A túl sok tévézés nem tesz jót az agynak
Egy friss kutatásban a középkorúak televíziózási szokásai és az időskori agy állapota közötti összefüggést vizsgálták. Mint kiderült, azoknál, akik sokat tévéztek, jobban károsodott a fehérállomány.
agy
Oxfordi kutatók megfejtették az évezredekig fennmaradó agyak rejtélyét
A halál után az agy az egyik leggyorsabban lebomló szervünk, a régészek gyakran mégis több száz vagy ezer éves, épen maradt szövetekre bukkannak a sírokban. Most sikerült feltárni azt a különleges kémiai folyamatot, amely ezt lehetővé teszi.
A magas dózisú szén-dioxid belélegzése kimoshatja az agyból az Alzheimer-kórt okozó fehérjéket
A mélyalvás ritmusát utánozza az az új eljárás, amely az agyi erek lüktetésével indítja be a szervezet természetes tisztítórendszerét. A kis létszámú vizsgálatban igazolt módszer a jövőben akár egy otthon is viselhető maszkkal segítheti a neurodegeneratív betegségek elleni küzdelmet.
Kapu Tibor: Elképesztően nagy elismerés a NASA-tól, hogy az ISS-en maradhatott egy magyar kísérleti eszköz
Az agyi keringést vizsgáló TCD-készülék már az ISS egyik szemeteszsákjába került, amikor a NASA kérésére kivették onnan. Kapu Tibor szerint egyeztetnek az eszköz további használatáról, ami a hosszú távú űrrepülések élettani hatásának feltárását is segítheti.
Az allergiás tünetekért felelős hisztamin meglepő módon a memóriánkat is serkenti
Ami azt is magyarázza, hogy az antihisztamin típusú allergiagyógyszerek tartós szedése miért rontja az emlékezőképességet.
Tíz éve ül a halálsoron egy férfi, akiről áltudományos agykutatás mondta ki, hogy hajlamos az erőszakra
Amos Wells védői az idegtudomány segítségével próbálták megmenteni őt a halálbüntetéstől, de az ügyészség megfordította az érvelést: ha a férfi biológiailag hajlamos az erőszakra, akkor javíthatatlan. Az esküdtszék végül ezért ítélte halálra.
Meglepő eredményt hozott a tudatosság természetét vizsgáló kísérlet: az agy azt is tudja, amit a szem már nem lát
Francia és brit idegtudósok azt vizsgálták, hogy az emberek hogyan dolgozzák fel a vizuális és hangos információkat, és milyen esetben lehet pusztán érzékszervi vagy tudatos észlelésről beszélni.
Hogyan manipulál a saját mikrobiomod?
Befolyásolhatja-e a mikrobiomunk a hangulatunkat? Mi az a mikrobiom-zendülés? Létezik-e szabad akarat? Az ember egyetlen organizmus, vagy inkább élőlények szövetsége? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Az űrutazás új kapukat nyithat meg az emberi elme előtt
Egy új kutatás a pszichedelikus szerek hatásához hasonlítja az űrben tapasztalható módosult tudatállapot jellemzőit.
40 éves kortól érdemes kiemelten foglalkozni a kognitív hanyatlás megelőzésével
A demenciás esetek kb. 45 százaléka megelőzhető, és a 40–65 éves kor közötti életszakaszban már kimutathatók azok a biológiai és kognitív változások, amik a későbbi agyi hanyatlásra utalhatnak.
Akár egyetlen adag varázsgomba is képes fizikailag átalakítani az agyat
Egy áttörő friss tanulmány szerint a pszilocibin növeli az agyi hálózatok sűrűségét és rugalmasságát, ami segíthet a depresszióból való kilábalásban. A megfigyelt jelenség pont az ellentéte annak a folyamatnak, ami a demencia során végbemegy.
Akik több koffeines kávét isznak, kevesebbet szoronghatnak
Ráadásul a koffeinmentes kávé a koncentrációt és a memóriát is javíthatja.
A kutyák agya az elmúlt ötezer évben elkezdett zsugorodni, de ez nem azt jelenti, hogy butábbak is lettek
Az emberi társadalmak alakulása az állatok szerepét is jelentősen megváltoztatta az évezredek alatt, ami a kutyák agyméretére is hatással volt.
A poszméhek ritmusérzéke vetekszik az énekesmadarak és a főemlősök képességeivel
Egy új ausztrál kutatás szerint a korábban feltételezettnél is összetettebb a beporzók intelligenciája.
Hét évvel is késleltetheti az Alzheimer kialakulását egy új gyógyszerkoktél
Egy nyugtató és egy vérnyomásgyógyszer keveréke fokozza a glimfatikus rendszer működését, ezzel pedig eltávolítja azokat a hibás fehérjéket, amelyek a betegség kialakulásáért felelősek.