Az AfD kijelentette, hogy a Bauhaus a modernizmus „rossz útját” képviseli

A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt politikusai bírálták a 20. század eleji Bauhaus-mozgalmat, azt állítva, hogy annak fegyelmezett, szigorú, minimalista felfogása rossz irányba terelte a modernizmust – számol be a Middeldeutsche Zeitungra hivatkozva az ArtNews.

Az AfD „A modernizmus aberrációja” címmel készített parlamenti indítványt, amely a Bauhaus kritikus újraértékelésére szólít fel. Ezt az indítványukat egy nagyszabású, a következő két év során megvalósuló, a dessaui Bauhaus-iskola megalapításának 100. évfordulóját ünneplő kezdeményezés előtt nyújtották be Szász-Anhalt tartomány parlamentjének, Magdeburgban.

A Bauhaus iskola, az általuk képviselt művészet- és design felfogás lebontotta az építészet, a művészet, a formatervezés, a divat, a zene és egyéb területek közötti határokat. A Bauhaus a funkcionalitásra helyezte a hangsúlyt, művészet és a mindennapi élet új típusú egységét valósítva meg. Az iskolához illetve mozgalomhoz többek között Walter Gropius, Moholy-Nagy László, Josef és Anni Albers, Oskar Schlemmer, Breuer Marcell is kötődik. Moholy-Nagy és Breuer mellett más magyar származású Bauhaus alkotók is voltak, például Molnár Farkas építész, Weininger Andor festő, grafikus, építész, Fodor Etel grafikus, fotós, Kárász Judit, Blüh Irén fotográfusok.

Az AfD politikusai kinyilvánították, hogy nem értenek egyet a művészetük esztétikájával. „A józanság és a minimalizmus személytelen építészethez vezetett, amelyet hidegnek, barátságtalannak és nem vonzónak érzékeltek” – áll az indítványukban.

Az AfD szerint a Bauhaus-iskola esztétikájában az „egyformaságot” helyezte előtérbe. Ez viszont „a regionális jellegzetességek felhígulását, valamint az építészet és a formatervezés egységesítését eredményezte, ami káros a kulturális sokszínűségre nézve” – áll az indítványban.

Más németországi pártok politikusai azzal reagáltak, hogy a Bauhaus-mozgalom elítélése az AfD részéről a nácik által képviselt hasonló nézeteket idézi, akik a modernista, avantgardista törekvéseket „degenerált művészetnek” (Entartete Kunst) nevezték. A Bauhaus iskolának a nácik nyomására kellett először Weimarból Dessauba, majd onnan Berlinbe költöznie, míg 1933-ban elhagyta Németországot és a kontinenst is, és az Egyesült Államokba, Chicagóba települt át.

„Itt az AfD egy az egyben a nemzetiszocializmus arcát mutatja” – kommentált a Middeldeutsche Zeitungnak Andreas Silbersack, a liberális Szabad Demokrata Párt vezetője.

A brit Guardian kommentárjában így ír: „1933-ban a nácik brutálisan szétverték a Bauhaus iskolát, Németország egyik legfontosabb hozzájárulását a modern művészethez és építészethez. Internacionalista szemléletét valamint számos külföldi és zsidó tagját »nem németnek« bélyegezték; a baloldaliakat különösen vonzotta, hogy a mozgalom radikálisan elutasította a helyi hagyományokat az egyetemes stílusok javára. A náciknak azonban nem sikerült megállítaniuk az általa elindított designforradalmat. A Bauhaus minimalista és funkcionalista elvei utat találtak az életünkbe, és az Ikea bútoroktól kezdve az előregyártott házakig mindenre inspirálóan hatottak.”

***

Rendkívül izgalmas témát, az alvás és az álmodás folyamatát, valamint ezeknek a memóriánkra, a biológiai óránkra, sőt az egészségünkre és a betegségeinkre gyakorolt hatását vizsgáljuk a novemberi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizedik Qubit Live-on.

Velünk lesz Bódizs Róbert pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese, Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika Epilepszia Centrumának vezetője és Ella Krisztina molekuláris biológus, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének kutatója. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!