Egy friss kutatás szerint a Felis catus szabadon engedett vagy elvadult tagjai világszerte 2084 faj tagjaiból táplálkoznak, amelyek 16,65 százaléka veszélyeztetett.
Az invazív kvagga kagylóról forgató dokumentumfilmesek először azt hitték, hogy a víz mélyén lévő halom természetes képződmény. Kiderült, hogy az 1895-ben elsüllyedt Africa gőzös roncsait találták meg.
Az őshonos európai lódarázsnál kisebb és annál nem agresszívabb Vespa velutnia nem összekeverendő a kifejezetten veszélyes és kártékony óriás lódarázzsal.
Az állat felzabálja a növényeket, a festéket és a vakolatot, ráadásul egy emberre is veszélyes parazitát hordoz.
Az Evergladesben elszaporodó óriáskígyók egyre nagyobb problémát jelentenek, a most megfigyelt nőstény rekordméretű fészekaljat produkált, az állatok átlagosan ötven tojást raknak egy alkalommal.
A vaddisznó és a házisertés keresztezésével kitenyésztett állatok erősek, okosak, súlyos károkat okozhatnak a természetben, és már Amerikában is megjelentek. A nyolcvanas években azt hitték, hogy az állatok vadon nem élik túl a kemény kanadai teleket, de kiderült, hogy -50 fokban is jól elvannak.
Az 1950-es években egyetlen hódvár sem volt Alaszka sarkkörön túli részén, mára a műholdak több mint 11 ezret azonosítottak.
A házi cickány megjelenése veszélyeztetheti a hasonló fajok populációit – miután 2007-ben Írországban tűnt fel a faj, a törpecickányok gyakorlatilag eltűntek a területről.
Régi vicc, hogy Ausztráliában minden második állat és növény halálosan mérgező, de egy friss kezdeményezés szerint azokat is halálossá tennék, amelyek eddig nem voltak azok. A kutatók a rizsszemnyi méregtől a macskapopuláció csökkenését és a prédájukul szolgáló védett fajok megóvását várják.
Thomas Austin 13 vadnyulat rendelt Európából, hogy vadászhasson rájuk a Melbourne melletti birtokán, mostanra 200 millió invazív nyúl pusztít Ausztráliában.
A bordás krokodil a hetvenes években kis híján eltűnt Ausztráliából, a populáció azonban gyorsan magához tért, miután az irtózatos pusztítást végző vaddisznók elterjedtek a kontinensen. A krokodilok segíthetnek kordában tartani a disznópopulációt, és mióta házhoz mennek hozzájuk a sertések, köszönik, jól vannak.
Miután senki nem lelkesedett különösebben a pettyes és fehér busáért, az amurért és a fekete amurért, a hatóságok úgy döntöttek, hogy copi néven talán többen eszik majd. A halmarketing szerint a négy invazív faj húsa finom és egészséges, ráadásul ha felzabálják őket, kevesebb vizet is zavarnak majd.
Egész Európában terjednek a Hyalomma kullancsok, amelyek normális körülmények nem kedvelnék a hazai klimatikus viszonyokat, ezért itthon nem is kellene tartani tőlük. A lelkes kullancsmegfigyelők jelentései alapján viszont úgy tűnik, hogy a paraziták már a spájzban vannak, és képesek átvészelni az egyre enyhébb magyar teleket is.
A 19. században betelepített invazív szürkemókusok száma 2,7 millióra nőtt az országban, miközben az őshonos európai (vörös) mókusok már alig 160 ezren vannak. A szürkemókusok ráadásul a fák kérgét is károsítják, ami keresztbe tesz az erdőtelepítéseknek.
Az Ázsiában honos óriáskígyók eredetileg háziállatként érkeztek az USA-ba, de a tulajdonosok megunták őket, és egyre több példányt engedtek szabadon a floridai mocsarakban. Az eredmény: elfogytak a nyulak, oposszum és mosómedve alig maradt, a biodiverzitásnak lőttek. A kígyók fejére kitűzött vérdíj és az éves hajtóvadászatok sem segítenek a helyzeten.