Amikor egy évvel ezelőtt elindult a tanév a felsőoktatásban, a hallgatók és az oktatók közül legfeljebb azok hallottak a generatív mesterséges intelligenciát (AI) használó eszközökről, akik kifejezetten érdeklődtek a technológia iránt. A 2023/24-es tanév kezdetén viszont már azt mondhatjuk, hogy ha valaki még sosem használta a ChatGPT-t és nem látott AI által generált képeket, az biztosan egy kő alatt töltötte az évet.

Tavaly decemberben 50 egyetemi oktatót kérdeztünk arról, hogy hallottak-e már az akkor két-három hete megjelent ChatGPT-ről és társairól, na meg azokról a hírekről, miszerint az OpenAI chatbotja által is használt nagy nyelvi modellek segítségével olyan élethű szövegeket lehet előállítani bármilyen témában, hogy az alapjaiban kérdőjelezi meg az egyetemi esszék, beadandó dolgozatok, házi feladatok létjogosultságát. A válaszadók nagy része ekkor még nem hallott a jelenségről, szinte senki nem látta benne a veszélyt, és azt is kevesen tudták elképzelni, hogy az oktatók miként tudnák a javukra fordítani a szöveg- és képgenerátorok elkerülhetetlen terjedését.

Most, közel kilenc hónappal később újra megkérdeztük őket a ChatGPT-vel való tapasztalataikról – a magyar oktatók azóta önszorgalomból és intézményi keretek között is megismerkedtek az új eszközökkel, amikkel a most kezdődő tanévben az órákon is terveznek foglalkozni. Többen arról is beszámoltak, hogy már az előző szemeszterben találkoztak olyan dolgozatokkal, amiket jó eséllyel ChatGPT-vel írattak a hallgatók.

Szaknyelven még nem beszél

Hegedűs Rita, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia Tanszékének egyetemi docense tavaly decemberi megkeresésünk idején még csak ismerősei Facebook-posztjaiban olvasott a ChatGPT-ről, de azóta ő is megismerkedett a technológiával – már csak azért is, mert „az egyetem kiadott egy kifejezetten erre vonatkozó útmutatást, amiben példák, felhasználási javaslatok is szerepelnek. Jelenleg a ChatGPT-vel és a Google Barddal ismerkedem.” Hegedűs elárulta, hogy neki a kevésbé ismert Bard egyelőre jobban bejött, legalábbis a nem létező forrásokat generáló ChatGPT-hez képest hasznosabbnak tűnik a Google AI-keresője: „[A ChatGPT] eléggé süketel a legtöbb kérdésre, ha ilyeneket készítenek majd vele a diákok, attól nem félek. A Bard viszont egész jó összefoglalást adott egy cikkről.” Az oktató azt tervezi, hogy idén próbaképpen beviszi az órára a generált szövegeket, és a hallgatókkal közösen vitatják meg a jelenséget.

„Az elmúlt félévben határozottan észrevehető az ChatGPT megjelenése a hallgatók munkáiban. Nem is csak a beadott szövegeken látható, hogy AI használatával írták azokat, de a mindennapi kommunikációban is van, aki erre támaszkodik” – válaszolta kérdésünkre Nagy Alíz, az ELTE TáTK Emberi Jogi és Politikatudományi Tanszékének egyetemi adjunktusa. Ez már csak azért is baj, mert ha általános nyelvhasználatban és szövegalkotásban már jól is teljesítenek, a szakterületekkel még gondban vannak.

„Azonnal feltűnik, hogy a magyar jogot, magyar jogi szakirodalmat nem ismeri, valamint az is, hogy a kicsit komplexebb kérdéseknél rendkívül hétköznapi tartalmat állít elő. Látható az is, hogy a magyar szaknyelvet nem ismeri. Idegen nyelven (angol és német nyelven is használtam) jobban szerepel a korrekt szaknyelv használatában, de ott is akadnak mellényúlások” – mondta Karsai Krisztina, az SZTE ÁJK Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetője, aki azt tesztelte, milyen válaszokat generál a ChatGPT egyszerűbb és nehezebb esszékérdésekre. Mivel a jogi gondolkodás elsajátítására és a problémamegoldásra koncentráló jogászképzésben ritkán kell kompilatív szövegeket előállítani, a szöveggenerálás szerinte az évfolyam- és szakdolgozatoknál merülhet fel igazán: „Úgy vélem, ez most fog betörni. De figyelni fogunk rá.”

Karsai már az előző félévben is adott ki olyan feladatot. „amelynek az volt a lényege, hogy valamely kérdésre a ChatGPT-vel írassák meg a választ, addig finomítsák, amíg jónak nem ítélik, és írják le a promptok sorrendjét és a gondolkodási útvonalukat a végeredménnyel együtt”, de tervben van egy olyan projekt is, ahol a chatbot által generált válaszok kritikai elemzése lesz a cél. Az intézetvezető a képgenerálást is kipróbálta, de mint elmondta, nem volt türelme a megfelelő promptok kialakítására, ezért inkább szakmai szemmel foglalkozott vele, például olyan kérdéseken keresztül, hogy a „becsület csorbítására alkalmas képek előállításának lehet-e büntetőjogi vetülete (pl. a pápa ábrázolása graffitizés közben). Lehet.”

