Ha most, vagy július közepén éppen New Yorkban vagy, szembejöhet veled ez az elképesztő fényjelenség

A Manhattanhenge-nek nevezett jelenség évente két alkalommal érhető tetten. Ilyenkor pont úgy nyugszik le a Nap, hogy a fénye, a város utcaszerkezetének köszönhetően gyakorlatilag aranyba borítja a metropoliszt. A sárgás, aranyló fény lassanként igazi városi nevezetességgé válik, és persze látványos fotók elkészítésére is alkalmat ad.

Minden évben, május végén és július közepén a helyiek és a turisták elárasztják Manhattan utcáit, hogy a város híres skyline-ja által szegélyezett, lenyugvó nap látványát élvezhessék. A Manhattanhenge néven emlegetett jelenség évről-évre több embert vonz, egyes helyeken olyan sokan jönnek össze, hogy elzárják a forgalmat az utcákon.

Idén a Manhattanhenge május 28-án és 29-én látható, majd július 12-én és 13-án, este nyolc és kilenc között – ismerteti cikkében a New York Times. A május végi aranyfény a jelek szerint zavartalan lesz, az időjárás-jelentés alapján nem várható felhős égbolt.

Ezt a látványosságot a csillagászatnak, valamint a város fekvésének köszönhetjük, és a Nap és a Föld geometriájából következik. A Nap minden egyes napon máshol nyugszik, mivel a Föld a Nap körül keringve megdől a tengelye körül. „Tavasszal, ha ugyanarról a helyről figyeljük a Napot, észrevehetjük, hogy a napnyugta helye minden nap egy kicsit északabbra mozdul a horizonthoz képest. A nyári napforduló után, ami idén június 20-án lesz, a Nap elkezd visszahúzódni délre. A napfordulók között pingpongozik” – magyarázza Dr. Jackie Faherty, a természettudományi múzeum, az American Museum of Natural History szakértője. „Ez azért van, mert a Nap körül keringünk, mintha köröket futnánk egy pályán. Ezért is adódik két alkalom, hogy láthassunk a Manhattanhenge-t."

Az 1800-as években a várostervezők New Yorkot párhuzamos utcák és keresztutcák hálózataként, rácsszerkezetben tervezték meg: az utcák nagyjából észak-déli irányban futnak, a keresztutcák pedig 90 fokos szögben, nagyjából kelet-nyugati irányban. A jelenség kultusza nem olyan régen kezdődött: a legkorábbi említése egy 1997-es képregényben található, Stan Mack An Astrophysicist's Manhattan című munkájáról van szó, amely a Natural History magazinban jelent meg. Maga a Manhattanhenge elnevezés (ami a Stonehenge-re utal, mintha a város magas házai a kultikus brit építményre hajaznának) pedig 2002-ben keletkezett, és a Hayden Planetarium vezetője dobta be.

Felvetődhet a kérdés, hogy van-e párhuzamos jelenség napfelketekor is: nos, a válasz igen. A „fordított Manhattanhenge" is kétszer fordul elő, de nehezebb kalkulálni és Bronx, Brooklyn, valamint Queens, eltérő topográfiája miatt némileg útban van.