Egy tudós nem akkor teszi jól a dolgát, ha hangosan farkast kiált, hanem akkor, ha felelős döntésre buzdítja hallgatóit. Ez a klímaváltozás esetében annyit tesz, hogy mindannyian tegyünk azért, hogy csökkentsük környezeti lábnyomunkat, ne pedig folyton a hülye amcsi szavazókat, a médiát, a multikat és a kozmoszt hibáztassuk.
A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat elkészítette éves gyorsjelentését 2021-ről. Az Európai Unió műholdas rendszerének adatai szerint a Föld globálisan tovább melegedett, a szélsőségek pedig fokozódtak, miközben a metán és a szén-dioxid légköri koncentrációja folyamatosan emelkedett.
Az eddig gondoltnál több millió évvel korábban, közel 18 millió éve már létezhetett a nyugat-antarktiszi jégtakaró, amely, ha nem vigyázunk, a globális felmelegedés miatt lényegében összeomolhat.
Mivel okozunk nagyobb kárt a környezetnek, a repüléssel, a benzines és dízelautók használatával, az acél- és cementközpontú építkezéssel vagy a marhahúsfogyasztással? Bill Gates, a Microsoft alapítója kitűnően mutatja be a globális krízishelyzetet, de konkrét megoldás helyett inkább csak irányt mutat.
A korábban sem erdősült közép- és kelet-európai területeken a gyepek az igazán jó szén-dioxid-megkötő életközösségek, állítják a Debreceni Egyetemen működő Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai.
Az afrikai országban egyre nagyobb a hőség és a szárazság, Zimbabwe példája pedig most megmutatja, hogy milyen népmozgásokra számíthatnak majd az érintett régiókban. Ha nem változik semmi, 2050-re 216 millió embernek kell elhagynia az otthonát a klímaváltozás miatt, azonnali cselekvéssel ennek a 80 százaléka megelőzhető lenne.
A Déli-sarkvidéken az internetelérés máig a korlátozott sávszélességű műholdas átvitelre korlátozódik. Az Új-Zélandtól a McMurdo kutatóállomásig húzódó tenger alatti kábel jelentősen segítené a tudományos kutatásokat és javítaná az életkörülményeket, de fennáll a veszélye, hogy a felszabadult internetezés megzavarja a kutatóállomások közösségi életét.
A holland nagykövetség online konferenciasorozata, a Farminar 3 december 14-én a szerves hulladék körforgásos felhasználásának gyakorlati módszerei mellett a szemétben rejlő üzleti lehetőségekkel is foglalkozik.
A virtuális terepasztal elkészítéséhez a grafikus processzorairól és videókártyáiról ismert cég a klímaváltozás modellezésére alkalmas legnagyobb teljesítményű szuperszámítógép építését tervezi.
A globális felmelegedés jövőbeli hatásainak kiszámítását célzó klímamodellek eredményei mind tévesek lehetnek, mert eddig nem vagy rosszul vették figyelembe az északi-sarki tengerek hőmérsékletének változásait.
A szén-dioxid megkötését, a levegő és a víz tisztítását, a hőmérséklet szabályozását, a biológiai sokféleség őrzését, a természetes élelem biztosítását csak az erdők tudják nekünk nyújtani, erre mit csinálunk? Fűrésszel és gépekkel megyünk nekik. Az erdők védelme és helyreállítása az egyik legfontosabb előttünk álló feladat, és a Mastercard Priceless Planet Koalícióján keresztül nagyvállalatok és fogyasztók közösen léphetnek fel az erdők pusztulása ellen.
A 2024-re elkészülő naperőmű közel 3 millió napelemből áll majd, 53 négyzetkilométeren terül el, és várhatóan 1,65 gigawatt áramot termel majd. Ez már nem sokkal marad el a világ legnagyobb, Indiában található napelemparkjától, vagyis Ázsia után a nyugati világ is kezd felzárkózni a megújuló energiák terén.
A környezet jelenti azt a keretet, amelyhez a gazdasági és társadalmi célokat is igazítanunk kell, így talán lesz esélyünk, hogy sikerrel kezeljük a globális felmelegedés problémáját – mondja Eero Yrjö-Koskinen, a FinnAgora igazgatója, aki korábban több mint tíz évig dolgozott az ENSZ-ben és az Európai Parlamentben.
