Első alkalommal észleltek fekete-fehér tejut, egy Dél-Amerikában őshonos gyíkot Dél-Karolinában, a vadvédelmi szakértők attól tartanak, hogy az invazív gyíkok komoly károkat okozhatnak az őshonos fajok állományában.
Japán kutatók szerint semmi sem hat olyan serkentően az óriásvarangy étvágyára, mint a közvilágítás, ennek szabályozásával pedig az invazív faj elterjedését is szabályozni lehetne.
A McGill Egyetem még támogatókat kereső programja a kísérleti fázisnál tart ugyan, de környezet- és természetvédők szerint az élővilág és benne az emberek is csak nyerhetnének vele.
Tízezer megvizsgált kullancs közül ugyan csak egyetlen tartozott az Afrikában honos kullancsfajhoz, de az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai szerint jelenléte azt jelzi, hogy már nem csak szúnyogfronton érezteti hatását a vérszívóinvázió.
Az Európában 6000 kilométeren át húzódó várrendszerben élő, szuperkolóniát alkotó argentin hangyák két évtizede foglalkoztatják a kutatókat. A honos fajokat kiszorító invazív rovarok ellen eddig a védekezés esélye sem volt meg. Finn kutatók nemrég gombák és vírusok bevetését javasolták a dél-amerikai rovarokkal szemben.
Olcsó jószolgálati robottal pusztítják az invazív tűzhalakat, azután megeszik őket. A Guardian LF1 képes becserkészni, árammal agyonütni és felszínre hozni a mérgező díszhalat.
A Távol-Keletről származó nyestkutya veszélyezteti az őshonos ragadozók populációját, különösen a rókákét. Amennyiben sikerül tartósan megtelepednie, felboríthatja az ökológiai egyensúlyt is.
Egyre népszerűbb a vadhús, azon belül is a mókushús Angliában. Az ökológiai és egészségügyi megfontolások mellett az is szerepet játszik a gasztronómiai felfutásban, hogy az oktalanul betelepített szürke mókus miatt mára egészen lecsökkent az őshonos európai mókusok száma.
Magyar kutatók telepítenek akácot Ázsiába. A fa hasznosíthatósága nem kétséges, az akác ugyanakkor a legagresszívabb fajok közé tartozik, nálunk például kiszorította az őshonos konkurenciát.