Íme a 7 legnagyobb áttörés az áttörésektől hangos chicagói rákkutatási konferenciáról

Mint az a napokban régészeti leletek alapján kiderült, már 4500 évvel ezelőtt, az ókori Egyiptomban is megpróbálhatták kezelni a rákot, még ha mai szemmel nézve ezt barbár módszerekkel is tették, a kórkép valódi ismerete nélkül. Ehhez képest a Krisztus utáni 21. században ott tartunk, hogy az egyes ráktípusok egyes altípusainak különböző al-alváltozatait mind nemzetközi kutatócsoportok vizsgálják, az onkológiai-rákterápiás piac dollár-százmilliárdokban mérhető, klinikai vizsgálatokban készítik elő a személyre szabott rákvakcinákat, és számos kutató szerint már akár 4-5 éven belül széles körben gyógyíthatóvá válhat az egyik legtöbb halálozást okozó betegség.

A rákterápiával foglalkozó orvosok, vagyis a klinikai onkológusok amerikai társasága (ASCO) minden évben Chicagóban tart konferenciát – a kutatási terület legnagyobb ilyesfajta rendezvényét –, ahol több tízezer orvos és egészségügyi szakember gyűlik össze, hogy bemutassa és megvitassa a legújabb rákügyi fejleményeket. Idén május 31. és június 4. között zajlott le az esemény, amelyet annyi áttörő bejelentés kísért, hogy így, egybegyűjtve érdemes beszámolni róla.

1. A felére csökkenti a legveszélyesebb bőrráktípus halálozási kockázatát a világ első személyre szabott rákvakcinája

A globálisan évente 150 ezer embert érintő bőrráktípusra, a melanomára fejlesztették ki a világ első személyre szabott mRNS-rákvakcináját, amely az első vizsgálati eredmények alapján több mint ígéretes: a 3. és 4. stádiumú melanomás betegek körében három év alatt 49 százalékkal csökkentette a halálozás vagy a rák kiújulásának kockázatát. A vizsgálatot vezető onkológus, Georgina Long szerint míg a melanoma műtét utáni visszatérésének esélyét általában 50 százalékra teszik, a Moderna és a Merck által kifejlesztett rákvakcina és a Keytruda nevű immunterápia együttes alkalmazásával ez 25 százalékra csökkent. A két szer együttes alkalmazásával 74,8 százalék volt a 2,5 éves túlélési arány, míg csak a Keytruda használatával 55,6 százalék.

Az egyelőre nagyon technikai névvel ellátott, mRNS-4157 (V940) oltást minden esetben az adott betegre szabják: a páciens műtétje során mintát vesznek a daganatból, majd DNS-szekvenálás és mesterséges intelligencia segítségével arra programozzák be az oltóanyagot, hogy pusztítsa el a megmaradt rákos sejteket, és akadályozza meg, hogy a betegség visszatérjen.

2. Megálljt parancsol a tüdőráknak a Pfizer gyógyszere

A tüdőrák a leghalálosabb ráktípus, amely globálisan 1,8 millió áldozatot szed, míg Magyarországon kb. 6000 ember életét követeli egy évben. Ha előrehaladott állapotban diagnosztizálják a könnyen áttétet okozó tüdőrákot, a túlélési esélyek különösen lecsökkennek.

Öt évvel ezelőtt egy közel 300 fős kutatásban kezdték vizsgálni a Pfizer új, lorlatinib nevű rákgyógyszerét: a klinikai vizsgálat résztvevőinek fele ezt a szert kapta a nem kissejtes tüdőrákjának kezelésére, míg a másik fele a már használatban lévő krizotinib nevű szert. A vizsgálat eredménye a kutatókat is lenyűgözte: míg a lorlatinibbel kezelt páciensek 60 százaléka öt évvel később is életben volt, ráadásul a betegségük súlyosbodása nélkül, addig a sztenderd gyógyszerrel kezelt betegeknél ez az arány csak 8 százalék volt. „Tudomásunk szerint ezek az eredmények példa nélküliek” – mondta Benjamin Solomon, a kutatást vezető ausztrál onkológus.