A több mint harminc éve lebénult férfi az agyába ültetett elektródákon keresztül a gondolataival irányította a robotkarokat, amelyekkel a késsel-villával való étkezés finom mozdulatait is képes volt végrehajtani.
Véget ért az amerikai hadsereg áttörő kutatása, sikerült elkülöníteni és lefordítani az agy mozgást szabályozó jeleit. Az eredmény nagy távlatokat nyit a harctéri kommunikációban.
Összefogott egy asztrofizikus és egy idegsebész, hogy rájöjjenek, tényleg annyira hasonlít-e egymáshoz az agyi neuronok hálózata és a galaxisok kozmikus hálója, mint amennyire első ránézésre tűnik.
Ausztrál kutatók megvalósították, amiről Elon Musk még csak beszél: először kísérleteztek embereken a Senstrode nevű agy-számítógép interfész beültetésével, a páciensek pedig agyhullámaikon keresztül írtak emaileket és vásároltak az interneten.
Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói. Kiderült, hogy az agy mérete nincs összefüggésben a test nagyságával vagy kicsinységével – más összefüggések ugyanakkor bőven akadnak.
A szupernagy felbontású mikroszkóp képét egy új és forradalmi szoftver rendereli térbeli pontfelhővé, innen már csak egy lépés, hogy 3D-ben feltáruljon a sejtek belseje, és ott a tudós szabadon közlekedhessen. Kutatási célokra ingyen adják a Cambridge-i Egyetem és a Luma VR által fejlesztett eszközt.
A rendkívüli lelet egy ókori, 25 éves férfi központi idegrendszerének konzervált neuronstruktúráit tartalmazza.
Jelentős eltérés az emberek és kutyák érzékelésében, hogy utóbbiaknál nem figyelhető meg olyan agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak-e, vagy valami mást, például a fej hátsó részét. Az emberi agy információfeldolgozásában viszont kiemelt szerepük van az arcoknak, állapították meg fMRI-vizsgálatokkal az ELTE etológusai.
Két új kutatásban térképezték fel a madarak agyának működését, és megállapították, hogy olyan kognitív képességekkel rendelkeznek, amelyeket eddig csak a főemlősök sajátjának hittek. A varjak olyan komplex feladatokat is képesek megoldani, amiket az emberek csak hétéves korukban tanulnak meg.
A gerincvelői folyadék átrendeződik, és az agy a koponya teteje felé mozog, de ez még semmi: három, a mozgásért felelős agyi területen is megnövekedik a szürke- és a fehérállomány.
A SpaceX és a Tesla vezére hiába mutatta be malacokon az agyi jeleket rögzítő készüléket, amely a jövőben minden betegségre gyógyírt jelenthet, a tudomány szkeptikusan fogadta a látványos, de üres show-nak nevezett előadást.
A Neuralink koponyába fúrt készüléke több ezer elektródával befolyásolja az idegsejteket, így akár olyan, ma még gyógyíthatatlan betegségeket is lehetne kezelni okostelefonon keresztül, mint a bénulás vagy a vakság. Később mindenre emlékező, gondolatolvasó szuperembereket hoznának létre az agyba ültetett chippel.
Egy új tanulmány átfedéseket talált a valódi emberi arcok és az „arccal rendelkező tárgyak” kiváltotta agyi reakciók között. A cél a túlélés, ezért ne ijedj meg, ha egyre több emberi arcot fedezel fel véletlenszerű tárgyakban.
Az fMRI-kísérletek eredményeinek tanulsága, hogy az akut veszteséget fel kell dolgozni, ki kell pihenni, mert amíg az agy dezintegrált működése fennáll, az ember kevésbé képes a világ értelmezésére, így arra is, hogy megfelelő választ adjon a különböző helyzetekre.
A legfrissebb kutatások tükrében a legvalószínűbb válasz az, hogy is-is. Sokat és gyakran kell marihuánát szívni ahhoz, hogy az emlékezet hosszú távon károsodjon, és vannak arra utaló jelek, hogy a folyamat visszafordítható. A tinédzserek kognitív képességeit és motivációját azonban nagy mértékben alááshatja a kannabisz fogyasztása.
Az ismert optikai csalódás mögött sokkal egyszerűbb jelenség van, mint eddig hitték: nem az agyban, hanem már a szemben lejátszódik a folyamat.
Az agyi régiók fokozatos leállása okozhatja, hogy sokaknak lepörög a szemük előtt az életük, míg mások alagútban futnak a fény felé a halálközeli élmény során. Egy neves agykutató szerint ez spirituális esemény helyett pusztán az oxigén, a vér, az agy és az elme játéka.
A Covid-19-et légzőszervi betegségként ismerte meg a világ, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik. Dénes Ádám és kutatótársai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát.
A fizikai kontaktus biológiai szükséglet, járvány idején mégis alternatívákat kell keresni, főként az egyedül karanténozóknak. A bőréhség nemcsak a stresszre és a vérnyomásra, de a vírusölő sejtek aktivitására is kihathat. Vannak azért vészmegoldások ölelés, puszi és kézfogás helyett.
A marylandi Howard Hughes Orvostudományi Intézet kutatói, élükön Zuker professzorral úgy vélik, megtalálták az állatvilágban széles körben tapasztalható cukorimádat élettani okát, amely az embereknél is addiktív viselkedést válthat ki, és magyarázatot ad arra, miért nem pótolják a mesterséges édesítőszerek a valódi cukrot.
Amerikai neuropszichológusok a patkányok agyának tanulási folyamatokért felelős részét stimulálták, meglepő eredménnyel.
Majmokon már sikeresen tesztelték a mély agyi stimuláció módszerét az altatásból való felébresztéshez, és a makákók agyában, úgy tűnik, sikerült megtalálni a tudatosságért felelős régiót.
Egy száz elektródából álló implantátum, egy kamera, egy kis gépi tanulás, egy képfelismerő szoftver, és kész is a retinát megkerülő mesterséges látás.
A Monty Python második elhunyt tagja a londoni University College neurológiai intézetének adományozta a szervet, hogy a kutatók jobban megismerhessék a halálát okozó ritka betegséget.
Az ecetmuslica egyike a legtöbbet tanulmányozott földi élőlényeknek, de csak nemrégiben készült el a rovar százezer idegsejtből álló agyának negyedét ábrázoló 3D-s digitális térkép, amely azonban így is közel 25 millió szinaptikus kapcsolatot jelenít meg.
Egy nápolyi régészcsoport szerint az 520 Celsius-fokos forró hamu hatására az egyik áldozat agyszövete üvegszerű anyaggá alakult, erre korábban sosem láttak példát. Jó hír, hogy a férfi valószínűleg átaludta a katasztrófát.
A 200 kilogrammos testtömegig garantáltan egyben maradó ágyak keretei kartonpapírból, matracai pedig reciklálható műanyagokból készülnek.
A megölt és rituálisan eltemetett vaskori férfi maradványaiban újszerű technológiával azonosították azokat a fehérjéket, amelyek döntő szerepet játszottak az agy konzerválódásában.
Újabb életstílusreform hódít Kaliforniában: egy napra félre kell tenni, ami örömet okoz, és szembe kell nézni a fájdalmakkal és a gondokkal, amik elől rendszerint filmnézésbe, játékba, netezésbe, pornóba, pszichoaktív szerekbe menekül a modern ember. Bár az önsanyargatás közkeletű elnevezése – dopaminböjt – kamu, maga a gyakorlat nem haszontalan.
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársai a Science-ben publikálták eredményeiket, amelyek szerint az általuk felfedezett sejtközi agyi kapcsolat segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új irányokat nyithat a sztrók és más idegrendszeri betegségek kezelésében.
Az intravénásan adagolt DMT úgy változtatja meg az emberi agytevékenységet, mint ha az alanyok ébren álmodnának, állapította meg egy friss tanulmány. A londoni Imperial College kutatói 13 önkéntes agyhullámait vizsgálták a szer hatása alatt.
Egy kamera, egy képfeldolgozó egység és egy elektródákkal az agy látókérgéhez csatlakozó csip – ennyiből áll az Orion nevű készülék, amelyet most hat megvakult emberen tesztelnek, és már mindegyikük részlegesen visszanyerte a látását.
