Dubajban még tart az ENSZ éghajlat-változási konferenciája, ahol sokan és sokat beszélnek a klímáról. De a vakvilágba beszélni nem elég: sokat számít, hogy milyen szavakat használnak, és hogyan tudósít a média a történtekről.
December 6-án jelent meg az az 500 oldalas összefoglaló jelentés, amelyben 26 ország 200 kutatója ismerteti a globális klímaváltozás 2030-ig nagy valószínűséggel bekövetkező eseményeit.
Ha minden jól megy, jövőre csökken a kibocsátás. A klímakutatók szerint fontos mérföldkőről van szó.
Több mint 160 ország 36 ezer delegáltja értékeli a következő két hétben, hogy mit tettünk eddig, és mit tehetünk még a klímakatasztrófa elkerüléséért. Az ENSZ klímacsúcsának szakmai hitelességét azonban több képviselő és aktivista is megkérdőjelezi.
Egy friss német kutatás szerint a korábbi modellek alábecsülték a várható extrém időjárási jelenségek számát és erejét.
Egy nagyvárosban a legtöbb zöldfelület magánkertekben, széttagozódva található, ezért közös ügyünk azokat rendben tartani. De van-e kiút a térkő, a rövidre nyírt gyep és a tujasor szentháromságából?
A 4000 négyzetkilométer területű A-23A 1986-ban szakadt le az antarktiszi selfjégről, de évtizedekre megrekedt a Weddell-tengerben.
A Google adatai szerint 2023-ban 27-szer annyian kerestek rá a klímaváltozás miatti mentális tünetekre, mint 2017-ben.
A szabadúszó Balázs Zsolt fotóit, amelyeken a klímaváltozás és a fenntarthatatlan vízgazdálkodás alföldi következményei láthatók, november közepén a Gyöngyösön megrendezett Európai Agrárökológiai Fórumon is kiállították.
Nem biztos, hogy az elektromos hajtású járműveké a jövő: miután az elmúlt években kiderült, hogy a hidrogén bányászható, egyre kézzelfoghatóbb a lehetőség, hogy a következő évtizedekben hidrogénes autók és buszok gurulnak az utakon.
A 2000-es évek előtt a Grönland délnyugati részén található gleccserek jege évente mintegy öt métert apadt, jelenleg ez az érték 25 méterre nőtt.
Magyarország jelentős részén kifejezetten rossz állapotban vannak a felszín alatti vizek, és a helyzetet tovább rontja a klímaváltozás, a heves esőzések és az intenzív mezőgazdaság. Megoldás létezik, már csak alkalmazni kellene.
Sorra dőlnek a rekordok, és ez nem jó hír.
Egy friss kutatás eredményei szerint a mostani ütemmel a korábban gondoltnál hamarabb, 6 év alatt elfogy az a szén-dioxid-mennyiség, amit kibocsáthatunk, ha be akarjuk tartani a párizsi egyezményben lefektetett klímacélt.
Ez nemcsak a szemkápráztató pillangók ritkulásával járhat, de a beporzásra és a hernyóval táplálkozó madarak túlélésére is hatással lehet.