Az újonnan létrehozott magyar óriás-agráregyetemről kiszoruló ökológiai gazdálkodás világszerte egyike a legkurrensebb képzéseknek, derült ki a Greenpeace Magyarország és a Védegylet közös nemzetközi online konferenciáján.
Az agrártárca vezetője a Facebookon kommentálta az ökológiai gazdálkodás egyetemi szintű oktatásának megszűnését.
A február 1-én induló Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen már csak néhány mesterszakos hallgató tanulhatja a világszerte követett ökológiai gazdálkodási trendeket, pedig a szakemberek szerint ez a jövő.
Öntözés helyett nedvességgazdálkodásra, agrárdigitalizáció helyett első lépésben precíz gazdálkodásra van szükség a klímaváltozás következtében egyre nehezebb helyzetbe kerülő magyar mezőgazdaságban – hangzott el kedden a holland nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület közös rendezvényén.
A nem sokkal 101. születésnapja előtt elhunyt Bálint György a vidéket modernizáló középbirtokosként kezdte életpályáját, hogy aztán a munkaszolgálatot túlélve az állampárt semmizze ki. Szakértelme miatt később rehabilitálta a szocializmus mezőgazdasága, közismert mégis csak nyugdíjas korában, joviális médiakertészként lett.
A Duna mentén fellépő aszálykockázatokat elemző DriDanube project egységesítő algoritmusokkal, műholdas régiós térképpel támogatja a megelőzést az utólagos kárenyhítés helyett.
A magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem állt le, de azonnali problémát okozott a pánikvásárlás. Hosszabb távon a hazai élelmiszerfeldolgozás fejlesztése jelenthet megoldást a Szent István Egyetem élelmiszermérnökének elemzése szerint.
A klímaváltozással olyan légköri folyamatok válhatnak tartóssá, amelyek egyszerre több élelmiszertermelő régiót sújthatnak tartósan. Egy most megjelent tanulmány szerint az időjárási szélsőségek, elsősorban az aszály és a hőhullámok Észak-Amerikától Európán át Ázsiáig veszélyeztetik az élelmiszerellátást, elsősorban a legszegényebb térségeket ítélve éhezésre.
A joviális médiakertészként számon tartott Bálint György századik születésnapjára megjelent interjúkötet megélhetővé teszi azt a szakirodalomban ritkán tárgyalt, 20. századi időszakot, amikor a középbirtokos agrárelit társadalmi és technológiai értelemben is élen járt a vidék modernizálásában. A későbbi erőszakos kollektivizálás vidéken súlyosabb következményekkel járt, mint a nagyvárosokban.
Két hektáron termeszt kendert a szerbiai Óbecsén Sinkovics Ede és bátyja, Csaba. A kannabiszból a gyógyhatású CBD-olajon kívül pozdorja, kóc, beton és szigetelőanyag is készül.
A jövőben is a búza lesz a magyar kenyérgabona, és a mai szántóföldi növények sem tűnnek el, legalábbis akkor, ha a növénytermesztés technológiája alkalmazkodik a megváltozó éghajlati és ökológiai viszonyokhoz. Mivel az évtizedes klímajelentések prognózisai sorra beigazolódtak, már csak neki kellene kezdeni a tudományosan alátámasztott cselekvési tervek megvalósításának.
A felmelegedő és túlnépesedő bolygón a megoldást csak a növénytermesztés jelentheti, de a növények is nagyon megszenvedik a klímaváltozást. A gabonafélék hozamát drasztikusan növelni kellene.
Az 1968-as új gazdasági mechanizmust pár év alatt megakasztották az ellenreformerek: a szocialista nagyipar ideológusai a mezőgazdasági termelőszövetkezetek ellen indítottak háborút. A bűnbakok a téeszelnökök lettek, akik közül több mint ezret fogtak perbe. A koncepciós perek 1972-től az 1980-as évek közepéig tizedelték az agrárértelmiséget.
Magyar kutatók telepítenek akácot Ázsiába. A fa hasznosíthatósága nem kétséges, az akác ugyanakkor a legagresszívabb fajok közé tartozik, nálunk például kiszorította az őshonos konkurenciát.