A magyar társadalom elsősorban igazságos politikai versenyt, erős fékeket és ellensúlyokat és kellőképpen megalapozott, megvitatott döntéseket vár el a politikai elittől, miközben relatíve kevésbé tartja fontosnak a részvételiséggel kapcsolatos szempontokat és az egalitáriánus követelményeket – derül ki az Europion októberi felméréséből.
A magyarok rendre többszörösére becsülik, hogy milyen gyakoriak a bűncselekmények, a betegségek, a balesetek, vagy hogy mekkora a szegénység, derül ki az Europion friss felméréséből. Leginkább a tévéből és a közösségi médiából tájékozódók túlozzák el a valós kockázatokat.
A közvélemény-kutatók egyetértési torzításnak nevezik azt a viselkedésmintát, amikor a válaszadók a kérdőívek kitöltése során hajlamosak az „egyetértek” irányba húzni. Az Europion kutatási igazgatója konkrét példákon mutatja be, milyen sokat számít a kérdések megfogalmazása.
A választások óta több közvélemény-kutató még tovább növekvő Tisza-fölényt és a Fidesz zsugorodását méri. Ezt azonban magyarázhatják a kutatásmódszertan által ismert téves szavazat-visszaemlékezések, és az is, hogy egyes pártok szavazói jobban vagy kevésbé hajlandók válaszolni a kutatóknak.
A mindennapos boldoguláshoz szükséges kompetenciáinkat alapvetően pozitívan értékeljük, de Európa többi országához viszonyítva már jóval kritikusabban látjuk saját skilljeinket, derül ki az Opinio Institute friss felméréssorozatából.
Bár a kormánypárti szavazók a legtöbb korrupciót érintő kérdésben megengedőbbek az ellenzéki és a párt néküli szavazóknál, azt mindenki érzi, hogy nem mennek rendben a dolgok – derül ki a 21 Kutatóközpont tavalyi felméréséből.