Radiokarbonos kormeghatározás igazolt egy Szent Istvánról szóló legendát
A radiokarbonos kormeghatározás eredménye alátámaszthatja annak az évezredes néphagyománynak a történeti valóságát, amely szerint az államalapító király kápolnát alapított a Bakony alján fekvő Bodajkon, ahová Imre herceggel jártak imádkozni – olvasható a székesfehérvári Szent István Király Múzeum (SZIKM) Régészeti Örökségvédelmi és Tudományos Osztályának hivatalos Facebook-oldalán.
A február 15-én publikált bejegyzés szerint a múzeum finanszírozásával „lehetőség nyílt néhány régészeti feltárásból származó minta radiokarbon kormeghatározására a debreceni Atommagkutató Intézet Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriumában. Ezek közé válogatta be Szücsi Frigyes régész a bodajki Kálvárián 2022-ben végzett mentő feltárásából származó egyik embertani mintát”.
Három éve ugyanis a bodajki Kálvária-dombon zajló „beruházás földmunkái közben teljesen váratlanul kerültek elő emberi csontvázak, amelyek a tájolásuk, a zsúfolt, több rétegben való elhelyezkedésük és a mellékletnélküliségük alapján egy templom körüli temető képét mutatták, templomromot azonban nem találtak, és arra írott forrásokban sincs utalás. A leletmentés után is kérdés maradt tehát a temető kora, függetlenül attól, hogy egyértelműen középkori jellegűnek tűnt”.
A szénizotópos vizsgálat eredménye minden várakozást felülmúlt. Mint kiderült ugyanis „a vizsgált személy 95,4 százalékos valószínűséggel 994 és 1028 között hunyt el, tehát Szent István király kortársaként élt”.
A múzeum régészeinek Facebook-posztja szerint egy bizonyos Wilibald kapucínus atya a 17. század végén jegyezte le azt a néphagyományt, amely szerint Szent István király kápolnát alapított Bodajkon, ahová Imre herceggel jártak ki imádkozni.
„A templom körüli temető részeként értelmezhető sírok elhelyezkedése alapján a népi emlékezetben megőrzött Szent István-i kápolnának (talán inkább egy kis plébániatemplomnak) a Kálvária-dombon kellett állnia, függetlenül attól, hogy nyomait (még) nem ismerjük. További radiokarbon vizsgálatok és az embertani anyag tudományos feldolgozása nyújthat majd még pontosabb információkat erről a különleges kora Árpád-kori temetkezési helyről. Azt már mindenesetre most kijelenthetjük, hogy a természettudományos adat igazolhatja az ezeréves bodajki hagyomány valóságát a Szent István király korabeli bodajki kápolna (templom) építéséről”.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: