Az agy prefrontális kérge felel a társas viselkedés és az érzelmek szabályozásáért is, és ennek a régiónak az aktivitását növeli a kutyasimogatás. Az eredmények mentén jobb állatasszisztált terápiás módszereket tudnak fejleszteni.
Koreai kutatók néhány éve még csak halak ideghálózatát tudták az eszköz segítségével feltérképezni, de a továbbfejlesztett mikroszkóp már egy egér koponyáján is átlát.
A mai ember elődje több mint 500 ezer évvel ezelőtt az agysejtek drámai szaporodását okozó genetikai mutáció birtokába kerülve győzhette le az evolúciós versenyben neandervölgyi rokonát.
A Massachussets Institute of Technology kutatói fMRI-felvételek alapján azt állítják, hogy ugyanazok az agyterületek aktiválódnak függetlenül attól, hogy mi az illető anyanyelve.
Kell-e aludni a megtanult információk rögzítéséhez? Át lehet-e programozni egy dohányos agyát, hogy ne akarjon cigarettázni? A Qubit podcastjának vendége az Emlékezet, nyelv és idegtudomány kutatócsoportot vezető Németh Dezső pszichológus.
Az agy a statisztikai tanulás révén figyeli meg a környezetben tapasztalható mintázatokat, rendszerezi őket, majd az így nyert információk alapján prediktív gépezetként igyekszik kikövetkeztetni, mi várható a jövőben. Az ELTE Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoportját vezető Németh Dezső kognitív pszichológus és csapata beengedte a Qubit stábját a laboratóriumba, ahol a tanulás és emlékezet agyi folyamatainak forradalmian új részleteit tárják fel.
Az Elon Musk-féle Neuralink még lyukakat fúr a makákók és malacok koponyájába, de a Nankaji Egyetem kutatói most vénán keresztül helyeztek elektródákat egy kecske agyának érfalára, ami új utakat nyit az agy-számítógép interfészek kutatásában.
A Harvard kutatói szerint a kutatás eredményei alapján a jövőben akár kezelni is lehet a tüneteket olyan esetekben, amikor már azok jelentenek veszélyt a betegre – például túl magas láz vagy kóros étvágytalanság esetén.
Egy friss amerikai tanulmány szerint minél többet iszik az ember, annál valószínűbb, hogy csökken az agymérete.
Egy 87 éves beteg agyáról épp felvételeket készítettek, amikor meghalt, és az orvosok váratlan jelenséget figyeltek meg: az emlékek felidézésében részt vevő agyhullámok aktivitása a szív leállása után is fennmaradt.
Testedzéskor olyan molekulák keletkeznek, amelyek a vérplazmába és végül az agyba kerülve javíthatják a memóriát és a tanulási képességet, derül ki a kísérletekből. A kluszterin és más fehérjék mindezt gyulladáscsökkentő hatásuk révén érik el. Az eredmények idővel új, a kognitív funkciókat javító emberi terápiákhoz vezethetnek.
Míg évmilliók alatt folyamatosan nőtt az emberfélék agymérete, az elmúlt 50 ezer évben 5 százalékos csökkenést mértek, és a modern embernél még gyorsabb a zsugorodás. Ez az intelligenciára is hatással lehet, és könnyen megfordulhat a 20. században tapasztalt nagy IQ-növekedés.
Ez az első kutatás, amely a nagymamák agyműködését vizsgálta, miközben unokáik fényképeit nézegették. A tudósok neurális pillanatképeken mutatták ki az érzelmi empátia kimagasló szintjét.
A kognitív torzításokat és a racionalitást kutató Julia Galef szerint kétféle gondolkodásmód létezik: a katonai és a felderítői. Bár utóbbira, az igazság keresésére és az objektivitásra kellene törekednünk, a katonai elme már a nyelv szintjén is uralkodó, az érvek és a bizonyítékok pedig csak veszélyt jelentenek.
Ahogy egyre szélesebb réteg számára vált elérhetővé az egészséges és bőséges táplálkozás, úgy nőtt az adott társadalmak átlagmagassága – a magyarok átlaga 160 év alatt 14 centiméterrel nőtt. Ha sikerül a mostani felfedezésre gyógyszert fejleszteni, a növekedésben és a pubertás elérésében megkésett gyerekeken is segíteni lehetne.
Számos filozófus és agykutató szerint az ember valójában nem elkülönült lélek, nem egy egész ember, nem a test, hanem csak az agy, ami a testet irányítja. De abból, hogy az idegtudomány és a biológia a mentális állapotok létrehozását az agynak tulajdonítja, önmagában még nem következik, hogy mi magunk puszta agyak lennénk.
Áttörés lehet a dopamin és az agy kutatásában, amit amerikai kutatók egereken mutattak ki: az állatok képesek voltak jutalom fejében akarattal manipulálni a spontán dopaminlöketeiket.
Bécsi kutatóknak sikerült azonosítaniuk koraszülötteknél azokat a változásokat a mikrobiomban, amelyek előrejelezték a bekövetkező agykárosodást. A Klebsiella itt is a főkolomposok közé tartozik.
Lehet, hogy soha. A technooptimisták az emberi agy digitalizálásával, örök élettel és algoritmikus agyműtétekkel kábítanak, de Mátrix és Neuralink-projekt ide, Kurzweil-fantazmagóriák oda, az emberi agy nem számítógép, és nemhogy a digitalizálásához, de még a feltérképezéséhez is évszázadokra lehet szükség.
Egy tanéven át vizsgálták általános iskolai diákok agyát Kínában: egy részük zenei, másik részük angol nyelvi oktatási programban vett részt. Meglepetésre a zenében fontos idegi jelek érzékelése jobban fejlődött azoknál, akik nyelvet tanultak.
A német kísérletben kinevelt agy-organoidok háromnegyedén alakultak ki szemkehelyszerű képződmények. Ehhez nagyjából annyi idő kellett, mint az emberi embrió fejlődése során.
Egyáltalán létezik határ? És ha igen, átléptük-e már? Mennyi ismeretet fogadhatunk be életünk során, és mennyit felejtünk el belőle? És mivel mérjük a tanulást és a feledést: bitekben vagy verssorokban? Az agy működése olyan komplex folyamat, hogy neurológusok százezrei sem jutottak közelebb a teljes megértéséhez.
Az archoz hasonlító tárgyak felismerésekor az agy ugyanazokat a mechanizmusokat használja, mint az emberi arcok esetében, derül ki egy frissen bemutatott kísérletből. Néha téved, de a kiváltott érzelmek ugyanazok.
Minden eddiginél kiterjedtebb kutatás készült a COVID-19 mentális egészségre és idegrendszerre gyakorolt hatásairól. Jó hír, hogy az agyi gyulladásos és vérrögképződéses zavarok jóval ritkább szövődmények, mint eddig gondolták. Mentális betegségek azonban minden negyedik fertőzöttnél előfordultak.
Egy kísérletben 36 főn tesztelték a lábujjakkal irányítható robothüvelykujjat, és az alanyok öt nap alatt megtanultak vele egy kézzel banánt hámozni, kávét kavargatni és palackot nyitni. Többeknek hiányérzete támadt, miután vissza kellett adni a plusz ujjat, és a kutatók hangsúlyozzák: még nem tudni, milyen elváltozásokat okoz az agyban egy külső végtag befogadása.
A Természettudományi Kutatóközpont Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Csoportja öt asztronauta téri-vizuális teljesítményét vizsgálta a Nemzetközi Űrállomáson.
A BrainGate agy-számítógép interfésze segítségével a korábbi módszereknél kétszer gyorsabban, percenként 90 karaktert tudott írni a gondolataival a kísérletben részt vevő, nyaktól lefelé bénult 65 éves férfi. Az agyba ültetett szenzor a kézírással kapcsolatot agyi jeleket érzékeli, és azokat digitális adattá, majd szöveggé formálja.
Egy amerikai-kínai kutatócsoport 1000 Bostonban élő idősebb fehér férfi többféle kognitív tesztben produkált eredményeit és a lakóhelyük légszennyezettségének adatait vetette egybe.
Rágcsálókísérletben mutattak ki összefüggést a kamaszkori cukorevés és bizonyos emlékezetfunkciók későbbi gyengesége között. A háttérben a kártékony Parabacteroides baktériumok elszaporodása állhat.
A fenekelést sokan nem tartják gyerekbántalmazásnak, az Egyesült Államokban meglepően sok szülő alkalmazza ma is. Harvardi kutatók azonban nem találtak különbséget a „csak" elfenekelt és a súlyosabban bántalmazott gyerekek agyi reakciói között.
Utolérheti-e a következő 10-20 évben a robotkarok funkcionalitása az emberi kart? A Qubit podcastjának vendége Lévay György biomechanikai mérnök, aki tíz éve egy betegségben elveszítette mindkét kezét, és intelligens robotkarok fejlesztésére tette fel az életét.
Ugyanakkor a pszichológus kutatók azt is bemutatták, hogy bizonyos technikákkal azt is meg lehet tanítani az alanyoknak, hogyan különböztessék meg a hamis és a valós emlékeket. Ez a felfedezés például a bűnügyi vallomásoknál segíthet a szakértőknek.
Téged is kínoz néha, vagy épp ellenkezőleg, elszórakoztat, ha az agyad átmegy wurlitzerbe? És a Final Countdown, a Despacito vagy a Kis kece lányom szerepel legtöbbször a repertoárodban? Most mindent elmondhatsz erről egy alapos kérdőívben, amit a BME Pszichológiai Doktori Iskola és az ELKH Természettudományi Kutatóközpont kutatói tettek közzé.
A máj ultrahangos stimulálásával az agy anyagcserét szabályozó központja is aktivizálódik, így a súlyfeleslegtől is könnyebb megszabadulni, ráadásul az inzulinrezisztencia is késleltethetővé válik. Mindezt egérkísérletekben bizonyították, de a kutatók reményei szerint hamarosan embereken is tesztelhetik a módszert.
Három forradalmi technológia – az őssejt-visszaprogramozás, a CRISPR génszerkesztés, valamint a miniagyak tenyésztésének lehetősége – együtt járult hozzá ahhoz, hogy a kutatók elkezdhetik összeilleszteni az emberi agy több százezer éves fejlődéstörténetének darabjait.
Egy 14 hónapja balesetezett férfit és egy 2 és fél éve kómában fekvő nőt napok alatt sikerült minimálisan tudatos állapotból kommunikációképessé tennie a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatóinak, mindössze egy fejre rögzített készülékkel, tízperces kezelésekkel.
A több mint harminc éve lebénult férfi az agyába ültetett elektródákon keresztül a gondolataival irányította a robotkarokat, amelyekkel a késsel-villával való étkezés finom mozdulatait is képes volt végrehajtani.
Véget ért az amerikai hadsereg áttörő kutatása, sikerült elkülöníteni és lefordítani az agy mozgást szabályozó jeleit. Az eredmény nagy távlatokat nyit a harctéri kommunikációban.
Összefogott egy asztrofizikus és egy idegsebész, hogy rájöjjenek, tényleg annyira hasonlít-e egymáshoz az agyi neuronok hálózata és a galaxisok kozmikus hálója, mint amennyire első ránézésre tűnik.
Ausztrál kutatók megvalósították, amiről Elon Musk még csak beszél: először kísérleteztek embereken a Senstrode nevű agy-számítógép interfész beültetésével, a páciensek pedig agyhullámaikon keresztül írtak emaileket és vásároltak az interneten.
Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói. Kiderült, hogy az agy mérete nincs összefüggésben a test nagyságával vagy kicsinységével – más összefüggések ugyanakkor bőven akadnak.
A szupernagy felbontású mikroszkóp képét egy új és forradalmi szoftver rendereli térbeli pontfelhővé, innen már csak egy lépés, hogy 3D-ben feltáruljon a sejtek belseje, és ott a tudós szabadon közlekedhessen. Kutatási célokra ingyen adják a Cambridge-i Egyetem és a Luma VR által fejlesztett eszközt.
A rendkívüli lelet egy ókori, 25 éves férfi központi idegrendszerének konzervált neuronstruktúráit tartalmazza.
Jelentős eltérés az emberek és kutyák érzékelésében, hogy utóbbiaknál nem figyelhető meg olyan agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak-e, vagy valami mást, például a fej hátsó részét. Az emberi agy információfeldolgozásában viszont kiemelt szerepük van az arcoknak, állapították meg fMRI-vizsgálatokkal az ELTE etológusai.
Két új kutatásban térképezték fel a madarak agyának működését, és megállapították, hogy olyan kognitív képességekkel rendelkeznek, amelyeket eddig csak a főemlősök sajátjának hittek. A varjak olyan komplex feladatokat is képesek megoldani, amiket az emberek csak hétéves korukban tanulnak meg.
A gerincvelői folyadék átrendeződik, és az agy a koponya teteje felé mozog, de ez még semmi: három, a mozgásért felelős agyi területen is megnövekedik a szürke- és a fehérállomány.
A SpaceX és a Tesla vezére hiába mutatta be malacokon az agyi jeleket rögzítő készüléket, amely a jövőben minden betegségre gyógyírt jelenthet, a tudomány szkeptikusan fogadta a látványos, de üres show-nak nevezett előadást.
A Neuralink koponyába fúrt készüléke több ezer elektródával befolyásolja az idegsejteket, így akár olyan, ma még gyógyíthatatlan betegségeket is lehetne kezelni okostelefonon keresztül, mint a bénulás vagy a vakság. Később mindenre emlékező, gondolatolvasó szuperembereket hoznának létre az agyba ültetett chippel.
Egy új tanulmány átfedéseket talált a valódi emberi arcok és az „arccal rendelkező tárgyak” kiváltotta agyi reakciók között. A cél a túlélés, ezért ne ijedj meg, ha egyre több emberi arcot fedezel fel véletlenszerű tárgyakban.
Az fMRI-kísérletek eredményeinek tanulsága, hogy az akut veszteséget fel kell dolgozni, ki kell pihenni, mert amíg az agy dezintegrált működése fennáll, az ember kevésbé képes a világ értelmezésére, így arra is, hogy megfelelő választ adjon a különböző helyzetekre.