agy

Kimerítő egéredzések során tárták fel, hogyan védheti meg az agyat és javíthatja a memóriát a testmozgás

Testedzéskor olyan molekulák keletkeznek, amelyek a vérplazmába és végül az agyba kerülve javíthatják a memóriát és a tanulási képességet, derül ki a kísérletekből. A kluszterin és más fehérjék mindezt gyulladáscsökkentő hatásuk révén érik el. Az eredmények idővel új, a kognitív funkciókat javító emberi terápiákhoz vezethetnek.

Videóajánló: Az agyunkat nem az igazságra tervezték

A kognitív torzításokat és a racionalitást kutató Julia Galef szerint kétféle gondolkodásmód létezik: a katonai és a felderítői. Bár utóbbira, az igazság keresésére és az objektivitásra kellene törekednünk, a katonai elme már a nyelv szintjén is uralkodó, az érvek és a bizonyítékok pedig csak veszélyt jelentenek.

Felfedezték az agynak azt a részét, amely az ember magasságát és pubertáskorba lépését szabályozza

Ahogy egyre szélesebb réteg számára vált elérhetővé az egészséges és bőséges táplálkozás, úgy nőtt az adott társadalmak átlagmagassága – a magyarok átlaga 160 év alatt 14 centiméterrel nőtt. Ha sikerül a mostani felfedezésre gyógyszert fejleszteni, a növekedésben és a pubertás elérésében megkésett gyerekeken is segíteni lehetne.

Agy-e vagy?

Számos filozófus és agykutató szerint az ember valójában nem elkülönült lélek, nem egy egész ember, nem a test, hanem csak az agy, ami a testet irányítja. De abból, hogy az idegtudomány és a biológia a mentális állapotok létrehozását az agynak tulajdonítja, önmagában még nem következik, hogy mi magunk puszta agyak lennénk.

Hol a határa az emberi agy befogadóképességnek?

Egyáltalán létezik határ? És ha igen, átléptük-e már? Mennyi ismeretet fogadhatunk be életünk során, és mennyit felejtünk el belőle? És mivel mérjük a tanulást és a feledést: bitekben vagy verssorokban? Az agy működése olyan komplex folyamat, hogy neurológusok százezrei sem jutottak közelebb a teljes megértéséhez.

Az emberi agy öt nap alatt hozzászokik a robotikus harmadik hüvelykujjhoz

Egy kísérletben 36 főn tesztelték a lábujjakkal irányítható robothüvelykujjat, és az alanyok öt nap alatt megtanultak vele egy kézzel banánt hámozni, kávét kavargatni és palackot nyitni. Többeknek hiányérzete támadt, miután vissza kellett adni a plusz ujjat, és a kutatók hangsúlyozzák: még nem tudni, milyen elváltozásokat okoz az agyban egy külső végtag befogadása.

Miért zenél szinte szünet nélkül egyesek agya? Hiánypótló magyar kutatás indult a dallamtapadásról

Téged is kínoz néha, vagy épp ellenkezőleg, elszórakoztat, ha az agyad átmegy wurlitzerbe? És a Final Countdown, a Despacito vagy a Kis kece lányom szerepel legtöbbször a repertoárodban? Most mindent elmondhatsz erről egy alapos kérdőívben, amit a BME Pszichológiai Doktori Iskola és az ELKH Természettudományi Kutatóközpont kutatói tettek közzé.

Másképpen látják egymást a kutyák és az emberek

Jelentős eltérés az emberek és kutyák érzékelésében, hogy utóbbiaknál nem figyelhető meg olyan agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak-e, vagy valami mást, például a fej hátsó részét. Az emberi agy információfeldolgozásában viszont kiemelt szerepük van az arcoknak, állapították meg fMRI-vizsgálatokkal az ELTE etológusai.

Agybajt okoz a szakítás

Az fMRI-kísérletek eredményeinek tanulsága, hogy az akut veszteséget fel kell dolgozni, ki kell pihenni, mert amíg az agy dezintegrált működése fennáll, az ember kevésbé képes a világ értelmezésére, így arra is, hogy megfelelő választ adjon a különböző helyzetekre.

Öl, butít, nyomorba dönt, vagy agyfrissítő csodaszer a kannabisz?

A legfrissebb kutatások tükrében a legvalószínűbb válasz az, hogy is-is. Sokat és gyakran kell marihuánát szívni ahhoz, hogy az emlékezet hosszú távon károsodjon, és vannak arra utaló jelek, hogy a folyamat visszafordítható. A tinédzserek kognitív képességeit és motivációját azonban nagy mértékben alááshatja a kannabisz fogyasztása.