A kereskedelmi célú málna- és szedertermesztés mára gyakorlatilag megszűnt, de a korábban európai szinten is jelentős alma, körte és őszibarack mennyisége is több mint a felére csökkent. De vajon miért?
A társadalmi vitára bocsátott törvénytervezet a laboratóriumi hús előállítását és forgalomba hozását is tiltaná, az indoklás szerint az emberi egészség, a környezet és a hagyományos vidéki életforma védelme miatt.
Az NGT betűszóval jelölt új genetikai technikák liberalizációja a korábbi módszerekkel módosított növények szabadföldi termesztésének szigorú uniós korlátait nem érintené, ugyanakkor szabadabbá tenné a génszerkesztéses nemesítési eljárásokat.
Mi történt a GMO gyűjtőnéven hírhedtté vált genetikailag módosított organizmusokat létrehozó első próbálkozások óta eltelt négy évtizedben? Van-e különbség a GMO-növények és az orvosi génterápiák között? Aki válaszol: Varga Máté, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének fejlődésgenetikusa.
Az MIT kutatói szerint a helyi adottságokhoz igazítva használt legelők olyan mennyiségű szén-dioxidot vonhatnak ki a légkörből egyetlen év alatt, amennyihez az erdőknek harminc évre van szükségük.
A méhészkedő költő olyan komolyan veszi a dolgát, hogy egy babona ellenőrzése miatt egyszer még a méhek ivóvizébe is pelepisilt. Hamarosan megjelenő esszékötete, A méhészet művészete összefoglalja mindazt, amit az emberek és méhek kapcsolatáról tudni lehet.
A szóló szőlő csak suttogott, a csengő barack elfagyott, de a kukorica és a többi gabonaféle megmentette az évet: az agrárágazat teljesítménye tavaly 6,5 százalékkal haladta meg a katasztrofális előző évit, és ez az egész magyar gazdaság teljesítményén meglátszott.
Az orosz invázió ellen harcoló ország gabonatermelése 29 százalékkal esett vissza, miközben az üzemanyag és a vetőmag és a műtrágya ára nő. Az ágazat vesztesége idén meghaladhatja a 3,2 milliárd dollárt.
Az új technológiák időjárásálló és magas hozamú növényeket ígérnek. Az EU most hajlik arra, hogy lazítsa a korábbi szigorú szabályozást, és meglepő módon a magyar agrártárca is egyre engedékenyebb – a természetvédők aggályai ellenére.
Aszálytűrőbb fajták nemesítésével, precíziós gazdálkodással és felelősebb vízhasználattal fenntarthatóvá lehet tenni a mezőgazdaságot – a technológia készen áll, és már támogatást is lehet kérni rá.
Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének kutatója szerint a magyar mezőgazdaság ma két nagy kihívással néz szembe: a klímaváltozással és a kelet-európai gabonainvázióval. Miközben ezekhez alkalmazkodni kellene, épp ellentétes folyamatok zajlanak, amelyek gyökerei a 19. század második felére nyúlnak vissza.
A magyarországi termőterületek kétharmadát veszélyezteti valamilyen talajpusztulási folyamat, amit az általánosan használt módszerek tovább fokoznak. Az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének munkatársai videón mutatják be a piacképes, de talajbarát alternatívákat.
A hazai szakértők egybehangzóan azt állítják, hogy a folyók síkvidéki duzzasztása és az iparszerű öntözésfejlesztés helyett a többletvizek tájban tartása az egyetlen válasz a tartós aszályokkal és extrém csapadékeloszlással fenyegető klímaváltozásra.
A felszíni és felszín alatti vízkészletek megcsapolása helyett a természetes ökoszisztéma-szolgáltatásokra és a vízmegtartás biológiai módszereire építve megoldható volna a károk enyhítése, de még a hosszabb távú alkalmazkodás is.
Magyar kutatók évtizedes adatsorok és éghajlati modellek alapján tételesen kimutatták, hogy a klímaváltozás hatványozottan sújtja a közép- és kelet-európai növénytermesztést. Pinke Zsolt, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a lehetséges megoldást is felvázolta a Qubitnek.