„Nem kívánom tiltani, inkább megtanuljuk közösen az előnyeit és hátrányait”

Amikor tavaly decemberben megkerestük, Szívós Erika, az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének vezetője még nem is hallott a ChatGPT-ről, de miután kipróbálta, ő volt az, aki a tanszéki kollégáinak is bemutatta, mire képes a chatbot. Bár Szívós az év elején alkotói szabadságra ment, néhány hónap múlva esedékes visszatérése után mindenképp szeretne tovább foglalkozni a generatív AI-eszközökkel egyetemi kereteken belül. „Másokkal, informatikában és rokon tudományokban végzettekkel is beszélgettem az AI-ról, és sok hasznosat mondtak azzal kapcsolatban, hogy ők hogy vonják be az AI-t a munkájukba, méghozzá teljesen etikus és kreatív módokon. Ha visszatérek az egyetemre, mindenképpen gondolkodom rajta, hogy szervezünk egy ChatGPT workshopot, amin a kollégákkal és esetleg meghívott diákokkal is megvitatjuk az eddigi tapasztalatokat.”

Mezei Péter, az SZTE ÁJK Összehasonlító Jogi És Jogelméleti Intézetének egyetemi tanára tavasszal már felvetette a témát az egyetemi óráin, de nem mélyedtek el benne, ősztől viszont egy teljes foglalkozást szán neki a szerzői jogi kurzusán, valamint a többi olyan óráján, ahol a hallgatóknak írásbeli beadandót kell készíteniük. „A ChatGPT-t nem fogom kifejezetten megtiltani a hallgatóknak, de az alkalmazását csakis racionális keretek között tartom elfogadhatónak” – válaszolta kérdésünkre.

Mivel Mezei számonkérésein általában összetett, több forrásból táplálkozó válaszokat kívánó, hipotetikus jogeseteket kell megoldani, a chatbot képességeitől továbbra sem tart: „Kipróbáltam, a promptként megfogalmazott kérdésre a ChatGPT csapnivaló esszét írt. A hallgatói beadványok nem tűntek ilyen gépi fogalmazmányoknak. A technológia viszont fejlődik, ezért etikus keretek között a felhasználása elkerülhetetlen. Ezért sem kívánom tiltani, inkább megtanuljuk közösen az előnyeit és hátrányait.”

A Budapesti Metropolitan Egyetemen már nyáron tréningeket, workshopokat szerveztek a munkatársaknak, hogy felkészültebben forduljanak rá az új tanévre. Tóth Ágnes, a magánegyetem elnök-vezérigazgatója júliusban elmondta, hogy „értelmetlennek tartja, hogy egyes egyetemek betiltották a ChatGPT-t. Nemcsak azért, mert ellenőrizhetetlen, hogy egy diák használta-e vagy sem, hanem azért is, mert ha egyszer ez az eszköz lesz az, ami a munkaerőpiacon is számos szerepet beölt, akkor az intézményeknek erre a világra kell felkészíteniük a hallgatókat. Úgyhogy inkább az a feladat, hogy eszközként tanulják meg használni.”

A csalások ellen mindenesetre már egész korán igyekeztek fellépni a magyar egyetemeken: Szegeden már tavasszal bekerültek a nyelvi modellek segítségével generált beadandók a bölcsészkar plágiumszabályzatba, míg a Budapesti Műszaki Egyetemen olyan eszköz fejlesztésébe kezdtek, ami megkülönbözteti egymástól az ember és gép által kreált szövegeket.

A jövő a prompt engineereké

Egy felmérés szerint a 2022/23-as tanévben az amerikai egyetemi hallgatók 30 százaléka használta a ChatGPT-t valamilyen iskolai feladathoz, ráadásul ennek a csoportnak a fele rendszeresen. Leggyakrabban angolórára és természettudományos kurzusokra (fizika, kémia stb.) készítettek feladatokat. És mindez gyakorlatilag egyetlen félév alatt, a 2023. tavaszi szemeszterben történt, a chatbot megjelenését követő első hónapokban. Jogosan merült fel a kérdés: mit kezdjenek az egyetemek ezekkel az eszközökkel, hogy ne száguldjon el mellettük a világ? Bár eleinte több helyen a ChatGPT betiltása is komolyan szóba került, mára világszerte az lett a konszenzus, hogy jobb, ha az egyetemek a kezükbe veszik az irányítást.

Jules White, a nashville-i Vanderbilt Egyetem számítástudomány-oktatója a CNN-nek elmondta: ma már nem lehet szó nélkül elmenni a technológia mellett a felsőoktatási intézményekben, és az oktatóknak egyértelműen be kell építeniük a tananyagba a mesterséges intelligenciát. White az elsők között indított egyetemi szintű workshopokat, hogy megtanítsa munkatársait és a hallgatókat a generatív AI-eszközök használatára, a nyáron tartott háromhetes online tanfolyamára pedig több mint 90 ezren jelentkeztek. Úgy gondolja, a kurzus sikere is azt jelzi, hogy kezdenek egyre többen rájönni, mekkora versenyelőnyhöz juttathatja őket a megfelelő AI-készségek elsajátítása. Az angolul prompt engineeringnek nevezett szakmával például már most több mint százezer dollárt (több tízmillió forintot) lehet keresni évente. A prompt az az ember által bevitt szöveg, kérdés, utasítás, amire a chatbot választ generál, a képgenerátor pedig képet, tehát a prompt engineer dolga megfejteni, milyen szavakkal lehet a legjobb eredményt kicsikarni az algoritmusból.

Abban egyetértés van az amerikai szakértők – így például White – és az általunk megkérdezett magyar oktatók között, hogy bár csalásra is fel lehet használni a ChatGPT-t, nem erre kell helyezni a hangsúlyt az oktatásban, hiszen aki mindenáron plagizálni akar, az a chatbot nélkül is összeollózza az infókat a Wikipédiáról. „Azt kell megtanítani, hogy ha más célokra használják, sokkal sikeresebbek lesznek” – mondta White.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: