Halálos rendellenességgel élő középkori lovag koponyájára bukkantak Spanyolországban
A craniosynostosis nevű betegség előfordulási esélye egy a kétezer-ötszázhoz, ráadásul a középkorban gyógyíthatatlan volt.
A craniosynostosis nevű betegség előfordulási esélye egy a kétezer-ötszázhoz, ráadásul a középkorban gyógyíthatatlan volt.
Legalább 400 ezer évvel korábban élhetett a Homo sapiens és más emberfajok közös őse, és az is lehet, hogy nem Afrikában, hanem Ázsiában élt az első ember.
Ritkának számít, hogy egy sauropodomorpha növényevő dinoszaurusz koponyája ilyen épségben megmaradjon. Az állat egy tavakkal és folyókkal tarkított tájon élhetett, ahol harasztokkal és nyitvatermőkkel táplálkozott.
Az apró agyagfigura felfedezése teljesen meglepte a régészeket. Bár hasonló stílusú szobrok gyakoriak Mezopotámiában, ez az első, hogy a Perzsa-öböl közelében is megtalálták őket.
A Qubitnek nyilatkozó világhírű paleontológus, Steve Brusatte csodálatos csontváznak nevezte a Navaornis hestiae nevű madár Brazíliában megtalált, közel 80 millió éves fosszíliáját.
Sokáig úgy gondolták, hogy egy római kori csontvázról van szó, de egy 2019-es vizsgálat igazolta, hogy egyes csontok a késői kőkorszakból származnak.
A 152 kutya- és 9 macskafajta, továbbá 12 vadon élő rokonfaj koponyájáról készített 431 CT-felvételt tartalmazó adatbázist bárki szabadon használhatja kutatási és oktatási célokra.
Spanyol régészek csont- és orrgaratrák jeleire és a valószínűleg azok kezelése során keletkező ütés- és vágásnyomokra bukkantak az ókori koponyákon.
A neandervölgyi nő a mai Iraki Kurdisztán területén élt, és negyvenes éveinek közepén hunyt el. Maradványaira a Shanidar barlangban, rossz állapotban találtak rá.
A kutatók szerint a csontváz többi része is ott van, ahonnan a szinte teljesen ép koponyát kiemelték.
Nagyon ritka, hogy az agy megőrződik, és még ritkább, hogy az legyen az egyetlen fennmaradó puha szövet. Ezt az ismert folyamatok nem tudják megmagyarázni, de brit régészek sejtik, hogy mi állhat a háttérben.
A mostanin kívül csak két hasonló került elő, mivel azok is Cambridge környékéről származnak, a régészek szerint valamilyen helyi szokásról lehetett szó. Az eszközt nem használták fésülködésre, valószínűleg amulettként hordhatták.
A spanyolországi feltárást végző régészek szerint a mai vadásztrófeákhoz hasonló leletek a neandervölgyi ember spiritualitásának bizonyítékai.
Koreai kutatók néhány éve még csak halak ideghálózatát tudták az eszköz segítségével feltérképezni, de a továbbfejlesztett mikroszkóp már egy egér koponyáján is átlát.
A wheathampsteadi John apát pirospozsgás arcának újraalkotását történészek is segítették, a kutatók pedig esküsznek, hogy nem Wayne Rooney és Gorbacsov keverékét akarták létrehozni.