A magukat jobboldalinak tekintő magyarok nagy része is baloldali értékeket vall

A Republikon Intézet legújabb, a választók értékrendjét vizsgáló kutatása nem okozott váratlan meglepetést abban a tekintetben, hogy a szakértők arra számítottak, hogy a meglepő politikai fordulatot hozó 2024-es év sem változtat gyorsan és radikálisan az emberek értékrendjén. Az eredmények alá is támasztják ezt: míg a pártpreferenciák merőben átalakultak tavaly, addig az utánkövetésnek szánt vizsgálat szerint továbbra is a jobboldali-konzervatív világnézet a legnépszerűbb.

A magyar választók értékrendjét azonban továbbra is befolyásolja a múlt évszázad politikai berendezkedése, a jelentés szerint a magukat liberálisnak valló emberek nagy része is baloldali értékeket vall. Egy ilyen erőtérben tekintette át az intézet, hogy hogyan látja magát a hazai lakosság, hogyan gondolkodnak a magyar emberek az államról és miképp helyezik el az országot a világpolitikában.

Nem többségi nézet a jobboldali konzervativizmus, de kétségtelenül a legnépszerűbb értékrend

Bár továbbra is a legnépszerűbb értékrendnek számít a kormánypártok által is képviselt jobboldali-konzervatív ideológia, ez semmiképp nem mondható többséginek. A jelentés úgy fogalmaz, hogy „a magyarok többsége nem jobboldali, ugyanis a baloldali-liberális tömb (ha létezik ilyen) közel ugyanakkora”.

Ezek alapján a jobboldali konzervatívok kisebbségnek tekinthetők a társadalmon belül ideológiai szempontból.

A baloldali értékek még azokra a választókra is jellemzők, akik egyébként jobboldalinak vallják magukat

Az, hogy mit gondolnak a választók a kormányról, annak feladatairól, illetve, hogy milyen értékeket társítanak egy igazságos kormány működéséhez, sokat elárul arról, hogy valójában milyen belső értékek mentén hoznak politikai döntéseket.

Ennek felmérésére a Republikon Intézet olyan állításokat fogalmazott meg, amelyek alapján megállapíthatóvá vált, hogy milyen ideológiai szemléleteket preferálnak a válaszadók. A válaszlehetőségek és a válaszok eloszlása alapján látszik, hogy még azok is szép számmal jelölték meg az igazságos kormány jellemzőiként a baloldali értékeket, akik egyébként liberálisnak vagy jobboldali, konzervatívnak vallják magukat.

„A válaszok alapján egyértelmű, hogy a baloldali értékek nem csak a magukat baloldalinak vagy liberálisnak valló válaszadókra jellemzőek, hanem a magyar társadalomra általában. Bár a választók nem szeretik a szocialista jelzőt, gondolkodásuk legmeghatározóbb elemei a méltányosság, az autoritás, egyenlőség és szolidaritás” – fogalmaz a kutatás.

Érdekes eredmény az is, hoggy a meritokratikus gondolkodás, vagyis az a nézet, hogy az állam akkor igazságos, ha az érdemeink alapján jutalmaz, az utolsó a válaszok alapján. Pedig ez lenne a munkaalapú társadalom lényege, ami 2010 óta fontos kommunikációs üzenete is a kormánynak.

Egyenlőség és törvényesség

Különböző szemléletmódokat preferálnak a kormány feladataival kapcsolatban az egyes demográfiai csoportok is, szembetűnő eredmény például, hogy a fiatalabbak az emberek közötti egyenlőséget (méltányosság), az idősebbek pedig a törvények betartatását (rendpártiság) tartják a legjelentősebbnek.

Ez az ellentét viszont nem a kormány-ellenzék táborok között húzódik, a rendpárti szemlélet ugyanis a fővárosi lakosság körében is népszerű.

Inkább nyugat, mint kelet

Hogy Magyarországnak a keleti vagy a nyugati tömbhöz kellene tartoznia, a válaszok alapján sem tűnik kérdésesnek, a válaszadók jó része az ország jövőjét a nyugati értékek követésében látja – ez a vélekedés annál népszerűbb, minél magasabb az iskolai végzettsége a választóknak.

Az alacsonyabb iskolai végzettség azonban nem a kelethez tartozást erősíti, ezekben a demográfiai csoportokban inkább a se kelethez, se a nyugathoz nem tartozás az uralkodó nézet a felmérés szerint. Ez a semleges nézőpont annak az eredménye is lehet, hogy a kormány kommunikációja, annak ellenére, hogy a külpolitikai akcióik nem feltétlenül ezt sugallják, pártatlanságot hangsúlyoz. Így a nyílt összefonódás Oroszországgal, Kínával vagy az arab országokkal tulajdonképpen rejtve marad, helyette a nyugat mint ellenség narratívája jelenik meg.

Ezt a látszólagos semlegességet és a semlegessé válást a „politikai manipuláció tankönyvi példájaként” említi a kutatási jelentés, ugyanis egy európai országról, EU- és NATO-tagállamról van szó, ahol minden harmadik választó semleges kíván maradni a kelet és a nyugat között.

Ez a kiemelt példa pedig arra is rámutat, hogy bár 2024-ben jelentős politikai befolyást szerzett a Tisza Párt Magyarországon, a Fidesz-KDNP kommunikációja továbbra sem hatástalan, az állampolgárok értékrendje pedig lassan követi a pártpreferenciák változásait.