Az öregedésről szóló tavaly októberi Qubit Live #7-en az evolúcióbiológia, az etológia és a fejlődésgenetika eredményeinek tükrében jártuk körbe azt, hogy meg lehet-e úszni a halált, lehet-e javítani az életvégi életminőséget, és hogy megelőzhetők-e az időskori betegségek. A napokban az elhangzott előadásokat és a kerekasztal-beszélgetést osztjuk meg, hogy azok is meghallgathassák, akik nem tudtak részt venni az esten.

Bár a fejlett országokban a várható élettartam meghaladja a 80 évet, a modern orvoslás jelenleg zsákutcában toporog. Előbb-utóbb ugyanis mindenkit utolérnek az olyan öregkori betegségek, mint a rák, a neurodegeneráció, a diabétesz vagy épp az atrófia, a fibrózis és a szerzett immunhiány. Az öregedés egymástól látszólag független, öregkori betegségek gyűjteménye, ezért például egy hatékony rákterápia kifejlesztése valójában csak annak esélyét növelné meg, hogy nem rákban, hanem egy másik öregkori betegségben haljunk meg.

Olyan kutatásokra kell fókuszálni, állítja a 7. Qubit Live-on elhangzott előadásban Vellai Tibor fejlődésgenetikus, az ELTE Genetikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a DNS-metilációnak és az autofágiának, a sejtek önpusztító folyamatának kutatója, amiknek a célja nem az egyedi öregkori betegségek kezelése, hanem az időskori életminőség javításával az egészséges élettartam növelése és az öregedés lassítása. Az öregedést és az öregkori betegségek kialakulását ugyanis egyaránt molekuláris károsodások okozzák. Azaz az öregedés mechanizmusát kellene feltárni és blokkolni, amivel az összes öregkori betegség kialakulását egyszerre lehetne késleltetni.

Mint Vellai a Nature Communications szaklapban frissen megjelent kutatásukra hivatkozva bemutatta, C. elegans fonalférgekkel kísérletezve ők már meg is találtak a sejtöregedés hátterében meghúzódó mechanizmust. A minden élőlény örökítő anyagában megtalálható – emberben egyébként a genom több mint 60%-át kitevő – úgynevezett ugráló gének (transzpozonok) képesek megváltoztatni a helyüket a genomban, és ezzel az idő előrehaladtával egyre több DNS-funkcióvesztést és sejtes meghibásodást okoznak. Vellai szerint így, hogy immár ismert az öregedésért, a sejtek működésének meghibásodásáért felelős mechanizmus, néhány éven belül szabályozható lesz az öregedés sebessége, és ezzel megelőzhetők vagy legalább késleltethetők lesznek az öregkori betegségek is.

Mitől „halhatatlanok” az édesvízi hidrák? Mért nem öregszenek a rák betegség őssejtjei? Hova vezetnek az öregedést szabályozó genetikai útvonalak? Mi a funkciója az ugráló géneknek? Mi történik a C. elegans férgekkel, ha kikapcsoljuk a genomjukban az ugráló géneket? Mennyivel élnek tovább? Mi köze van ennek a humán genomhoz? Hogyan lehet az összes öregkori betegség kialakulását egyszerre késleltetni? És vajon az ugráló gének leálltásával mi, emberek meddig élhetnénk? A fejlődésgenetikus előadásában ezekre és hasonló kérdésekre keresi a válaszokat.

Nézd meg itt:

Vagy hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

A Qubit Live #7 tudományos estet, valamint a videók és a podcastok elkészítését a Medipredict és az Oriens támogatta.