Az itt ismertetett kutatás a magyarországi romák példáján mutatja be, hogy a kisebbséggel szembeni előítéletek jelentős foglalkoztatási hátrányokhoz vezethetnek, ha ezt a munkaerőpiaci körülmények is elősegítik. A mérés során az előítéletesség járási szintű különbségeit használjuk ki, továbbá azt a körülményt, hogy a járások mint a helyi munkaerőpiacokat jól közelítő földrajzi egységek a helyi álláskínálat jellemzői alapján is erősen különböznek egymástól.

Előítéletes környezetben a munkáltatók, az alkalmazottak és a fogyasztók között is magasabb a kisebbséget elutasítók aránya, ami egyfelől nagyobb fokú előítéletes diszkriminációhoz vezethet, másfelől a nem feltétlenül előítéletes munkáltatók is megpróbálhatják csökkenteni a kisebbségi és többségi munkatársak konfliktusos viszonyából vagy a fogyasztók idegenkedéséből eredő veszteségeket.

Ezek a mechanizmusok nem azonos eséllyel lépnek működésbe kisvállalati és nagyvállalati környezetben. A nagy szervezetekben a keresési és felvételi gyakorlat kisebb fokú személyességének, a döntés több személy közötti megosztásának köszönhetően, valamint az antidiszkriminációs eljárás és a kedvezőtlen médiavisszhang magasabb kockázata miatt a környezetben uralkodó előítéletesség nem befolyásolja olyan erővel a személyzeti döntéseket, mint a kis cégeknél, ahol az informális döntések dominálnak, gyakoribb a beajánláson alapuló felvétel, egy-egy kisebbségi dolgozó bekerülése erősebb hatást gyakorol az etnikai összetételre, továbbá a vásárlók előítéletessége is könnyebben vezet diszkriminációhoz, mert több az olyan munkakör, ahol a dolgozók közvetlen kapcsolatba kerülnek a fogyasztókkal.