A szakértők egyetértenek abban, hogy az Egyesült Államok hegemóniájára épülő rendszer átalakulóban van. De vajon csak Kínával kell versenyeznie az USA-nak, vagy többpólusú világrend épül?
A Nemzeti Múzeum hétfőn menesztett főigazgatója maga is sokat tett azért, hogy ma Magyarországon a közintézmények vezetői ne hozhassanak autonóm döntéseket, és azért is, hogy a múzeumi szakmai szempontokat felülírhassa a magánérdek vagy a politikai megrendelés.
Ioan-Radu Motoarcă jogász-filozófus szerint ez nem csak az állatjogokon lendítene, de cselekvésre sarkallhatná végre a tétova politikusokat is.
Egy KDNP-s képviselő nemrég be akart tiltatni egy kiállítást drMáriás képei miatt, de ez még neki sem sikerülhetett, pedig vannak hatalmi tendenciák a művészet cenzúrájára. De vajon akad-e erős, akár véres politikai művészet is Magyarországon?
A cég egy kutatásra hivatkozva azt állítja, hogy nincs akkora hatása az ideológiai buborékok kialakulására, mint eddig gondolták, mások szerint sokkal rosszabb a helyzet.
A Göteborgi Egyetem kutatása szerint 1986 óta nem volt ilyen rossz a demokrácia helyzete a világban, az elmúlt két évben kilenc új diktatúra alakult ki. A politológusok szerint a romló arány egyik oka az, hogy a Föld legnépesebb országai egyre kevésbé demokratikusak, de a gazdasági nehézségek is kedveznek a totalitariánus törekvéseknek.
Miért szeretik a magyarok a hosszan kormányzó pártokat? Miért a szétaprózódottság a mindenkori magyar ellenzék alapállapota? Tényleg Dobrev Klára az első magyar árnyékkormányfő? A TK Podcast új adásának témája: van-e új a nap alatt a magyar politikában?
Hiába tarolták le a második világháború előtt az olcsó vadnyugati ponyvák a könyvesboltokat, és hiába mutattak be már a negyvenes évek második felében is westernfilmeket, a szocialista kultúrpolitika egészen a hatvanas évekig ferde szemmel nézte a műfajt. Így történhetett, hogy a magyar mozikba rendhagyó módon előbb érkeztek meg a western paródiái, mint eredeti képviselői.
Nehéz elképzelni, de az orosz invázió óta is ülésezik az ukrán parlament. De hogy néz ki az államigazgatás hadiállapot idején? A TK Podcast adásában a háború belpolitikai és kisebbségi vonzatairól beszélget Fedinec Csilla és Vizi Balázs, a TK Kisebbségkutató Intézet két munkatársa.
Az Érzelmek és járványpolitizálás című, frissen megjelent tanulmánykötet szerzői utánajártak, hogyan befolyásolták követőik érzelmeit a vezető kormánypárti és ellenzéki politikusok a Facebookon a covidjárvány alatt, és hogy miben különbözött a két oldal járványkommunikációja. A TK Podcastben a kötet szerkesztője, Szabó Gabriella mutatja be az eredményt.
Macron az első elnök, akit az elmúlt két évtizedben újraválasztottak Franciaországban.
A kutatóknak ma már számos eszközük van arra, hogy akár évszázados távlatban vizsgálják, hogy miről beszélnek a politikusok, vagy hogy milyen témákban születnek törvények. Az egyes országok napirendjeinek összehasonlításából arra is következtetni lehet, hogy demokratikus, nem demokratikus vagy hibrid rezsimekről van szó.
A politikai oldalak sorsa a francia forradalom idején, Versailles-ban pecsételődött meg: ott döntöttek úgy az egymással szemben álló képviselők, hogy a terem bal és jobb oldalába húzódnak. Ez a felosztás már csak a nyelvi hagyományokból eredően is ingyen muníciót ad a populista politikusok kezébe.
Egy kutatócsoport óránként 15 dollárt fizetett a Fox News nézőinek azért, hogy legfeljebb heti 7 órán át a CNN-t nézzék, és meglepő eredményre jutott. Felkészül: a CNN-nézőket Fox-fogyasztásra kényszerítő kísérlet.
A pszichológusok és a pszichiáterek az utóbbi három évtizedben egyre többször írták le a vezető pozíciót betöltőkön eluralkodó hatalmi gőgöt, amelynek mértékét néhány éve már a nyelvhasználat alapján is meg szokták határozni. A rendszerváltás utáni négy magyar miniszterelnökből kettő tankönyvi eset.