
Már hét hónap alatt felépülhet az agy, miután az alkoholbeteg leteszi az italt
Az első hosszú távú kutatás szerint az alkoholtól elvékonyodó agykéreg a vártnál gyorsabban helyreáll a leszokás után.
Az első hosszú távú kutatás szerint az alkoholtól elvékonyodó agykéreg a vártnál gyorsabban helyreáll a leszokás után.
Egy fejsérülést láthattak el 2700 évvel ezelőtt.
A forradalmi NorthPole 20-szor gyorsabb és 25-ször energiahatékonyabb a mesterséges intelligencia feladatait ellátó mai chipeknél.
Korábban MRI-vel nem sikerült, most az egysejtes szekvenálás módszerével előállították az agytérkép adatbázisát.
Legalábbis ez derül ki egy frissen megjelent kutatásból, amiben időskorúak állapotát vizsgálták. Az ok-okozati kapcsolatra viszont egyelőre nincs bizonyíték.
Azoknak, akik ledőlnek néha egy kicsit, az agyuk is fiatalabbnak tűnik.
Egyelőre csak a fájdalom által keltett agyi jeleket mérték fel a beültetett elektródákkal, a jövőben viszont sztrókon átesett páciensek krónikus fájdalmait is enyhíthetik a módszerrel.
Több évtizedes kutatómunka eredményeként jelentették be azt a technológiai áttörést, ami pixelenként 0,005 milliméteres felbontásban készít képet az agyról. A forradalmi módszert egy egér agyáról készített felvételekkel demonstrálták.
A valaha előállított legnagyobb agyi térképen kirajzolódik az ecetmuslica lárvájának agyát alkotó 3016 neuron és 548 000 szinapszis részletes hálózata, ami más fajok agyműködésének jobb megértését is segíti.
A 319 millió évesre datált és közel egy évszázada ismert halfosszília mostani vizsgálata olyan felfedezéssel szolgált, amellyel egy régóta hiányolt evolúciós láncszem került a helyére.
Az agy és a gyomor közötti kapcsolatot zavarja meg a túlzott kalóriabevitel, az asztrociták érzéketlenné válnak a test jelzéseire.
Ez a hálózat magyarázhatja, hogy egy-egy pszichiátriai páciens miért felel meg egynél több kórkép diagnosztikus kritériumainak.
Az észak-amerikai kalmár embrionális vizsgálatán alapuló felfedezésükről a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmányukban számoltak be a Harvard kutatói.
A más fajoknál csak a fiatalokra jellemző Pán Péter-szindróma minden bizonnyal erőteljes szerepet játszott az emberi intelligencia evolúciójában, állítja a Nature Ecology & Evolution folyóiratban frissen megjelent, több tucat mai, illetve már kihalt főemlősfaj vizsgálatán alapuló új tanulmány.
Olcsóbb, kíméletesebb és gyorsabb is, mint a hagyományos módszerek, az agyi képalkotó vizsgálatok és a lumbálpunkció.