Miért nem hisznek egyesek a koronavírus-járványban? És akik elfogadják a létezését, miért tagadják a vakcinák hatásosságát vagy a maszkviselés és a távolságtartás hasznosságát? Mindennek semmi köze az intelligenciához vagy a tájékozottsághoz: a jelenségnek elsősorban pszichológiai és társadalmi okai vannak.
Elég tanult vagy hozzá, hogy megértsd a republikánus Donald Trump beszédét? Valószínűleg igen, de ahhoz még kisebb felkészültség kell, hogy felfogd demokrata ellenfele, Joe Biden üzeneteit. Egy átfogó nyelvi elemzésből kiderült: a vizsgált populista vezetők rendre bonyolultabb nyelvi eszközökkel bombázzák híveiket, mint a mainstreamhez tartozó riválisaik.
A jó, kreatív metaforáknak különösen fontos szerepük lehet napjainkban, amikor korábban elképzelhetetlen helyzetekben kerülve kell helyes döntéseket hozni, időben cselekedni. Amikor a tét már nem a rajongók számának növelése, hanem a vírus megfékezése, adott esetben az életben maradás.
Világszerte tüntetések szerveződnek a maszk viselése ellen, pedig a tömegrendezvényeken aztán vígan tud terjedni a vírus. De miért nem mutatkoznak maszkban a vezető politikusok, és mit tenne ebben a helyzetben Immanuel Kant, Jézus Krisztus vagy Marcus Aurelius?
Azért nem távolítják el teljesen az állami médiacégeket a Facebookról, mert a világ számos pontján az állami média jelenti az egyetlen helyi hírforrást.
Bár úgy tűnik, hogy a közéleti események párhuzamba állíthatók például a Viktor név magyarországi népszerűségével, a téma kutatója szerint a névadásban sokkal inkább az apák neve számít, és nem az, hogy hogyan hívják az aktuális országvezetőt.
Ha nem bíznád a saját egészségedet olyan orvosra, aki nem orvosi egyetemen szerezte a szakértelmét, hanem a szomszédság választotta meg, hogy bízhatod egy egész állam sorsát olyan politikusokra, akiknek semmiféle szaktudással nem kell rendelkezniük, csak egy országos népszerűségi versenyt kell megnyerniük?
Vajon a klímaváltozás megfékezése érdekében inkább egyéni kibocsátásunkat csökkentsük, vagy a világ kormányaira és nagyvállalataira gyakoroljunk nyomást közösségi cselekvésen, aktivizmuson keresztül?
Hosszú ideig úgy tartották, hogy az ideológiai, politikai meggyőződést a családi környezet és a propaganda alakítja a leginkább. Egy 2008-as, máig hitelesnek tartott tanulmány szerint viszont azok, akik születésüktől fogva ijedősök, hajlamosabbak a konzervatív oldalra szavazni. Ezt az állítást cáfolja egy friss tanulmány, amit azonban a rangos Science magazin nem hajlandó közölni.
Jó az, ha a történészek politizálnak, vagy ha a politikusok a történelmet használják fel céljaikra? Létezik egyáltalán elfogulatlan történetírás? Az Eötvös Csoport rendezvényén Pók Attila és Ablonczy Balázs történészek keresték a választ.
A politikusok sokszor a lehető legváltozatosabb eszközökkel igyekeznek ellehetetleníteni vagy saját javukra fordítani a tudományos eredményeket, amelyek megkérdőjelezése már-már divattá válik. A megoldás: a kommunikáció.