Műholdas internet kiépítését sürgeti az Európai Bizottság
Műholdas adatátvitelt biztosító űrinternet bevezetését sürgeti az Európai Bizottság; a tervek szerint 2024-re tehető a szolgáltatás bevezetésének határideje. A projekt fő célja, hogy szélessávú adatátvitelt biztosítson azokon a területeken, ahol a földi infrastruktúra kiépítése nehézségekbe ütközik. A műholdas rendszert a tervek szerint később más szolgáltatásokat is nyújthat – például navigációs támogatást az önvezető autóknak.
A projekt nagyjából hasonló szolgáltatást kínálna, mint a SpaceX műholdasinternet-rendszere, a Starlink, illetve az amerikai-indiai együttműködésben megvalósuló OneWeb hálózata. Még nem tudni, hogy az Európai Bizottság milyen volumenű műholdas hálózat kiépítését tervezi, de egy telekommunikációs és űripari cégekből álló konzorcium már dolgozik a megvalósíthatósági kérdéseken.
Thierry Breton, az Európai Unió belső piacáért felelős biztos szerint a koncepció mielőbbi megvalósítása kiemelt figyelmet érdemel.
„A célom a gyors haladás. Ezért helyénvalónak tartanám, ha a Bizottság még ebben az évben beterjesztené a javaslatot az Európai Parlament és az Európai Tanács elé, hogy konkrét lépéseket tehessünk az ügyben. […] A felkészüléshez néhány hete megkezdtünk egy tanulmányt, ami az űralapú csatlakozási rendszer biztonságosságát vizsgálja. A konzorciumot európai műholdgyártók, üzemeltetők, telekommunikációs cégek, szolgáltatók és űrvállalatok alkotják; ők fogják tanulmányozni a projekt tervezési és fejlesztési kérdéseit. Ezáltal betekintést nyerhetünk a műszaki dimenziókba, az irányítási struktúrákba, a finanszírozásba, a várható küldetésekbe és a pontos tevékenységi körbe is. Az első jelentést idén áprilisra várjuk.”
– idézte a BBC hírportálja Breton felszólalását a 13. Európai Űrkonferenciáról.
Muszáj megőriznünk a versenyképességünket
A biztonságos űrkommunikációs rendszer megvalósítása lehet az Európai Unió következő, nagyobb volumenű űrprojektje a Galileo műholdas rendszer és a Copernicus-program bevezetése után. Az uniós tisztségviselők mostanáig csak általánosságokban beszéltek arról, hogy milyen elvárásaik vannak az új telekommunikációs projekttel szemben.
A tervek szerint a műholdflotta alacsony, közepes, illetve geostacionárius Föld körüli pályán haladó, optikai összeköttetést és visszacsatoló szenzorokat használó, kvantumtitkosított kommunikációt alkalmazó egységekből állna, amiket a repülés és a hajózás megfigyelésére is használhatnának. Ugyanakkor úgy látják, hogy a gyors, biztonságos, alacsony késleltetésű kapcsolatot más, a jövőben megjelenő technológiák, például az önvezető autók támogatásához is felhasználhatnák.
Európának kétségkívül szüksége van a műholdas kapacitás növelésére, ha szeretné megőrizni a globális versenyképességét. A kezdeményezés viszont alapvetően azt célozza, hogy biztosítsa a lefedettséget az uniós tagállamokban azokon a vakfoltokon, ahol a földi vezetékes hálózat kiépítése nehézségekbe ütközik. A jelentések szerint ez nagyjából ötmillió háztartást érinthet.
A költségekről az uniós tisztségviselők kedden azt mondták, hogy csak a konzorcium első, várhatóan tavasszal elkészülő jelentése után tudnak róla konkrétumokat mondani, de a projekt várhatóan több milliárd euróba fog kerülni. Valószínű, hogy a megvalósíthatósághoz az uniós tagállamok és több magáncég partnerszövetségére lesz szükség. A tisztségviselők szerint az Európai Bizottság igazgatóságai rendelkeznek felhasználható forrásokkal, de arra számítanak, hogy a rendszer kiépítésében az űripari vállalatok, a tagállamok, illetve az Európai Űrügynökség is részt fognak vállalni.
A gyorsaság a lényeg
A rendszer műszaki jellemzői és költségei láthatóan kevésbé foglalkoztatják az Európai Bizottságot, mint a megvalósítás sebessége. Valószínű, hogy az EU lemaradását próbálják kompenzálni. Az amerikai űrvállalat, a SpaceX műholdjai már béta- és próbaverziókat kínálnak Nyugat-Európában a Starlink műholdakkal elérhető internethez, és a OneWeb csapata is reméli, hogy még idén elindíthatják az európai szolgáltatást.
„A Galileo ötletének megszületésétől a rendszer bevezetéséig húsz év telt el. Az új projektre nincs húsz évünk. A gyorsaság a lényeg. Az európai űrinfrastruktúra fejlesztésének kérdése a 2020-as évek eleje óta téma. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy 2040-ig várjunk vele. Ha várunk, nekünk annyi. Legkésőbb az évtized végére működő szolgáltatást kell nyújtanunk, ehhez pedig mindannyiunk csapatmunkájára szükség lesz, hogy a lehető legjobb versenyképes szolgáltatást nyújtsuk, és egész Európában biztosítsuk az ehhez szükséges műszaki hátteret.”
– mondta a BBC-nek Jean-Marc Nasr, az Airbus Space Systems és a megvalósíthatósági konzorcium vezetője.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: