Megfejtették az összelegózott csontváz rejtélyét

Kun Zsuzsi

11.06. · tudomány

Összesen öt különböző csontváz csontjaiból állították össze azt a csontvázat, amit a hetvenes években találtak meg egy Belgiumban felfedezett római kori temetkezési helyen, írja az Independent. A csontváz sokáig nem okozott fejtörést a régészeknek, a test elhelyezéséből és a mellé temetett ugyancsak római kori hajtűből arra lehetett következtetni, hogy az i. sz. 2. vagy 3. századból származik a csontváz.

photo_camera A római kori koponyacsont, ami alapján azt hitték, hogy a teljes csontváz ebből az időszakból származik. Csak pár éve derült ki, hogy a test csontjainak jelentős része a késői kőkorszakból való, ráadásul összesen öt ember maradványait rendezték el magzatpózban a sírban. Fotó: Barbara Veselka et al, Antiquity

Erre cáfolt rá a pár éve elvégzett radiokarbonos kormeghatározás, amiről nem rég publikáltak kutatást az Antiquity folyóiratban. A leletet vizsgáló kutatóknak eleve gyanús volt a csontok elrendezése: a test ugyanis a római korra egyáltalán nem jellemző módon, magzatpózban feküdt a sírban. Arra viszont csak most kaptak biztos választ, hogy a sírhelyet vagy a csontvázat utólag manipulálhatták.

Jelenleg két magyarázat versenyez egymással. Az egyik elmélet szerint a római korban váratlanul bolygattak meg egy korábban létesített sírhelyet. Ezt egy másik holttest csontjaival igyekeztek helyreállítani az emberek babonából.

Ám az is előfordulhatott, hogy az egész csontvázat a római korban állították össze az akkor megtalált csontokból. Mindkét lehetőség ritkának mondható, arra ugyanis bőven akadnak példák, hogy egy-egy csontváz elrendezését módosítják, vagy a temetés során furcsa testhelyzetben helyezik el a halottakat, az viszont gyakorlatilag példa nélküli, hogy kb. 2500 év különbséggel elhunyt személyek csontjaiból állítanak össze egy csontvázat.

Utólag azt már szinte lehetetlen eldönteni, hogy melyik magyarázat a helyes, azt azonban biztosra veszi a kutatók, hogy a csontokat szándékosan helyezték el ebben a formában és összetételben.

***

Rendkívül izgalmas témát, az alvás és az álmodás folyamatát, valamint ezeknek a memóriánkra, a biológiai óránkra, sőt az egészségünkre és a betegségeinkre gyakorolt hatását vizsgáljuk a novemberi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizedik Qubit Live-on.

Velünk lesz Bódizs Róbert pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese, Fabó Dániel neurológus, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Epilepszia Centrumának vezetője és Ella Krisztina molekuláris biológus, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének kutatója.

Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!