Magányos hősök még nem buktattak kormányt, de tömegmozgalmak már szökkentek szárba egyetlen ember akciója nyomán – mondja Magyar Péter szombati tüntetéséről Mikecz Dániel, aki politológusként mozgalomkutatással is foglalkozik.
Korábban támogattuk, de aztán meggondoltuk magunkat, így most többek közt Magyarország miatt csúszik a rendelet jóváhagyása, miközben a WWF szerint nemcsak ökológiai, de gazdasági értelemben is az egyik legnagyobb nyertesei lehetnénk a természet regenerálásáról szóló jogszabálynak.
Az Orbán-rendszer nemcsak az öncélú hatalomszerzésről és a korrupcióról szól, hanem sokkal inkább egy jól meghatározható ideológia megteremtéséről és továbbadásáról – állítja Enyedi Zsolt, a CEU Demokrácia Intézetének professzora, aki szerint a rendszer alapvető célja, hogy ezt az ideológiát átültesse a gyakorlatba. Mi következik mindebből?
Jó lenne eljutni oda, hogy a nők, a női politikusok esetében ne a nemük legyen fontos. De ez csak akkor lesz így, ha megszokottá válik, hogy vannak női vezetők, és az ő időnkénti bukásukat nem az egész női nem bukásának tudjuk be.
A közelgő európai parlamenti választások előtt a migráció mellett a klímaváltozás uralja a politikai vitát, egy friss amerikai kutatás pedig arra utal, hogy négy éve Donald Trump épp azért veszített Joe Biden ellen, mert fittyet hányt a küszöbön álló éghajlati katasztrófára. De mi várható az idei választásokon?
Még mindig sokan hiszik, hogy a két nép ellentéte évezredes múltra tekint vissza, pedig leginkább csak két évszámot kell megjegyezni: 1881 és 1947. A Glossza podcast vendégei: Schweitzer András politikatörténész és Krajcsír Lukács történész.
A szakértők egyetértenek abban, hogy az Egyesült Államok hegemóniájára épülő rendszer átalakulóban van. De vajon csak Kínával kell versenyeznie az USA-nak, vagy többpólusú világrend épül?
A Nemzeti Múzeum hétfőn menesztett főigazgatója maga is sokat tett azért, hogy ma Magyarországon a közintézmények vezetői ne hozhassanak autonóm döntéseket, és azért is, hogy a múzeumi szakmai szempontokat felülírhassa a magánérdek vagy a politikai megrendelés.
Ioan-Radu Motoarcă jogász-filozófus szerint ez nem csak az állatjogokon lendítene, de cselekvésre sarkallhatná végre a tétova politikusokat is.
Egy KDNP-s képviselő nemrég be akart tiltatni egy kiállítást drMáriás képei miatt, de ez még neki sem sikerülhetett, pedig vannak hatalmi tendenciák a művészet cenzúrájára. De vajon akad-e erős, akár véres politikai művészet is Magyarországon?
A cég egy kutatásra hivatkozva azt állítja, hogy nincs akkora hatása az ideológiai buborékok kialakulására, mint eddig gondolták, mások szerint sokkal rosszabb a helyzet.
A Göteborgi Egyetem kutatása szerint 1986 óta nem volt ilyen rossz a demokrácia helyzete a világban, az elmúlt két évben kilenc új diktatúra alakult ki. A politológusok szerint a romló arány egyik oka az, hogy a Föld legnépesebb országai egyre kevésbé demokratikusak, de a gazdasági nehézségek is kedveznek a totalitariánus törekvéseknek.
Miért szeretik a magyarok a hosszan kormányzó pártokat? Miért a szétaprózódottság a mindenkori magyar ellenzék alapállapota? Tényleg Dobrev Klára az első magyar árnyékkormányfő? A TK Podcast új adásának témája: van-e új a nap alatt a magyar politikában?
Hiába tarolták le a második világháború előtt az olcsó vadnyugati ponyvák a könyvesboltokat, és hiába mutattak be már a negyvenes évek második felében is westernfilmeket, a szocialista kultúrpolitika egészen a hatvanas évekig ferde szemmel nézte a műfajt. Így történhetett, hogy a magyar mozikba rendhagyó módon előbb érkeztek meg a western paródiái, mint eredeti képviselői.
Nehéz elképzelni, de az orosz invázió óta is ülésezik az ukrán parlament. De hogy néz ki az államigazgatás hadiállapot idején? A TK Podcast adásában a háború belpolitikai és kisebbségi vonzatairól beszélget Fedinec Csilla és Vizi Balázs, a TK Kisebbségkutató Intézet két munkatársa.