A szennyezett levegőben, az erdőtüzek füstjében, a növényvédő szerekben, de a feldolgozott húsokban is megtalálható toxinok megzavarhatják az agysejtek normális működését, állítja egy új tanulmány.
A szennyezés üteme elképesztő: 2016 és 2024 között a másfélszeresére nőtt az emberi agyszövetekben észlelt mikro- és nanoműanyagok mennyisége.
Korábban csak ipari felhasználásra hoztak létre hasonlókat, de az energiatakarékosságot akár 100-szorosan segítő Spiking Neural Processor T1 jövőre bárkinek elérhető lesz.
Egy kísérletben asszociációs gyakorlattal és alvás közben lejátszott hangfelvételekkel sikerült a negatív emlékeket pozitívakra cserélni.
Térfogatban, illetve a szürke- és fehérállományok arányában is eltér az újszülött fiúk és lányok agyának szerkezete, ami természetesen nem jelent minőségi különbséget, de a jelentőségét még vizsgálják.
Egy kutatás olyan agyi jellegzeteségeket talált a fiataloknál, amelyek a drog- és alkoholhasználókra jellemzők, de már a szerhasználat előtt is megvoltak – ez valamilyen alapvető hajlamra utal.
A fehérjék szintjének követésével meghatározható az agy életkora a tényleges életkorhoz képest.
Hogy lesz az érzékszervi információkból először rövid, majd hosszú távú memória? Mi történik, ha hiba csúszik ebbe a folyamatba? És mi köze mindennek az epilepsziához? Ilyen kérdéseket járt körbe a 10. Qubit Live-on Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem kutatója.
Nem az agyméret, hanem a tenyésztés célja lehet a meghatározó abban, hogy egy kutyafajta mennyire okos, azaz milyen összetett kognitív képességekkel rendelkezik.
Egyszerű mondásnak vagy népi hiedelemnek tűnhet, hogy „aludj rá egyet!”, de a Duke Egyetem kutatói most kísérletben igazolták, hogy az alvás segíti az agyat a döntéshozatalban.
A megfelelő étrend mellett egy gyógyszerhatóanyagot azonosítottak a kutatók a káros fehérjék agyi felhalmozódásának ellenszereként.
Azok agyában, akik már 16 éves koruk előtt füveztek, könnyen roncsolódhat az idegsejtek közötti kommunikációt biztosító hálózat, amitől nehezebb lesz új dolgokat tanulni vagy emberekkel társalogni.
A hagyományos elméletek szerint az agyunk egymás után dolgozza fel a szavakat, de a New York-i Egyetem kutatásában már egy alany-állítmány-tárgy szerkezet felismeréséhez is csak 125 milliszekundumra volt szükség.
A covidra adott immunválaszként fellépő gyulladásról van szó, az agytörzs légzéssel, fáradtsággal, szorongással összefüggő területein – állítják kutatók.
Évekbe telt a valaha egy agyról készített legteljesebb háromdimenziós térkép megalkotása. A FlyWire konnektómnak hála a kutatók egy virtuális ecetmuslica agyat is létrehoztak, ami sok esetben hasonlóan reagál a valódi agyhoz.