A nemzetközi kutatások szerint egyáltalán nem törvényszerű, hogy a keresztény hívők fogékonyabbak a populista és a szélsőjobbos pártok üzeneteire. De mi a helyzet itthon?
Sikernek vagy kudarcnak minősíthetők azok a gazdasági és társadalmi változások, amiket a kormány 2010-es hatalomra kerülése óta eszközölt? Mihályi Péter, a Corvinus egyetemi tanára akadémiai székfoglalójában elemezte a folyamatot.
Hogyan alakult ki a menekültellenesség, Európa két távoli sarkában? Az okokat egyre több tudományos igényű kutatás elemzi.
A kulcsszavak: Európai Unió, NATO, visegrádi négyek, Ukrajna, Putyin, Salvini, Le Pen, benzin, gáz és csirkefarhát.
A Fidesznek nincs sem választási, sem kormányprogramja, csak ereje van. Ebben a helyzetben azt elvárni az ellenzéktől, hogy a hatalom birtokában majd még a szükséges előkészítés után meghozandó döntésről mint határozott programpontról szóljon a kampányban, enyhén szólva felszólítás az öngyilkosságra, írja Ercse Kriszta és Nahalka István oktatáskutató.
Miért működhet a kereszténydemokrácia politikai terméke, ha a magyar lakosságnak legfeljebb 15-20 százaléka vallásos? Miért jön kapóra a Fidesznek XVI. Benedek és az ellenpápának tartott Ferenc? Mit jelent egyáltalán az, hogy illiberális demokrácia? A Bibó István Szabadegyetem csütörtöki előadásán teológus, lelkész és ateista jogtudós szakértők vitáztak.
A párt történelemfelfogásába nehezen illeszthető be az 1956-os forradalom: szerintük ugyanis az ország története folyamatos nemzeti harc a megszállókkal a szuverenitásért, amely végül 2010-ben a Fidesz hatalomra jutásával teljesedett be. Ebben a folyamatban pedig 1956 nem kulcsfontosságú esemény, csak egy fejezet.