Ha közénk pottyanna a múltból, biztosan lenne néhány nagy ötlete, az viszont nem biztos, hogy értenénk, miről beszél. Hogyan viszonyult az építészethez az elsősorban fotóiról, festményeiről ismert Moholy-Nagy László, a nemzetközi avantgárd legjelentősebb magyar művésze?
Az első világháború után a gazdasági kényszer gyökeresen átalakította a városi életmódot Magyarországon. A kortársak által a háztartások racionalizálásának nevezett jelenség a lakásépítéstől az étkezési szokásokig minden területen radikális változásokat hozott.
A mára többnyire a funkcionalitás bástyájaként emlegetett összművészeti iskola első éveit a belső viszályok és a pozícióharc jellemezték. A helyzet Moholy-Nagy László érkezésével javult. A magyar képzőművészt a hazai tárlatok mellett egy amerikai dokumentumfilm is a centenáriumi év középpontjába helyezi.