A big data korában egyre többen próbálkoznak hatalmas mintákból jósolni, több-kevesebb sikerrel. Róna Dániel szerint a jó közvélemény-kutatás alapja nem a nagy adatmennyiség, hanem a minta véletlenszerűsége és a kérdőívek kiegyensúlyozottsága.
A hétköznapi tapasztalatok szerint végletesen polarizált társadalomban élünk. De vajon mennyire igaz ez? Egy, a visegrádi országokban elvégzett kutatás meglepő eredményre jutott.
Ígéretei ellenére 24 óra helyett már több mint 8 hónapja nem tudta lezárni az orosz–ukrán háborút az Egyesült Államok elnöke. Ennek okait és következményeit mutatja be Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő.
A tanulmányok szerint nincs gyors csodamódszer a polarizáció csökkentésére, de a hosszú távú stratégiákhoz ragaszkodni kellene a demokrácia helyreállítása érdekében.
Az illiberalizmus és a jobboldaliság hosszú múltra tekint vissza Magyarországon, pedig a régióban egyáltalán nem számít ördögtől való gondolatnak a nemzeti liberalizmus eszméje. Ungváry Krisztián a 11. Qubit Live-on ennek a történelmi okairól és a változás lehetőségeiről tartott előadást, ami most videón és podcastként is elérhető.
Egy friss kutatásban arra keresték a választ, hogy a „trumpi forradalom” milyen hatást gyakorol Európára, az egyes országok közvélekedésére, politikai vezetésére és pártjaira. Mint kiderült, Magyarország szinte minden kérdésben másképp vélekedik Trumpról, háborúról, békéről vagy gazdaságról, mint a többi európai állam.
A politikai szorongás, aminek Magyarországon egyre több jele tapasztalható, a legfrissebb kutatások szerint krónikus stresszforrás, amely különbözik az olyan pszichológiai állapotoktól, mint az általános szorongás, és egyedülálló hatással van az érzelmi jólétünkre és a társadalmi kohézióra.
Hogyan képes a Fidesz választási győzelmeket aratni, miközben nem látszik, hogy az ország előre haladna? Szabó Andrea politológus szerint a kormányzó párt sokat tett azért, hogy kiépítsen egy minden mást felülíró integrációs rendszert, amely mindig összetereli a kellő mennyiségű választópolgárt.
A messianisztikus politikai vezetőbe vetett hit a monarchikus uralkodók isteni elrendeltetéséhez hasonló kultusszal jár, kiiktatva a politikai ellenfelek, a politikai párbeszéd és a kritika lehetőségét is. A kvázi-vallásos rajongás ugyanakkor hisztérikus reakciókká alakíthat politikai identitásokat, és a politikai ellenfélben „démoni”, „sátáni”, „ördögi” ellenségképet lát.
Oroszország elnöke több lépésben hajtotta végre ellenfeleinek bedarálását: a civil szervezetek, a független sajtó és a politikai ellenzék ellehetetlenítése a törvényhozás eszközeivel zajlott, de az egyre vérmesebbb ellenségkeresésnek még nincs vége.
Rózsa Lajos biológus, az MTA doktora ótvarról, lepráról, parazitákról, gennyről, fekélyről, nyálkáról, tetvekről, férgekről és poloskákról.
Míg 2015-ben 13 baloldali kormányra 10 jobboldali jutott az EU-ban, addig ma 14–6 az arány a jobboldal javára. De még ennél is szembetűnőbb a szélsőjobbos pártok előretörése.
Négy kelet-közép-európai országban vizsgálták a kutatók a hatóságok és a társadalmi szervezetek kapcsolatát, és kiderült, hogy a populista kormányok csak a „sajátjaikkal” állnak szóba. A négy állam közül Magyarországon a legdrasztikusabb a demokratikus minőség romlása.
A régi-új elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az Egészségügyi Világszervezetből és a párizsi klímaegyezményből is, és nem támogatja tovább a szélerőműveket vagy az elektromos autókat.
A pártpreferenciák villámgyorsan át tudnak alakulni Magyarországon, de az értékrend a huszadik század óta alig változik. A Republikon Intézet kutatása szerint a magyarok többsége méltányos kormányzást akar és a Nyugathoz kíván tartozni.