Az Egyesült Államokban már több mint 200 ezer halálesetet okozó opioidválság elleni harcban most a mély agyi stimuláció módszerét vetik be.
A legdrágább illegális drogként számon tartott stimuláns az agy jutalmazó központjának működését befolyásolva egyszerre több helyen fejti ki hatását. A hatalmi mámor, az extrém motiváció, a hiperaktivitás és a zsigeri eufória együtteséért azonban nagy árat kell fizetni: a drogkereső magatartás beleég az idegsejtek kapcsolataiba.
A kényelmes, pihentető éjszakai alvás a legnagyobb ajándék, amit a testünk kaphat, mégis hajlamosak vagyunk szabotálni. Engedjük meg magunknak az önszeretet luxusát, és hozzuk ki belőle a legtöbbet!
Egy pszichológus megmagyarázta, miért múlik el az új zenékre való nyitottság. Az egyik ok az agy változása, a másik pedig az, hogy idővel egyre kevesebb időnk jut zenehallgatásra.
A CTRL-Labs olyan neurális interfészt fejleszt, amellyel az agy elektromos jeleit egy számítógépre lehet küldeni egy karkötőn keresztül. Ez a Facebook történetének harmadik legdrágább üzlete.
Egerekben mutatták ki azokat a neuronokat, amelyek a REM fázis idején azért aktivizálódnak, hogy a felesleges emlékek kiürítésével másnapra legyen hely az agyban az új információknak.
Amerikai kutatók egerekben mutatták ki, hogy miféle génszintű mechanizmus alakítja ki a kokainaddikciót.
Minél közelebb jutunk a kutatók céljához, annál nagyobb valószínűséggel kapunk olyan agyat, amely képes olyan érzelmekre, mint a fájdalom, a szenvedés vagy a nyomorúság. Szabad ezt?
A kozmikus sugárzás hatására károsodhat az asztronauták agya, az űrhajósoknak hosszabb űrbéli tartózkodás után memóriazavarokra és hangulatingadozásokra kell számítaniuk.
A felvétel száz órán keresztül készült, a képektől komoly eredményeket várnak. Az agy tulajdonosa tudományos célokra ajánlotta fel a szerveit, most olyan apró részleteket is tanulmányozhatnak, amilyeneket eddig még soha.
A Neuralink a koponyába fúrt 8 milliméteres lyukakon keresztül vezetne elektródákat az agyba, hogy gondolatokkal lehessen irányítani a számítógépeket. Egereken és majmokon már tesztelték, jövőre emberi kísérletekben reménykednek.
Epilepsziás páciensekkel tesztelték a forradalmi módszert amerikai kutatók. Az agyi jelekből létrehozott szintetikus beszéd egyelőre meglehetősen kásás, de az eljárás új utakat nyithat a gyógyászatban és a kommunikációs technológiában is.
Mégis lehet valami az alvás közbeni nyelvtanulásban? Egy svájci kísérlet szerint a mélyalvás megfelelő fázisában hallott ismeretlen szavak emléknyomokat hagynak az agyban.
Dr. Horváth Viktor, a fizkai tudományok kandidátusa szerint az emberi agy úgy működik, mint a számítógép processzora, és ha a neuronok lassabban végzik a dolgukat, felgyorsulni látszik az idő.
A neandervölgyi felmenők genetikai öröksége befolyásolhatja az agy formáját – derül ki a Homo sapiens agyi evolúciójára irányuló legújabb összehasonlító genetikai kutatásból.
A fizikai erőszak szándékát 47, a szexuális bántalmazásét 70 százalékkal sikerült csökkenteni egy kísérlet résztvevőiben.
A technika olyan hihetetlen ütemben fejlődik, hogy egyes jóslatok szerint néhány évtizeden belül létrejöhet a tényleges mesterséges intelligencia. Ettől tartsunk inkább, vagy saját magunktól?
A filmet idéző kísérletből kiindulva sikerülhet összekötni egymással az agy olyan részeit, amelyek már nem kommunikálnak egymással, és ez a stroke-osokon is segíthet.