Miért szeretik a magyarok a hosszan kormányzó pártokat? Miért a szétaprózódottság a mindenkori magyar ellenzék alapállapota? Tényleg Dobrev Klára az első magyar árnyékkormányfő? A TK Podcast új adásának témája: van-e új a nap alatt a magyar politikában?
Hiába tarolták le a második világháború előtt az olcsó vadnyugati ponyvák a könyvesboltokat, és hiába mutattak be már a negyvenes évek második felében is westernfilmeket, a szocialista kultúrpolitika egészen a hatvanas évekig ferde szemmel nézte a műfajt. Így történhetett, hogy a magyar mozikba rendhagyó módon előbb érkeztek meg a western paródiái, mint eredeti képviselői.
Nehéz elképzelni, de az orosz invázió óta is ülésezik az ukrán parlament. De hogy néz ki az államigazgatás hadiállapot idején? A TK Podcast adásában a háború belpolitikai és kisebbségi vonzatairól beszélget Fedinec Csilla és Vizi Balázs, a TK Kisebbségkutató Intézet két munkatársa.
Az Érzelmek és járványpolitizálás című, frissen megjelent tanulmánykötet szerzői utánajártak, hogyan befolyásolták követőik érzelmeit a vezető kormánypárti és ellenzéki politikusok a Facebookon a covidjárvány alatt, és hogy miben különbözött a két oldal járványkommunikációja. A TK Podcastben a kötet szerkesztője, Szabó Gabriella mutatja be az eredményt.
Macron az első elnök, akit az elmúlt két évtizedben újraválasztottak Franciaországban.
A kutatóknak ma már számos eszközük van arra, hogy akár évszázados távlatban vizsgálják, hogy miről beszélnek a politikusok, vagy hogy milyen témákban születnek törvények. Az egyes országok napirendjeinek összehasonlításából arra is következtetni lehet, hogy demokratikus, nem demokratikus vagy hibrid rezsimekről van szó.
A politikai oldalak sorsa a francia forradalom idején, Versailles-ban pecsételődött meg: ott döntöttek úgy az egymással szemben álló képviselők, hogy a terem bal és jobb oldalába húzódnak. Ez a felosztás már csak a nyelvi hagyományokból eredően is ingyen muníciót ad a populista politikusok kezébe.
Egy kutatócsoport óránként 15 dollárt fizetett a Fox News nézőinek azért, hogy legfeljebb heti 7 órán át a CNN-t nézzék, és meglepő eredményre jutott. Felkészül: a CNN-nézőket Fox-fogyasztásra kényszerítő kísérlet.
A pszichológusok és a pszichiáterek az utóbbi három évtizedben egyre többször írták le a vezető pozíciót betöltőkön eluralkodó hatalmi gőgöt, amelynek mértékét néhány éve már a nyelvhasználat alapján is meg szokták határozni. A rendszerváltás utáni négy magyar miniszterelnökből kettő tankönyvi eset.
Magyarországon 2011 óta van lehetőség nemzetiségi lista állítására az országgyűlési választáson, de eddig csak a német kisebbségnek lett parlamenti képviselője. A mintegy 50 eddigi roma pártból nem tudott egyik sem kiemelkedni – ez a kamupártoknak, a közösség sokszínűségének és megosztottságának, valamint a többi párt ellenérdekeltségének is köszönhető.
Az első jelentést független magyar értelmiségiek állították össze, hogy tájékoztassák a közvéleményt arról, milyen súlyos károkat okozott Magyarországon a 2010 óta regnáló Orbán-rendszer az oktatás, a tudomány, a kultúra és a média területén. A munka folytatását az indokolja, hogy „a magyarországi helyzet időközben tovább súlyosbodott”.
Miért születik új világrend, és mi köze ennek a NATO-hoz, az Egyesült Államokhoz és az orosz-ukrán háborúhoz? Az amerikai sztárpolitológus szerint a globalizációnak ezzel még nincs vége, de elég sok minden változni fog.
Arra, hogy képviselőink a társadalom legjobbjai közül kerüljenek ki, annál nagyobb az esély, minél több emberből választhatunk, ezért a társadalom összes csoportjának lehetőséget kell biztosítani, hogy bizonyíthassa alkalmasságát. Ezt az esélyegyenlőséget teremtik meg a kvóták.
A populista kormányok nem szívesen vezetnek be népszerűtlen intézkedéseket, és járványügyi kommunikációjukat is úgy tervezték meg, hogy az bagatellizálja a járvány súlyosságát, és diszkreditálja a tudományos eredményeket – áll egy nemzetközi kutatócsoport friss tanulmányában.
A BBC szerint az ENSZ március elején Nairobiban kezdődő környezetvédelmi csúcstalálkozóján több mint 100 tagország támogatásával sor kerülhet a műanyagszennyezést korlátozó nemzetközi egyezmény aláírására. Ám, sok még a kérdőjel.
Vannak, akik rajonganak egyes politikai vezetőkért, míg mások egy kanál vízben meg tudnák fojtani őket. Sokszor a perspektívától függ, hogy milyen színben tűnik fel egy vezető a választók előtt, de ha a vezetettek hisznek vezetőjükben, akkor is pozitívan ítélik meg, ha kívülről veszélyesnek és károsnak tűnik, amit művel.
