A Föld átlaghőmérséklete néhány éven belül elkerülhetetlenül meghaladja a párizsi klímaegyezményben kitűzött, az iparosodás előtti szinthez mért 1,5 Celsius-fokos határt, állapítja meg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) szerdán közzétett éves kibocsátási jelentése. A dokumentumot a jövő hónapban Törökországban kezdődő COP31 klímacsúcs előtt hozták nyilvánosságra, hogy a döntéshozók tájékozódhassanak belőle.

Már a jelentés korábbi kiadásai is kételkedtek az 1,5 fokos cél elérhetőségében, de most először mondták ki egyértelműen, hogy a túllépés a küszöbön áll, és elkerülhetetlennek tűnik. Inger Andersen, az UNEP igazgatója szerint ez az ablak bezárult, de újra ki lehet nyitni, ha mindent megteszünk, hogy a lehető legrövidebb ideig tartson a másfél fokos határ túllépése. A jelentés ezért már arra keresi a választ, hogyan lehetne a felmelegedés csúcsát 1,7-1,8 fokon tartani, majd 2100-ig kibocsátáscsökkentéssel és szén-dioxid-eltávolító technológiákkal visszavinni az átlaghőmérsékletet 1,5 fok alá.

Ehhez azonban jóval nagyobb erőfeszítés kellene, mint amit az országok eddig vállaltak. A globális üvegházhatásúgáz-kibocsátást a 2025-ös szinthez képest 2030-ig 18, 2035-ig 45, 2040-ig pedig 69 százalékkal kellene csökkenteni. Ehhez 2035-ig meg kellene háromszorozni a megújulóenergia-kapacitást, 2040-ig ki kellene vezetni a szenet, és nagymértékben fel kellene futtatni a szén-dioxid-eltávolító technológiákat, amelyek ilyen léptékben még nem bizonyítottak. Ezzel szemben a jelenlegi vállalások teljesítése is csak 5-8 százalékos csökkenést hozna 2030-ig és 11-15 százalékosat 2035-ig, ami nagyjából 2,6 fokos felmelegedéshez vezetne. Ha az országok csak a mostani szakpolitikáikat folytatják, a felmelegedés elérheti a 2,8 fokot is. A jelentés szerint ez a becslés a tavalyihoz képest részben azért nőtt, mert az Egyesült Államok kilépett a párizsi egyezményből, és visszavonta kibocsátáscsökkentési vállalásait. Még abban az esetben is 2,1 fokos csúcsra számíthatunk, ha minden ország teljesíti a vállalásait és a nettó zéró kibocsátásra tett ígéreteit.

A jelentés figyelmeztet arra, hogy minden további tizedfok növeli a visszafordíthatatlan változásoknak, így a jégtakarók olvadásának, az ősi kórokozókat rejtő permafroszt felengedésének, az óceáni áramlások felborulásának vagy a korallzátonyok károsodásának kockázatát. A jelenlegi kibocsátási szint mellett minden öt év nagyjából 0,1 fokkal emeli a várható felmelegedési csúcsot.

A Pennsylvaniai Egyetem klímakutatója, Michael Mann a CNN-nek elmondta: egy tizedfoknyi plusz felmelegedés tartósan mintegy 1,2 százalékkal, évente több mint 1200 milliárd dollárral csökkenti a globális GDP-t, és nagyjából 140 millió embert sodor életveszélyesen forró éghajlatú környezetbe. A Project Drawdown kutatója, Kate Marvel ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az 1,5 fokos határ átlépése nem jelenti azt, hogy minden elveszett, hiszen nem egy adott hőmérsékleti küszöb a lényeg, hanem az, hogy milyen gyorsan sikerül csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Kapcsolódó cikkek:

Három rekordmeleg év után elkerülhetetlenné vált a 1,5 fokos klímacél túllépése

Tóth András tudomány január 14.

A mérések kezdete óta 2025 volt az eddigi harmadik legmelegebb év a Földön. Ez azt jelenti, hogy még 2030 előtt, az eredetileg vártnál egy évtizeddel korábban átléphetjük a párizsi egyezményben lefektetett célokat.

Utoljára 125 ezer éve volt ilyen meleg a Földön

Tóth András tudomány 2025. január 10.

2024 volt az első év, amikor a globális felmelegedés átlépte a 1,5 fokos kritikus küszöböt – jelentette be csütörtökön a EU klímafigyelő szervezete, a Copernicus. Európa még a globális átlagnál is gyorsabban melegszik.

A szemünk előtt párolog el a 1,5 fokos klímacél

Tóth András tudomány 2023. október 30.

Egy friss kutatás eredményei szerint a mostani ütemmel a korábban gondoltnál hamarabb, 6 év alatt elfogy az a szén-dioxid-mennyiség, amit kibocsáthatunk, ha be akarjuk tartani a párizsi egyezményben lefektetett klímacélt.