A mesterséges intelligencia a szemünk előtt írja át, hogyan zajlik az oktatás és a számonkérés a magyar egyetemeken

Nyílt titok, hogy az egyetemi beadandó esszék, házi dolgozatok egy része már a magyarországi egyetemeken is a mesterséges intelligencia közreműködésével készül, sőt ChatGPT által írt szakdolgozatra és plágiumügyre is akad konkrét példa a közelmúltból. Hogyan változott a generatív mesterséges intelligencia megítélése a magyar egyetemeken az elmúlt másfél évben, a ChatGPT 2022-es megjelenése óta? Létezik-e átfogó egyetemi, kari vagy tanszéki szabályozás? Hogyan használhatják a diákok ezeket az új eszközöket, és mit kezdenek a tanárok és a diákok a ChatGPT folyamatosan frissített változataival?

Nem ez az első alkalom, hogy tanárokat kérdezünk a témáról. 2022 decemberében, egy hónappal a forradalmi AI-eszköz megjelenése után 50 egyetemi oktatót kérdeztünk arról, hogy hallottak-e már a ChatGPT-ről és társairól, és mit szólnak ahhoz, hogy az OpenAI chatbotja által is használt nagy nyelvi modellek segítségével olyan élethű szövegeket lehet előállítani bármilyen témában, hogy az alapjaiban kérdőjelezi meg az egyetemi esszék, beadandó dolgozatok, házi feladatok létjogosultságát. A válaszadók nagy része akkor még nem hallott a jelenségről, szinte senki nem látta benne a veszélyt, és azt is kevesen tudták elképzelni, hogy az oktatók miként tudnák a javukra fordítani a szöveg- és képgenerátorok elkerülhetetlen terjedését. Azóta nagyot fordult a világ.

2023 szeptemberének elején újra feltettük ezeket a kérdéseket; akkorra már az egyetemi oktatók önszorgalomból és intézményi keretek között is megismerkedtek az új eszközökkel, sőt találkoztak olyan házi dolgozattal is, ami valószínűleg ChatGPT-vel készült. 2024 júliusában ott tartunk, hogy miközben számtalan konferenciát és beszélgetést szerveztek a témáról, az oktatók és diákok is aktívan használják az AI-t. Nem ritka a generált tartalmakkal tűzdelt beadandó, évfolyam- vagy szakdolgozat, ami oda vezetett, hogy a ChatGPT lassan átírja elkezdte átírni a számonkérés fajtáit, és még a szabályozási kereteket sem hagyta érintetlenül.

Egyre jobban tud magyarul, de azért van még „komplett hülyeség”

Az OpenAI és versenytársai napról napra jönnek ki az újabb és újabb fejlesztéseikkel: a múlt héten jelentették be SearchGPT fejlesztését, megjelent a Meta Llama 3.1-es verziója, a ChatGPT már a sokadik változatánál tart, és bemutatkozott a Google Geminije, ami korábban Bard néven futott. Az OpenAI májusban tette közzé GPT–4o nevű nyelvi modelljét, ami annak a GPT–4-nek a frissített változata, amely a ChatGPT legerősebb, előfizetéses verzióját, a ChatGPT Plust működteti. Az eszköz nevében az o betű az omni szót takarja, ami a modell multimodalitására, vagyis arra utal, hogy szöveges, képi és hangalapú kéréseket is képes kezelni. A GPT–4o jelenleg ingyenesen elérhető.

De vajon érzékelhetők-e ezek a villámgyors fejlesztések és a folyamatos fejlődés az egyetemi környezetben? A Qubit által megkérdezett egyetemi oktatók mindegyike szerint egyre jobbak és ügyesebbek a generatív AI-eszközök. Mezei Péter, a Szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézetének egyetemi tanára szerint azonban érdemes árnyalni a képet:

„Az elmúlt másfél év alatt sokat fejlődtek a rendelkezésre álló modellek, ami az algoritmusok működési kapacitásai erősödésének és az adathalmazok bővülésének köszönhető. A globális verseny ugyanakkor azt eredményezi, hogy a könnyen eladható nyelvekre fókuszálnak a fejlesztők, és azokon belül is főleg az angolra. A francia Mistral tudatosan »európaibb« logikát követve egyszerre próbál több nagy európai nyelven is sikeres lenni, ennek viszont kissé paradox módon épp az a következménye, hogy magyarul továbbra is az OpenAI fejlesztései tudnak jobban. Végső soron úgy tűnik, hogy a fejlődés üteme nem törte át egyelőre az üvegplafont, a mesterségesintelligencia-fejlesztésektől továbbra sem a magyar nyelven beszélőknek kell a legjobban tartaniuk.”

Fekete Mariann, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszékének adjunktusa a tudományos igényű szövegeknél figyelt meg javulást. „Hibázik még most is természetesen, előfordul például nem létező szakirodalomra hivatkozás, de tapasztalatom szerint kevésbé gyakori, mint akár fél évvel korábban.”

Szívós Erika, az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének vezetője szerint

„mivel az AI-alapú alkalmazások alapvetően az interneten talált szövegekből dolgoznak, és magyarul sokkal kevesebb az elérhető minta, mint angolul, az AI által generált magyar szövegek gyakran kevésbé értelmesek és jóval több nyilvánvaló tartalmi hibát – nemegyszer komplett hülyeséget – tartalmaznak. Minél szűkebb a szakterület, minél specifikusabb kérdés kifejtését kéri a felhasználó magyarul az AI-tól, annál valószínűbb, hogy csak részben helytálló szöveget vagy használhatatlan közhelyeket és általános állításokat fog visszakapni.”

Beadandó, évfolyam- és szakdolgozat is született már generatíve

És hogy mire használják a diákok a ChatGPT-t és társait?

„Amire bárki más: időt, erőfeszítést spórolnak vele, jobban igyekeznek megérteni dolgokat” – mondja Hamp Gábor kommunikációkutató, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének egyetemi docense. – Az tűnt fel, hogy voltak könnyen leleplezhetőnek tűnő szövegek, és voltak olyanok, amelyek provenance-ában lehetett érezni az AI-eredetet, de végeredményben sokkal jobb minőségű szöveg volt. Vagyis a hallgató a lektorálásba fektetett munkát: a célhoz, az olvasóhoz, a műfaji elvárásokhoz igazította a szövegnyersanyagot. A szövegalkotásnak sok szegmense van; és ezek a példák azt mutatták, hogy az elkötelezett diák keményen dolgozik bizonyos szegmenseken.”