Egérkísérletekkel sikerült azonosítani, hogy mely agyterületek kapcsolata segít kezelni a meglepetéseket

A váratlan helyzetekben, amikor valami nem az előre eltervezetteknek megfelelően történik, a környezeti ingereket feldolgozó érzékelő pályák közül azok aktiválódnak, amelyek a legalkalmasabbak az adott hatások feldolgozására, derült ki egy brit kutatócsoport munkájából.

A szakemberek vizsgálatait az inspirálta, hogy a meglepetések miatt az agynak rendszeresen új forgatókönyveket kell készítenie a várható eseményekről és azok láncolatáról. Az idegrendszer központja ugyanis gyakorlatilag egy előrejelző központként működik, és a már megszerzett ismeretek, valamint tapasztalatok alapján állít elő a jövőre vonatkozó terveket és stratégiákat.

Az IFL Science írt arról a kísérletről, amelyben egerek viselkedését vizsgálták. A kutatók egy speciális folyosóba terelték az állatokat, amelynek falán a képeket változtatgatták, ezzel különböző új, váratlan és szokatlan helyzeteket teremtettek számukra. A megfigyeléseikből nyilvánvalóvá vált, hogy az agy azoknak az idegsejteknek az aktivitását fokozta, amelyek az adott váratlan helyzetben a leghasznosabbak lehettek.

Fontos, hogy ez nem egy félelmi reakció volt, hanem kimondottan a megoldás irányába tett lépés. Ennek a hátterében pedig a neokortex és a talamusz közötti kapcsolat áll, amit a meglepettség a gátló neuronokon keresztül szabályoz. A két agyterület szoros kapcsolódása már eddig is ismert volt, a közös fejlődés miatt a kutatók eddig is gyanították, hogy van közöttük kapcsolat. Azt azonban, hogy hogyan hatnak egymásra, eddig nem ismerték, most viszont felfedték, hogy a talamusz az aktivált VIP gátló neuronok hatására fokozza az agykérgi reakciókat.

Bár a kísérletet egereken végezték, a kutatócsoport szerint olyan mechanizmusokról van szó, amelyek az emberi agyban is hasonló formában konzerválódott idegpályákon futnak. Így valószínűleg a modell átültethető.