Az Adansonia digitata idős példányából vett minták radiokarbon vizsgálatával arra a kérdésre keresték a választ a kutatók, hogy a Nagy Fa néven ismert baobab átvészelt-e már életében a most zajlóhoz hasonló klímaváltozást.
Nyilvánosságra hozták a glasgow-i klímaegyezmény legújabb vázlatát, amelyben a „nem elég hatékony” fosszilis energiaforrások mielőbbi kivezetését sürgetik. A vázlatot még nem fogadták el a klímacsúcson részt vevő országok, korábban Kína és India is tiltakozott a megfogalmazás ellen, mégis bekerült a vázlatba.
A kormány úgy döntött, hogy 480 forintos felső határt szab a benzin és a gázolaj árának. A döntés célja, hogy csökkentse az utóbbi időben elszaladó üzemanyagárakat. Az intézkedés kontraproduktív, hiszen a kínálatot fogja csökkenteni, ráadásul rosszul célzott, és káros a környezetre.
Az éghajlatváltozás G20-országokra mért hatásait bemutató elemzés szerint lényegesen gyakoribb és elhúzódóbb hőhullámokkal kell számolni a fejlett országokban és az EU-ban. A szúnyogok által terjesztett betegségek világszerte egyre több embert érintenek, az itthoni helyzetet azonban nem elsősorban a felmelegedés mértéke, hanem a csapadékmennyiség ingadozása határozza majd meg.
Elkészült az elmúlt 24 ezer év éghajlati változásainak eddigi legpontosabb rekonstrukciója, amiből kiderül, hogy az éghajlatot alakító két fő tényező a szén-dioxid-szint változása és a gleccserek visszahúzódása.
A metaforikus kifejezések kulcsszerepet játszanak a tudományos nyelvben és kommunikációban, de a klímaváltozás olyan metaforái, mint az „üvegházhatás”, a „lábnyom” vagy a „takaró” egyáltalán nem képesek beteljesíteni szemléletformáló szerepüket. A nyelvi keretezés, a kifejezések pontossága, a hívószavak érzelmi tartalma ugyanakkor döntően befolyásolhatja a cselekvési hajlandóságot és ezen keresztül az emberi civilizáció túlélési esélyeit.
Bill Gates luxusyachtról jelentette be a klímaváltozás ellen küzdő gazdák több százmillió dolláros támogatását, Kína pedig a klímacsúcs közepette növelte napi 600 tonnával a széntermelést. Több jel is arra mutat, hogy a glasgow-i klímacsúcson az éghajlatváltozás megakadályozásáról az ahhoz való alkalmazkodásra tolódhat el a hangsúly.
Az emberi testnek megvannak a tűréshatárai, és a 21. század hőmérséklet- és páratartalom-emelkedése jó eséllyel át is fogja lépni ezeket a határokat. Nemcsak a hőség, hanem a párásság is számít: a magas nedvességtartalmú levegő 35 Celsius-fokon is gyilkos lehet.
Az USA, Kína és Brazília is aláírta azt a nyilatkozatot a glasgow-i ENSZ-klímacsúcson, miszerint 19 milliárd dollárt szánnak a fakitermelés, az erdőtüzek és a mezőgazdasági célú terjeszkedés elleni védelemre, hogy az évtized végére megszűnhessenek az erdőirtások.
Ha minden ország, amely eddig nettó zéró kibocsátási célokat tűzött ki, beváltja ígéreteit, a felmelegedés 2,2 fokban stabilizálható a század közepéig, áll az UNEP klímacsúcs előtt kiadott jelentésében. Ez még mindig messze van a párizsi egyezményben kitűzött 1,5 foktól, de a semminél sokkal több.
Október 31-től közel két hétig tart a minden idők legfontosabb ENSZ-klímacsúcsának nevezett COP26, ahol a világ vezetői eldönthetik, képesek és hajlandók-e tettekre váltani a klímaváltozás elleni harcban tett ígéreteiket. A szakértők szerint már 2030-ig példátlan változtatásokra van szükség a világ működésében, és még így sem biztos, hogy tartható az 1,5 fokos felmelegedési cél.
A szélövek eltolódása, a viharok kialakulásának és útvonalának változása befolyásolja a csapadék időbeli és mennyiségi eloszlását. A melegedő légkör egyre több vízgőzt tart magában, ez a többlet táplálja a heves esőzéseket, írja Szabó Amanda Imola éghajlatkutató-meteorológus a Másfélfokon megjelent elemzésében.
A levegő minőségének javítását, a szén-dioxid megkötését, a csapadékvíz lefolyásának lassítását vagy az épületek és a közterek hűtésigényének csökkentését eredményező zöld beruházások költségeinek többszörösére rúg az így létrejött ökológiai szolgáltatások haszna, állítja a Másfélfokon Lehoczky Annamária meteorológus-éghajlatkutató.
3000 véletlenszerűen kiválasztott klímatanulmány átvizsgálása után mindössze 4 olyat találtak, amelyben legalább kétségeket fogalmaznak meg az emberi tevékenységek súlyával szemben.
A 87 éves primatológus és antropológus a klímaválság közepette még fontosabb reményről írt újabb könyvet, de egyre keményebben fogalmaz. Szerinte az emberek elvesztették a bölcsesség képességét, de legalább már a nyugati világot is sújtják a klímaváltozás hatásai, így nagyobb az esély az érdemi cselekvésre.
A betegség akár a legvégső fázisig tünetmentes maradhat, és az elmúlt években több rejtélyes halálesetért felelt. Elsősorban a meleg területeken dolgozó mezőgazdasági munkásokat érintheti a járvány.
A kormányok több mint kétszer annyi fosszilis energiahordozó kitermelésére készülnek, mint amennyi ahhoz kellene, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsák. De a 2 fokos melegedéshez szükséges szintet is 45 százalékkal meghaladják a tervek.
A Pécsi Tudományegyetem virológusa a Budapest Science Meetup múlt heti rendezvényén arról beszélt, hol és hogyan születhet meg a következő világméretű járvány, miként segítik ezt elő olyan emberi hatások, mint az erdőírtás vagy a városiasodás, és mit tehet a tudomány ebben a helyzetben.
Az öt balatonnyi nyíltvízi terület azon a vastag, idős jéggel borított vidéken alakult ki, amelyről a sarkkutatók azt tartják, hogy a felmelegedés előrehaladtával itt olvadhat el utoljára az arktiszi jég. Mint kiderült, ez a térség sem olyan ellenálló, mint amilyennek hitték.
A Climate Central vizualizációi bemutatják, hogyan érintheti a tengerszint emelkedése a Föld legkülönbözőbb területeit, ha nem sikerül teljesíteni a párizsi klímaegyezmény céljait, és 2100-ra 3 fokkal melegszik a bolygó felszíni hőmérséklete.
A választásokat megnyert balközép kormánykoalíció nem lerombolná, hanem fejlesztené az ország gazdaságát meghatározó olaj- és gázipart, miközben elkötelezett aziránt, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátásokat. A környezetvédő szervezetek szerint ez önellentmondás.
A klímaválság és a súlyos biodiverzitás-vesztés összetett problémáját nem lehet olyan csodaszerként beállított megoldással elintézni, mint a tömeges faültetés – amit világszerte számos elfuserált fásítási akció bizonyít. Klímakutatók szerint alkalmi fatelepítések helyett hosszú távú ökoszisztéma-gondozásra lenne szükség, amelynek középpontjában a helyi lakosok állnak.
A Föld energiamérlege legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, vagyis az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver vagy kibocsát. A globális felmelegedés csak akkor állítható meg, ha az emberiség csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és elkezdi kivonni a légkörből a többletet; az óceánokban zajló folyamatok még így is drasztikus hatásúak lesznek a szárazföldekre.
A walesi herceg a klímaváltozásról, a dühös fiatalokról, a környezetbarát közlekedésről és Greta Thunbergről is beszélt egy BBC-nek adott interjúban, amelyben azt is kifejtette, hogy a novemberi klímacsúcson üres szavak helyett tetteket vár az országoktól.
A Google megelégelte a klímaváltozásról szóló álhírek terjesztését, ezért a továbbiakban nem fizet azoknak, akik a cég felületein osztanak meg ilyen tartalmakat. A cég ezzel a lépéssel arról próbálja meggyőzni a futóbolond influenszereket, hogy máshol influáljanak.
