hiányzik.
Az idei davosi találkozó nagyobb változást hozhat, mint eddig bármikor
A 2021-es Világgazdasági Fórumon olyan konkrét kihívásra kell választ adni, amilyen eddig nemigen fordult elő a találkozó történetében. Úgy tűnik, hogy a nagy zöld fordulat érdekében a populistákkal is össze kell fogni, az ellentétes nagyhatalmi érdekeket pedig össze kell hangolni egymással.
Nagyon úgy tűnik, hogy az utolsó jégkorszak óta nő a globális átlaghőmérséklet a Földön
Egy új kutatás ellentmond azoknak a korábbi eredményeknek, amelyek 6 ezer évvel ezelőttől az ipari forradalomig lehűlő tendenciát találtak, ez pedig feloldhatja a valós múltbéli éghajlat és a klímamodellek közötti látszólagos ellentmondást. A globális felmelegedés miatt az elmúlt 125 ezer év legmelegebb éghajlata várhat ránk a következő években.
A válság válhat az új normalitássá a Földön
Az emberiség épp csak elkezdett szembenézni a klímaválsággal, mikor beütött a koronavírus-járvány, maga után vonva a gazdasági recessziót. A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén, az Energiahajón hétfőn Sipos Katalin biológus, Borbáth Endre kríziskutató és Zsoldos István közgazdász vitatta meg, hogy van-e esélyünk a kilábalásra, vagy végleg elnyelnek-e minket a válságok végeláthatatlan hullámai.
Perlik a számik az egyik legnagyobb norvég szélerőművet, mert a turbinák elriasztják a rénszarvasaikat
Az elmúlt öt évben a hagyományos pásztorkodást folytató közösségek több eljárást is kezdeményeztek szárazföldi szélparkokat telepítő cégekkel szemben, és az ENSZ-nél is panaszt tettek.
A század végére 4 fokkal is emelkedhet a városok hőmérséklete
Egy új kutatás a klímaváltozás városokra gyakorolt hatását modellezi aszerint, hogy mennyi üvegházhatású gázt enged a légkörbe az emberiség 2100-ig. A kibocsátás globális csökkentése kulcsfontosságú a városok fenntarthatóságához, miközben a zöld felületek bővítése és más, a párologtatás hűtő hatását kihasználó megoldások hatékonyan segíthetnek mérsékelni a városi hőmérséklet lényegében garantált növekedését.
Ott bukkantak fel királypingvinek, ahol egyáltalán nem kellene lenniük
A dél-argentínai Martillo-szigeten királypingvinek próbálják megvetni a lábukat, egyelőre kevés sikerrel. Senki sem tudja, hogy kerültek oda, honnan jöttek, és hányan vannak.
2020 nem volt vészesen meleg, de a szélsőséges időjárás éve volt Magyarországon
Februárban megsültünk, áprilisban megfagytunk, március 25-én mérték a legnagyobb hóvastagságot. Elmaradtak a hőhullámok a nyáron, viszont özönvíz volt bőven. Az OMSZ összegzése szerint 2020 csak a hatodik legmelegebb év volt Magyarországon, de szélsőségekben nem volt hiány.
2020 volt az eddigi legmelegebb év Európában, nem maradt elvesztegetni való időnk
A kontinensen a rekordmeleg 2019-hez képest is 0,4 Celsius-fokkal nőtt az évi átlaghőmérséklet. Az északi féltekén jelentkezett a melegedés nagy része, Szibéria egyes pontjain 6-8 fokkal melegebbet mértek, mint a sok évi átlag – derült ki a Copernicus méréseiből.
Az emberiség sorsa a 2020-as években: együttműködsz vagy meghalsz
Klímaapokalipszis után harc botokkal és kövekkel a civilizáció romjain, vagy poszthumán evolúció? Hogy melyikhez közelít majd a valóság az évszázad második felében, leginkább azon múlik, hogy az emberiség a következő tíz évben le tudja-e győzni saját evolúciós programját. Szathmáry Eörs evolúciós biológus, Chikán Attila közgazdász, Pintér Róbert információstársadalom-kutató és Nyiri Gábor agykutató a jövőről.
Brutális összegű károkat okoztak a természeti katasztrófák 2020-ban
A Christian Aid nemzetközi segélyszervezet friss jelentése szerint a klímaváltozással járó időjárási szélsőségek egyre nagyobb anyagi veszteségeket okoznak világszerte.
A felmelegedéssel a tenger alatti permafroszt olvadása is felgyorsulhat, tovább erősítve a klímaváltozást
Egy friss nemzetközi kutatás szerint a Jeges-tenger alatti kontinentális szegély fagyos rétegei 60 milliárd tonna metánt és 560 milliárd tonna szén-dioxidként felszabaduló szerves szenet tárolnak.
Több darabra szakadt a világ legnagyobb jéghegye, de még így is súlyos következményekkel jár, ha partra sodródik
Az A68 az elmúlt három évben 64 százalékot veszített térfogatából, épp ezért azonban nagyobb az esély arra, hogy partot ér, vagy a partok közelében megfeneklik és ezzel alapvetően megváltoztatja Dél-Georgia ökoszisztémáját.