A demokratikus visszacsúszás komplex probléma, amire nincs egyszerű és gyors megoldás, de annyi biztos, hogy a pozitív változásokhoz az ország történelméhez, társadalmához, gazdaságához és geopolitikai helyzetéhez illeszkedő reformokra volna szükség. Az utóbbi tíz év eseményei azt mutatják, hogy ezek hiányában nehezen elkerülhető a liberális demokrácia ellenpontja, a zárt autokrácia.
Egy egészséges demokráciában az a természetes, hogy a tagok váltanak, ha úgy érzik, pártjuk már nem az ő értékeiket képviseli. Kutatók a brit politikai pártokon vizsgálták meg, kik, mennyien és miért lépnek át más politikai csoportba.
Miért működhet a kereszténydemokrácia politikai terméke, ha a magyar lakosságnak legfeljebb 15-20 százaléka vallásos? Miért jön kapóra a Fidesznek XVI. Benedek és az ellenpápának tartott Ferenc? Mit jelent egyáltalán az, hogy illiberális demokrácia? A Bibó István Szabadegyetem csütörtöki előadásán teológus, lelkész és ateista jogtudós szakértők vitáztak.
Mi, magyarok, nehéz helyzetben vagyunk. A piacosítás negatív következményeit az elszenvedők nyakába varrták. A piacosított társadalom nemcsak a megélhetést tagadja meg ezektől az emberektől, hanem a méltóságot is. A nagyvárosból nézve a kisvárosiak nem elsősorban szegények, hanem mucsaiak, szexisták, idegengyűlölők és homofóbok lettek.
A felmérést készítő egyetem kutatója szerint az emberek demokráciába vetett hitének évtizedek óta tartó hanyatlása, és az elmúlt néhány évben megnőtt politikai megosztottság miatt nem meglepő az eredmény.
Az emberiség épp csak elkezdett szembenézni a klímaválsággal, mikor beütött a koronavírus-járvány, maga után vonva a gazdasági recessziót. A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén, az Energiahajón hétfőn Sipos Katalin biológus, Borbáth Endre kríziskutató és Zsoldos István közgazdász vitatta meg, hogy van-e esélyünk a kilábalásra, vagy végleg elnyelnek-e minket a válságok végeláthatatlan hullámai.
Miért nem hisznek egyesek a koronavírus-járványban? És akik elfogadják a létezését, miért tagadják a vakcinák hatásosságát vagy a maszkviselés és a távolságtartás hasznosságát? Mindennek semmi köze az intelligenciához vagy a tájékozottsághoz: a jelenségnek elsősorban pszichológiai és társadalmi okai vannak.
Elég tanult vagy hozzá, hogy megértsd a republikánus Donald Trump beszédét? Valószínűleg igen, de ahhoz még kisebb felkészültség kell, hogy felfogd demokrata ellenfele, Joe Biden üzeneteit. Egy átfogó nyelvi elemzésből kiderült: a vizsgált populista vezetők rendre bonyolultabb nyelvi eszközökkel bombázzák híveiket, mint a mainstreamhez tartozó riválisaik.
A jó, kreatív metaforáknak különösen fontos szerepük lehet napjainkban, amikor korábban elképzelhetetlen helyzetekben kerülve kell helyes döntéseket hozni, időben cselekedni. Amikor a tét már nem a rajongók számának növelése, hanem a vírus megfékezése, adott esetben az életben maradás.
Világszerte tüntetések szerveződnek a maszk viselése ellen, pedig a tömegrendezvényeken aztán vígan tud terjedni a vírus. De miért nem mutatkoznak maszkban a vezető politikusok, és mit tenne ebben a helyzetben Immanuel Kant, Jézus Krisztus vagy Marcus Aurelius?
Azért nem távolítják el teljesen az állami médiacégeket a Facebookról, mert a világ számos pontján az állami média jelenti az egyetlen helyi hírforrást.
Bár úgy tűnik, hogy a közéleti események párhuzamba állíthatók például a Viktor név magyarországi népszerűségével, a téma kutatója szerint a névadásban sokkal inkább az apák neve számít, és nem az, hogy hogyan hívják az aktuális országvezetőt.
Ha nem bíznád a saját egészségedet olyan orvosra, aki nem orvosi egyetemen szerezte a szakértelmét, hanem a szomszédság választotta meg, hogy bízhatod egy egész állam sorsát olyan politikusokra, akiknek semmiféle szaktudással nem kell rendelkezniük, csak egy országos népszerűségi versenyt kell megnyerniük?
Vajon a klímaváltozás megfékezése érdekében inkább egyéni kibocsátásunkat csökkentsük, vagy a világ kormányaira és nagyvállalataira gyakoroljunk nyomást közösségi cselekvésen, aktivizmuson keresztül?
Hosszú ideig úgy tartották, hogy az ideológiai, politikai meggyőződést a családi környezet és a propaganda alakítja a leginkább. Egy 2008-as, máig hitelesnek tartott tanulmány szerint viszont azok, akik születésüktől fogva ijedősök, hajlamosabbak a konzervatív oldalra szavazni. Ezt az állítást cáfolja egy friss tanulmány, amit azonban a rangos Science magazin nem hajlandó közölni.
Jó az, ha a történészek politizálnak, vagy ha a politikusok a történelmet használják fel céljaikra? Létezik egyáltalán elfogulatlan történetírás? Az Eötvös Csoport rendezvényén Pók Attila és Ablonczy Balázs történészek keresték a választ.
A politikusok sokszor a lehető legváltozatosabb eszközökkel igyekeznek ellehetetleníteni vagy saját javukra fordítani a tudományos eredményeket, amelyek megkérdőjelezése már-már divattá válik. A megoldás: a kommunikáció.