Nem az agyméret, hanem a tenyésztés célja lehet a meghatározó abban, hogy egy kutyafajta mennyire okos, azaz milyen összetett kognitív képességekkel rendelkezik.
Egyszerű mondásnak vagy népi hiedelemnek tűnhet, hogy „aludj rá egyet!”, de a Duke Egyetem kutatói most kísérletben igazolták, hogy az alvás segíti az agyat a döntéshozatalban.
A megfelelő étrend mellett egy gyógyszerhatóanyagot azonosítottak a kutatók a káros fehérjék agyi felhalmozódásának ellenszereként.
Azok agyában, akik már 16 éves koruk előtt füveztek, könnyen roncsolódhat az idegsejtek közötti kommunikációt biztosító hálózat, amitől nehezebb lesz új dolgokat tanulni vagy emberekkel társalogni.
A hagyományos elméletek szerint az agyunk egymás után dolgozza fel a szavakat, de a New York-i Egyetem kutatásában már egy alany-állítmány-tárgy szerkezet felismeréséhez is csak 125 milliszekundumra volt szükség.
A covidra adott immunválaszként fellépő gyulladásról van szó, az agytörzs légzéssel, fáradtsággal, szorongással összefüggő területein – állítják kutatók.
Évekbe telt a valaha egy agyról készített legteljesebb háromdimenziós térkép megalkotása. A FlyWire konnektómnak hála a kutatók egy virtuális ecetmuslica agyat is létrehoztak, ami sok esetben hasonlóan reagál a valódi agyhoz.
Már a boksz és az amerikaifoci is kiakasztja az agyat kutató tudósokat, de a pofozóversenyek új szintet jelentenek: van, aki két agyrázkódást is átél egy menet alatt.
Az Oxfordi Egyetem kutatói által felfedezett agyi mechanizmus azt is megmagyarázhatja, hogy egyes emberek miért nem képesek új környezetekhez alkalmazkodni.
Az agy nagyobb része vesz részt a jutalmakra és fenyegetésekre való figyelem szabályozásában egy friss tanulmány szerint.
A neokortex és a talamusz közötti kölcsönhatás segíthet helyt állni a váratlan helyzetekben.
Egy friss kutatás szerint a prefrontális kéreg gyors fejlődése evolúciós előnyhöz juttatta az embert, cserébe viszont épp ezek a területek öregszenek a leggyorsabban.
A finnországi Aalto Egyetem kutatói fMRI-vel térképezték fel a szeretet hat alaptípusát a romantikus szerelemtől a természetimádatig.
Amikor egerek agyában gátoltak egy idegpályát, az állatok folyamatos félelemben ragadtak – így derült fény a GABA és a glutamát alapú sejtáramkörök félelmet szabályozó szerepére.
A kutatók által vizsgált agyi minták tömegének 0,5 százalékát mikroműanyagok tették ki, ami azt jelenti, hogy az agyszövetben akár 20-szor jobban megtapad a szennyező, mint más szerveinkben.