Az Akácos út az új selyemút: Kínába tart a Magyarországon sem őshonos akác

2017.11.15. · tudomány

Magyarországra a 18. század elején jutott el az akác, majd a 19. században szaporodott el és lett a legelterjedebb fafaj. Most magyar kutatók segítenek az akác ázsiai betelepítésében. A cél Kínában ugyanaz, mint Magyarországon III. Károly idejében: megkötni a homokos, sivatagossá váló talajt. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft.-vel (MKSZN) karöltve vesz részt egy olyan kutatási együttműködésben, amelynek része az ázsiai, pontosabban a dél-koreai és kínai akáctelepítés.

A társaságnak nem ez az egyetlen munkája Keleten: a Tatár Köztársasággal még augusztusban kötött hosszú távú megállapodást, így hazai burgonyafélék és bogyós gyümölcsök szaporítóanyagát exportálja majd az orosz föderációhoz tartozó Kazánba. Az agrárkutatási központ is szereti az ismeretlen terepet, legalábbis erre utal, hogy tevetej-feldolgozó technológiát fejlesztenek Algériában.

A fehér akác telepítés eredménye
photo_camera A fehérakác-telepítés eredménye Dél-Koreában

Csupa haszon

Az akác nem véletlenül népszerű fajta. Szárazságtűrő képessége miatt olyan helyeken is megél, ahol más fafajták nem, ráadásul nagyon jól hasznosítható. Az akácméz a hazai méztermelés gerincét adja, ráadásul mivel Európában nem annyira elterjedt a fajta, hazánk az egyik legnagyobb akácmézexportőrnek számít Európában. A fa fűtőértéke magas, de bútoralapanyagnak sem utolsó. Alkalmas padlóburkolatnak, szőlőkarónak is.

Az Észak-Amerika keleti partvidékén őshonos akác megítélése ugyanakkor messze nem ennyire egyértelmű. Bármilyen régóta is nevelgetjük akácerdejeinket és született a fafajtáról népies műdal, az akác mégiscsak egy erőszakosan terjeszkedő, invazív faj, amely mesterséges betelepítése után hajlamos arra, hogy kiszorítsa az őshonos fajokat. Ez Magyarországon olyan jól sikerült az akácnak, hogy a teljes erdőterület 23 százaléka már akácból áll. De hogyan lehetséges ez, hiszen az akác végeredményben rövid vágásfordulójú, vagyis eleve kivágásra telepített fa, ráadásul olyan helyen él, ahol más erdő nem lenne képes fennmaradni?

Vagy mégsem

Az akác olyan helyekre is betör, ahol semmi keresnivalója: azon túl, hogy Magyarországon egyre nagyobb területen, mostanra 493 ezer hektáron telepítettek akácost, a fa nemcsak ezeken a helyeken jelenik meg. Meglehetősen agresszívan terjed, tuskóról is sarjad, magja akár ötven évig termőképes. Olyan növénytakarót is kiszorít, mint a homoki tölgyes, lösztölgyes, borókás-nyáras, löszgyep, homoki gyep, ami természetesen az itt élő állatállomány számára és összetételére is kedvezőtlen hatással van.

Az invázióval fertőzött és veszélyeztetett természetes és természetközeli területek összesen mintegy 200 ezer hektárt tesznek ki – nem számolva a degradált élőhelyeket, amelyek a teljes terület 16-17 százalékát teszik ki. Ezen belül pedig az akác már több mint 33 ezer hektáron közepesen vagy súlyosan károsítja az 1,2 millió hektárra becsült őshonos növényzeti örökséget.

Emiatt került majdnem 2014-ben az akác a tiltandó fajok listájára: mint emlékezetes, az EU harcot hirdetett az invazív fajok ellen, éss tartásukat, telepítésüket nagyon szigorú szabályok közé sorolja. A listára javasolták felvenni az akácot és a parlagfüvet is, ám az akáctermesztésből élő lobbisták végül elérték, hogy ne legyen visszaszorítandó a fafaj.