Hogy lehet az, hogy egyre több a szegény azok között, akik dolgoznak? Miért defektes a magyar elit? Hogyan polgárosodnak a munkások, és hogyan csúsznak le a diplomások? A Kovách Imre szociológus vezetésével végzett gazdag és egyedülálló kutatás elgondolkodtató képet fest a mai magyar társadalomról.
Négy kelet-közép-európai országban vizsgálták a kutatók a hatóságok és a társadalmi szervezetek kapcsolatát, és kiderült, hogy a populista kormányok csak a „sajátjaikkal” állnak szóba. A négy állam közül Magyarországon a legdrasztikusabb a demokratikus minőség romlása.
A pártpreferenciák villámgyorsan át tudnak alakulni Magyarországon, de az értékrend a huszadik század óta alig változik. A Republikon Intézet kutatása szerint a magyarok többsége méltányos kormányzást akar és a Nyugathoz kíván tartozni.
A friss közvélemény-kutatások szerint a nők inkább szavaznának a Fideszre, mint a Tisza Pártra, míg a férfiak körében népszerűbb az ellenzéki párt. A lehetséges okokat Zorigt Burtejin, az ELTE-TáTK posztdoktori kutatója veszi számba.
Abból, hogy egy domináns párt meggyengül, nem következik automatikusan, hogy az ellenzéke képes a helyébe lépni – állítják a Méltányosság Politikaelemző Központ szakértői, akiknek kötete, a Kormányzásra várva nemrég jelent meg a Gondolat Kiadónál. Íme négy szemléletes forgatókönyv a világ különböző országaiból.
A pontatlan közvélemény-kutatások tengerében volt egy mérés, amelyik vasárnapra minden EP-bejutó párt szavazatarányát hibahatáron belül előre jelezte. Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója szerint a kulcs az offline és online technikák ötvözése.
Egyre jobban érezzük a globális felmelegedés hatásait, és ezt a döntéshozók is kezdik észlelni. Utánajártunk, hogy mik voltak az EU legnagyobb klímavédelmi eredményei az elmúlt 5 évben, és hogy mit gondolnak a magyar pártok az európai klímapolitikáról.
Magányos hősök még nem buktattak kormányt, de tömegmozgalmak már szökkentek szárba egyetlen ember akciója nyomán – mondja Magyar Péter szombati tüntetéséről Mikecz Dániel, aki politológusként mozgalomkutatással is foglalkozik.
Húsvét vasárnapjától kedd estig számtalan változatot látott Nagy Sándor 16 ezer lájkot és több ezer megosztást elérő Facebook-bejegyzése, amely szerint tudósok egyértelműen bizonyították a hun származást és cáfolták a magyarok finnugor eredetét.
A nemzetközi kutatások szerint egyáltalán nem törvényszerű, hogy a keresztény hívők fogékonyabbak a populista és a szélsőjobbos pártok üzeneteire. De mi a helyzet itthon?
Sikernek vagy kudarcnak minősíthetők azok a gazdasági és társadalmi változások, amiket a kormány 2010-es hatalomra kerülése óta eszközölt? Mihályi Péter, a Corvinus egyetemi tanára akadémiai székfoglalójában elemezte a folyamatot.
Hogyan alakult ki a menekültellenesség, Európa két távoli sarkában? Az okokat egyre több tudományos igényű kutatás elemzi.
A kulcsszavak: Európai Unió, NATO, visegrádi négyek, Ukrajna, Putyin, Salvini, Le Pen, benzin, gáz és csirkefarhát.
A Fidesznek nincs sem választási, sem kormányprogramja, csak ereje van. Ebben a helyzetben azt elvárni az ellenzéktől, hogy a hatalom birtokában majd még a szükséges előkészítés után meghozandó döntésről mint határozott programpontról szóljon a kampányban, enyhén szólva felszólítás az öngyilkosságra, írja Ercse Kriszta és Nahalka István oktatáskutató.
Miért működhet a kereszténydemokrácia politikai terméke, ha a magyar lakosságnak legfeljebb 15-20 százaléka vallásos? Miért jön kapóra a Fidesznek XVI. Benedek és az ellenpápának tartott Ferenc? Mit jelent egyáltalán az, hogy illiberális demokrácia? A Bibó István Szabadegyetem csütörtöki előadásán teológus, lelkész és ateista jogtudós szakértők vitáztak.