Hétfő este elindult hatéves útjára a NASA által valaha épített legnagyobb űrszonda, a Europa Clipper. Az 5,2 milliárd dolláros, kosárlabdapálya szélességű szonda nem életet keres, mégsem kizárt, hogy észlelheti annak jeleit. A Clipper egyik műszerét magyar kutató, Luspay-Kuti Adrienn felügyeli.
Kiderült, hogy az Európai Bizottság amerikai űrcégekkel szeretne szerződést kötni a Galileo műholdak elindítására, hogy kiváltsák a Szojuz és a csúszásokkal küzdő európai Ariane-6 rakétákat. Mindez nem nagyon vág egybe az Európa stratégiai autonómiáját sürgető gondolatokkal.
A konstelláció kiépítése évekig is eltarthat, de a tervek szerint 2024-ben már beindítanák a rendszert. Még nem tudni, hogy mennyibe fog kerülni a projekt, ahogy azt sem, hogy ki fogja finanszírozni, de a cél világos: nem veszíthetjük el a globális versenyképességünket.
1995 decemberében a Galileo szonda belépőegysége behatolt a Naprendszer legnagyobb bolygójának légkörébe, ahol nem várt forróságra és sűrűségre bukkant. A Juno új eredményeiből kiderül, hogy nem egyedi forró pontról, hanem kiterjedt jelenségről van szó.
A NASA űrszondájának műszerei betekintést engednek a kutatóknak a Jupiter mélyére, kamerájának felvételei pedig rendre elkápráztatják a nagyközönséget.