A Bauhaus iskola alapításának közelgő 100. évfordulója előtt a szélsőjobbos AfD elérkezettnek látta az időt az „aberrált modernitás" emlegetésére.
A Baross utca 39. alatt álló iskolaépület tantermei a remények szerint két év múlva önkormányzati lakásokká alakulnak, és a rászoruló családok már 2026 tavaszán-nyarán beköltözhetnek új otthonaikba.
Építészetet tanult a Bauhaus-ban, de náci párttag lett és Auschwitz számára tervezett épületeket. Megtervezte az iskola híres betűtípusát, majd náci propaganda plakátokat tervezett. Kollaboránsok, együttműködők és kompromisszumkeresők életéről is szól három új, weimari kiállítás.
Ha közénk pottyanna a múltból, biztosan lenne néhány nagy ötlete, az viszont nem biztos, hogy értenénk, miről beszél. Hogyan viszonyult az építészethez az elsősorban fotóiról, festményeiről ismert Moholy-Nagy László, a nemzetközi avantgárd legjelentősebb magyar művésze?
Az első világháború után a gazdasági kényszer gyökeresen átalakította a városi életmódot Magyarországon. A kortársak által a háztartások racionalizálásának nevezett jelenség a lakásépítéstől az étkezési szokásokig minden területen radikális változásokat hozott.
A mára többnyire a funkcionalitás bástyájaként emlegetett összművészeti iskola első éveit a belső viszályok és a pozícióharc jellemezték. A helyzet Moholy-Nagy László érkezésével javult. A magyar képzőművészt a hazai tárlatok mellett egy amerikai dokumentumfilm is a centenáriumi év középpontjába helyezi.