Szén-dioxidból hoztak létre repülőgép-üzemanyagot oxfordi kutatók
A kutatók reményei szerint a jövőben közvetlenül szennyező gyárak és fosszilis erőművek mellé telepíthetik az üzemanyag-előállító létesítményeket, így létrehozva egy körkörös széngazdaságot.
Friss ENSZ-jelentés: Hiába állt le a fél világ, ugyanolyan reménytelennek látszik a klímaváltozás elleni harc, mint tavaly
A járvány miatti nagy leállás 2050-ig mindössze 0,01 fokkal csökkenti a globális felmelegedést. Az üvegházhatású gázok kibocsátásában idén bekövetkezett 7 százalékos visszaesés meg sem kapargatja a párizsi egyezményben rögzített klímacélokat, amelyek ugyanolyan távolinak tűnnek, mint tavaly. A jövőt meghatározó nagy kérdés, hogy a világgazdaság a talpra állás közben végrehajtja-e a zöld fordulatot.
15 éves garanciával radikálisan csökkenteni lehetne a háztartási gépek által okozott környezeti terhelést
A gyártóknak kényelmes, de a fogyasztóknak és a Földnek árt a megveszem-eldobom kultúra, ami miatt a nagy háztartási gépek élettartama csökkent, környezeti terhelésük pedig jelentősen nőtt az utóbbi évtizedekben. A 15 éves garancia fokozatos bevezetésével fékezni lehetne a klímaváltozást, és az átállásban a vállalatok sem véreznének el.
Ezért ürültek ki a madáretetők, és tűntek el az énekesmadarak
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint a jelenséget a madárvonulás, valamint az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása magyarázza.
A klímaváltozás úgy leterhelheti a kórházakat a jövőben, ahogy idén a járvány
Az ezredforduló óta 54 százalékkal nőtt a hőséggel kapcsolatos halálesetek száma, és mindenhol egyre nagyobb eséllyel fordulnak elő futótüzek. A Lancet orvosi folyóiratban több mint száz szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátórendszer idén látott leterheltsége mindennapossá válhat, ha nem lépünk fel keményebben a klímaváltozás ellen.
Az ENSZ-főtitkár szerint az emberiség öngyilkos háborút indított a természet ellen
António Guterres a Columbia Egyetemen tartott beszédében a bolygó siralmas állapotára és az azonnali cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet. Bár az ENSZ főtitkára szerint a helyzet súlyos, mégis van remény, de ha a világ nem csökkenti évente 6 százalékkal a fosszilis üzemanyagok előállítását 2030-ig, az emberiség súlyos következményekre számíthat.
Ha nincs más út, kén-dioxiddal kell telepumpálni a légkört a klímaváltozás hatásainak enyhítéséért
Egyelőre azonban van más út: csökkenteni az üvegházhatású gázok globális kibocsátásait. A fokvárosi vízválság viszont már most tarthatatlan, ezért a helyi kutatók elkezdtek radikális megoldásokban gondolkodni – kémiailag csavarnák le a Nap erejét.
Minél melegebb van, annál jobban kedveli a kullancs az embert
Egy friss kutatás eredményei szerint 37,8 fokos hőmérséklet esetén a kullancsok inkább az ember vérét szeretnék szívni, mint a kutyáét, míg hűvösebb időben általában a kutyák mellett döntenek. Ez azt is jelenti, hogy a globális felmelegedés miatt egyes melegkedvelő paraziták amellett, hogy északabbi területeken is elterjednek, nagyobb veszélyt jelentenek majd az emberre is.
A történelem arra tanít, hogy találékonysággal és együttműködéssel túl lehet élni a klímakatasztrófát
Sokáig teljes civilizációk bukását írták a klímakatasztrófák számlájára, de egyre több részlet derül ki arról, hogy a korábbi éghajlatváltozások csak felerősítették az amúgy is folyamatban lévő társadalmi válságokat. Az újkori kis jégkorszak példái alapján az innovatív és együttműködő nemzetek nemcsak túlélhetik a krízist, de meg is erősödhetnek a klímaharcban.
Most, hogy Joe Biden lesz az USA új elnöke, valóban fellélegezhet a Föld?
A nemzetközi tudományos közösség megkönnyebbült, hogy nem Donald Trumpot választották az USA következő elnökévé. Joe Bidentől azt várják, hogy visszaadja a tudomány rangját, sebesen visszatereli az USA-t a zöld útra, és újra csatlakozik a párizsi klímaegyezményhez. Csakhogy a leendő elnök programját számos politikai tényező bénítja.
A klímaváltozás a síturizmust is lenullázhatja
Lehoczky Annamária meteorológus-éghajlatkutató a klímaforgatókönyvek alapján elemezte a havas sportok és a téli turizmus jövőjét a Másfélfok című klímapolitikai oldalon.