A Qubitnek nyilatkozó világhírű paleontológus, Steve Brusatte csodálatos csontváznak nevezte a Navaornis hestiae nevű madár Brazíliában megtalált, közel 80 millió éves fosszíliáját.
Sokáig úgy gondolták, hogy egy római kori csontvázról van szó, de egy 2019-es vizsgálat igazolta, hogy egyes csontok a késői kőkorszakból származnak.
A 152 kutya- és 9 macskafajta, továbbá 12 vadon élő rokonfaj koponyájáról készített 431 CT-felvételt tartalmazó adatbázist bárki szabadon használhatja kutatási és oktatási célokra.
Spanyol régészek csont- és orrgaratrák jeleire és a valószínűleg azok kezelése során keletkező ütés- és vágásnyomokra bukkantak az ókori koponyákon.
A neandervölgyi nő a mai Iraki Kurdisztán területén élt, és negyvenes éveinek közepén hunyt el. Maradványaira a Shanidar barlangban, rossz állapotban találtak rá.
A kutatók szerint a csontváz többi része is ott van, ahonnan a szinte teljesen ép koponyát kiemelték.
Nagyon ritka, hogy az agy megőrződik, és még ritkább, hogy az legyen az egyetlen fennmaradó puha szövet. Ezt az ismert folyamatok nem tudják megmagyarázni, de brit régészek sejtik, hogy mi állhat a háttérben.
A mostanin kívül csak két hasonló került elő, mivel azok is Cambridge környékéről származnak, a régészek szerint valamilyen helyi szokásról lehetett szó. Az eszközt nem használták fésülködésre, valószínűleg amulettként hordhatták.
A spanyolországi feltárást végző régészek szerint a mai vadásztrófeákhoz hasonló leletek a neandervölgyi ember spiritualitásának bizonyítékai.
Koreai kutatók néhány éve még csak halak ideghálózatát tudták az eszköz segítségével feltérképezni, de a továbbfejlesztett mikroszkóp már egy egér koponyáján is átlát.
A wheathampsteadi John apát pirospozsgás arcának újraalkotását történészek is segítették, a kutatók pedig esküsznek, hogy nem Wayne Rooney és Gorbacsov keverékét akarták létrehozni.
Sérülés nélkül is kialakulhat az az amerikai futballisták és ökölvívók betegségének tartott kórkép, amely memóriaromlást, viselkedésváltozást, a mozgási képességek csökkenését kiváltva már fiatalon demenciához vezet. Egy friss kutatás szerint a problémás tünetegyüttes már akkor is jelentkezik, ha az agy visszatérően többször is jelentősebb rázkódásnak van kitéve.
A neandervölgyi felmenők genetikai öröksége befolyásolhatja az agy formáját – derül ki a Homo sapiens agyi evolúciójára irányuló legújabb összehasonlító genetikai kutatásból.