A Harcosok Klubja olyan trollhadsereg képével riogat, ami Oroszországban, Kínában vagy a Fülöp-szigeteken már bevált: célja nemcsak a propaganda és a lejáratás, hanem az is, hogy ha valakit taszít az online fortyogó gyűlölet, az inkább ki se fejezze a véleményét.
A politikai vezetők nem pusztán döntéseket hoznak, hanem érzelmi mezőket teremtenek, amelyek befolyásolják, hogyan gondolkodunk, mitől félünk, mit remélünk. A magyar politikai tér mára nem csupán ideológiák csataterévé vált, hanem érzelmi fertőzések ütközőzónájává is.
A Fidesz már az 1990-es évek végén úgy gondolta, hogy a magyar demokráciát a demokráciára, pontosabban az általa elképzelt demokráciára nevelés irányába kell továbbfejlesztenie, és Magyarországon szinte egyedüliként formálta saját képére ezt a fogalmat.
Hogy lehet az, hogy egyre több a szegény azok között, akik dolgoznak? Miért defektes a magyar elit? Hogyan polgárosodnak a munkások, és hogyan csúsznak le a diplomások? A Kovách Imre szociológus vezetésével végzett gazdag és egyedülálló kutatás elgondolkodtató képet fest a mai magyar társadalomról.
Négy kelet-közép-európai országban vizsgálták a kutatók a hatóságok és a társadalmi szervezetek kapcsolatát, és kiderült, hogy a populista kormányok csak a „sajátjaikkal” állnak szóba. A négy állam közül Magyarországon a legdrasztikusabb a demokratikus minőség romlása.
A pártpreferenciák villámgyorsan át tudnak alakulni Magyarországon, de az értékrend a huszadik század óta alig változik. A Republikon Intézet kutatása szerint a magyarok többsége méltányos kormányzást akar és a Nyugathoz kíván tartozni.
A friss közvélemény-kutatások szerint a nők inkább szavaznának a Fideszre, mint a Tisza Pártra, míg a férfiak körében népszerűbb az ellenzéki párt. A lehetséges okokat Zorigt Burtejin, az ELTE-TáTK posztdoktori kutatója veszi számba.
Abból, hogy egy domináns párt meggyengül, nem következik automatikusan, hogy az ellenzéke képes a helyébe lépni – állítják a Méltányosság Politikaelemző Központ szakértői, akiknek kötete, a Kormányzásra várva nemrég jelent meg a Gondolat Kiadónál. Íme négy szemléletes forgatókönyv a világ különböző országaiból.
A pontatlan közvélemény-kutatások tengerében volt egy mérés, amelyik vasárnapra minden EP-bejutó párt szavazatarányát hibahatáron belül előre jelezte. Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója szerint a kulcs az offline és online technikák ötvözése.
Egyre jobban érezzük a globális felmelegedés hatásait, és ezt a döntéshozók is kezdik észlelni. Utánajártunk, hogy mik voltak az EU legnagyobb klímavédelmi eredményei az elmúlt 5 évben, és hogy mit gondolnak a magyar pártok az európai klímapolitikáról.
Magányos hősök még nem buktattak kormányt, de tömegmozgalmak már szökkentek szárba egyetlen ember akciója nyomán – mondja Magyar Péter szombati tüntetéséről Mikecz Dániel, aki politológusként mozgalomkutatással is foglalkozik.
Húsvét vasárnapjától kedd estig számtalan változatot látott Nagy Sándor 16 ezer lájkot és több ezer megosztást elérő Facebook-bejegyzése, amely szerint tudósok egyértelműen bizonyították a hun származást és cáfolták a magyarok finnugor eredetét.
A nemzetközi kutatások szerint egyáltalán nem törvényszerű, hogy a keresztény hívők fogékonyabbak a populista és a szélsőjobbos pártok üzeneteire. De mi a helyzet itthon?
Sikernek vagy kudarcnak minősíthetők azok a gazdasági és társadalmi változások, amiket a kormány 2010-es hatalomra kerülése óta eszközölt? Mihályi Péter, a Corvinus egyetemi tanára akadémiai székfoglalójában elemezte a folyamatot.
Hogyan alakult ki a menekültellenesség, Európa két távoli sarkában? Az okokat egyre több tudományos igényű kutatás elemzi.