Az idén először elindított pszichológusképzés egyrészt igyekszik reagálni a klímaváltozással, a fenntartható fejlődéssel, a környezetvédelemmel kapcsolatos pszichológiai folyamatokra, például a klímaszorongás vagy az ökogyász jelenségére. Másrészt különféle módszerekkel a környezethez kapcsolódó szemléletváltást szeretnék elősegíteni.
A Carbon Brief című brit klímapolitikai honlapon megjelent elemzés szerint az elmúlt öt év legtöbbet idézett tudományos publikációt szinte csak észak-amerikai, európai vagy ausztrál tudósok jegyzik, a kutatásokat vezető első szerzők között pedig egyetlen dél-amerikai vagy afrikai sem akad.
A csendes-óceán keleti régióiban eltűnő felhők miatt nőhet az óceánok átlaghőmérséklete, ami tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.
Radikális változtatás híján a klímaválság miatt tovább csökkent az import élelmiszerek hozzáférhetősége, és jóval nagyobb lesz a hiány, mint a történelemben bármikor.
A csendes-óceáni szigetország, Vanuatu arra kéri az ENSZ elsődleges bírói szervét, hogy foglaljon állást a jelen és a jövő generációknak a klímaváltozás káros hatásaival szembeni védelemhez való jogáról, ugyanis a jelenlegi globális klímapolitikát elégtelennek találják.
Angela Merkel német kancellár, aki kvantumkémiából doktorált még az NDK-ban, rekordnak számító négy ciklusa során kiemelten kezelte a tudományt. Ez alól egyetlen terület jelentett kivételt: a klímavédelem. Vajon milyen irányba téríti el a német és az uniós tudomány- és klímapolitikát a hét végén esedékes szövetségi választások kimenetele, és mi várható a 21. századot eddig meghatározó Merkel-korszak után?
Az egykor szénbányáktól hemzsegő, ipari szennyezéssel sújtott közép-angliai vidéket az 1980-as évek bányászüldözése után elhagyták az emberek, ezért 30 éve úgy döntöttek, erdőt telepítenek a környékre. A mára 9 millió fát számláló, budapestnyi területű National Forest nem csak az élővilágnak hasznos, de ötezer munkahelyet teremtett, és a sétányok mellett fesztiválnak, ökoszállónak, iskolának is otthont ad.
A rovar az evolúció leghatékonyabb fehérjetermelő gépezete, mégsem fogyasztjuk. Az EU-ban idén legalizálták a lisztkukacevést, és a fenntartható iparág nagy jövő előtt áll. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a rovaripar máris korrumpálódott, mások azt firtatják, mennyire fáj mindez az évi egybillió felhizlalt és vágóhídra küldött rovarnak.
A geomitológusok igyekeznek összegyűjteni a történelmi özönvizekről szóló történeteket, és azokat az írásbeliség előtti kor embere által megfigyelt természeti jelenségekként olvasni, hogy az elődök tapasztalatai a mostani klímaváltozás idején is értelmezhetővé és használhatóvá váljanak. Az ősi történetek a mai kor emberének is segíthetnek abban, hogy vízparti városaink ne jussanak Atlantisz sorsára.
A hírhedt drogkartellvezér, Pablo Escobar hagyatékát nehezen tudja lerázni magáról Kolumbia második legnagyobb városa, de az biztos, hogy az innovatív városvezetők mindent megtesznek ennek érdekében: a közösségi terek, a biciklisávok vagy a városi hőmérsékletet 2 fokkal csökkentő zöldfolyosók egyszerre veszik fel a harcot a klímaváltozással és a társadalmi egyenlőtlenségekkel.
Egy nemzetközi kutatócsoport közel 200 ország 170 növényi és 16 állati termékének emissziós mutatói alapján azt modellezte, hogy a mezőgazdasági termelés mekkora mennyiségű szén-dioxiddal, metánnal és dinitrogén-oxiddal terheli a környezetet.
A Bath-i Egyetem vezetésével zajló felmérésben 10 ezer fiatalt kérdeztek meg az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Portugáliában, Brazíliában, Indiában, a Fülöp-szigeteken és Nigériában.