Jerome Powell lehet a Fed új elnöke

Donald Trump amerikai elnök ma Jerome Powellt nevezte meg az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) új elnökeként. Powell 2012 óta ül a Fed kormányzói székében, vagyis igazán rutinos jegybankárnak számít. Emellett elkötelezett republikánus és a pénzügyi dereguláció híve – mindkettő piros pontot jelent Trumpnál. Azt azonban nem igazán lehet tudni, hogy Powell héja vagy galamb – a jegybanki szlengben a harcias héják a keményebb kamatemelések hívei, a szelíd galambok viszont a megfontoltabb, enyhébb emelést támogatják. 

Erre maga a leendő Fed-elnök azt mondta: „Mindannyian szeretnénk sokkal inkább bölcs baglyok lenni.” Powell fehér házi források szerint biztonságos választás lenne.

Jerome Powell, Donald Trump jelöltje a Fed élére

Korábban a posztra esélyesek között emlegették John Taylort is. A Stanford Egyetem professzora ősrégi republikánus, és republikánus elnökök, elnökjelöltek pénzügyi tanácsadója volt. Kicsit visszavehetett a népszerűségéből Trumpnál, hogy a legkeményebb héják egyike: nevét viseli a Taylor-szabály, amely egzakt gazdasági mutatók alapján számítja ki az ideális kamatszintet. Ez azonban Taylor szerint jóval a mostani szint felett van.

Trump temperamentumához leginkább az a Kevin Warsh állhatott volna közel, akit a BBC csak „bomlasztóként” emlegetett. A valaha volt legfiatalabb jegybankár 35 évesen került a kormányzótanácsba, és keményen kritizálta a Fed mostani válságot követő, majd csak lesz valahogy típusú problémamegoldását. Futott még egy belső ember is a jelöltek között: Gary Cohn, a gazdasági kabinet tanácsadója. Cohn fontos szerepet töltött be egyebek mellett a friss adócsomag összeállításában, de elkövetett hibákat is, például kritizálta Trumpot a charlottesville-i rasszista botrányban tett kijelentései miatt.

Az új Fed-elnök személye nem amerikai monetáris belügy, a döntés jelentősen befolyásolhatja a világgazdasági folyamatokat is, hiszen ami a Fed fertályán történik, az jellemzően begyűrűzik Európába és a világ valamennyi gazdaságába. Ezért érdekes végignézi, mi is a tét valójában, és min agyalnak a tengerentúlon.

Az élet Bernake után

Janet Yellen 2014-ben lett a Fed elnöke, a legendás Ben Bernake-t követte a székben. Az amerikai elnökök ciklusuk elején jellemzően meghagyják a régi Fed-elnököt a székében, vagyis ismét bizalmat szavaznak nekik – a szabályok szerint a fő jegybankár személyére az elnök tesz javaslatot, ám azt a szenátus szavazza meg. 

Pénzügyi szakértők és a sokszor kitűnő jósként működő bukmékerek ugyanakkor egyáltalán nem biztosak abban, hogy ez most is így lesz. Ennek oka, hogy bár Trump rendkívüli módon tiszteli, sőt, lánya, Ivanka még együtt is reggelizett vele, Yellent több okból is szívesebben látná bárhol máshol Trump, mint a Fed-elnöki székben. Az elnök javaslatától függően Yellen tagja maradhat a kormányzótanácsnak – ez nagy vonalakban a magyar Monetáris Tanácsnak felel meg – vagy akár teljesen kirakhatja a buliból.

Az USA monetáris politikájára vonatkozó kulcskérdés most az, hogy miként viszonyul majd a kamatemeléshez az új Fed-elnök, illetve hajlandó-e enyhíteni a pénzügyi intézményeket kordában tartó szabályokon. A válság előtt a Fed 4,25 százalékon tartotta a kamatot – 2006-ban –, de még 2018 januárjában is 3,5 százalék volt a ráta. A Fed 2008-ban év végére 0,25 százalékra csökkentette a kamatot, és eljött az úgynevezett zéró kamat kora. (Az alapkamat határozza meg, hogy mennyire olcsó a pénz a gazdaságban: ha alacsony a kamat, a kötvények, betétek kamatai is alacsonyak, vagyis nincs sok értelme azokban tárolni a vagyont. Hasonló a helyzet a hitelkamatokkal, ám alacsony kamatkörnyezetben igazán megéri eladósodni. A zéróhoz közeli kamat szinte ingyenpénz, ami segíti a gazdasági folyamatok fenntartását, jobb híján beruházásra sarkallja a vállalatokat, fogyasztásra a lakosságot, hiszen a megtakarításokkal alig lehet hozamot elérni .)

Obama, Dodd, Frank és a krízis

Ezzel párhuzamosan a Fed elkezdte önteni a pénzt a piacra, amivel hatalmas likviditásbőséget generált, és felhizlalta az államadósságot. A cél az volt, hogy a gigantikus pénzbőséggel és zéró kamattal valahogy ki lehessen lábalni a gazdasági válságból. Harmadik fontos elemként az Obama-rezsim 2010-ben igen szigorú és bonyolult pénzügyi szabályozást fogadott el, amelynek az volt a célja, hogy ne alakulhasson ki mégy egy olyan pénzügyi krízis, mint 2008-ban. Ez volt a Dodd-Frank törvény, amely rendkívül szigorú szabályokhoz kötötte a bankok működését – szigorodott az átláthatóság szabályozása és az intézmények ellenőrzése –, külön pénzügyi fogyasztóvédelmi hivatalt állított fel, és jelentősen korlátozta a kockázatosnak ítélt befektetéseket.

A kamatot 2015-ben kezdte el emelni a Fed, az év végén 0,5 százalék volt, majd 2017 nyarára 1,25 százalékra nőtt. A középtávú tervek további emelésről szólnak, így 2018 végére háromszor, egyenként 25 bázisponttal húznák fel a rátát. A likviditásbőség biztosítása nem volt olcsó mulatság, a Fed így 4400 milliárd dollárral csökkentené a kibocsátott kötvényállományt – első körben a lejáró kötvényeket nem bocsátanák ki újra.

Trumpnak azonban a tervek nagy része nem igazán tetszik. Főként a kamatemelés és a Dodd-Frank törvény nem. A kamatemelés ugyanis lassítja a gazdaságot – a megszokott kényelem után komoly visszatartó erőt jelent, hogy nincs már ingyenpénz. Az emelési ciklus az elemzők szerint emellett a dollár erősödésével is járna – már az megdobta az árfolyamot, hogy híre kelt, egy igazi kamatemelő mágus válthatja Yellent – ami igazán nem célja a Trump-rezsimnek, hiszen az erős dollár rontja az exportőrök helyzetét. A harmadik kellemetlenség, amivel Trumpnak szembe kell néznie, a szigorú pénzügyi szabályozás. Az egyelőre nem egyértelmű, hogy kidobná-e az elnök az Obama-féle Dodd-Frank törvényt, ám annak enyhítését már bejelentette. A republikánusok már 2010-ben is azt rótták fel Obamának, hogy a jogszabály hátráltatja a gazdaságot bonyolultságával és túlzott szigorával.

A Fed új elnökjelöltje, Powell várhatóan partner lesz a törvény enyhítésében, ám hogy mit javasol a kamatokat illetően, az teljes bizonyossággal 2018 elején, az első Powell által elnökölt kamatdöntő ülésen dől majd el.