Kopernikuszi értelemben vett, 3D-ben nyomtatott rinocéroszszarvakkal nyomná le a feketepiacot az amerikai Pembient

Fél kiló rinocéroszsarv 60 ezer dollárt ér a feketepiacon – összehasonlításképpen az arany kilója manapság 35 ezer euró –, ami elég sok pénz ahhoz, hogy az orvvadászok elnémítsák a fejükben azokat a hangokat, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy épp egy komplett faj kipusztításához járulnak hozzá aktívan.

Az orrszarvú szarva keratinból, szaruból van, vagyis megegyezik az emberi köröm anyagával, ennek ellenére a régi kínai gyógyászat alapanyagként használja, emellett Ázsia-szerte potencianövelőként és rákgyógyszerként is ismeretes. A rinocéroszszarv értékesítése illegális, a feketepiacra porított formában jut el. Ha épp nem csodaszerként adják el, a szarvból ékszereket, szobrokat, csecsebecséket is gyártanak.

Egy Seattle-ben székelő biotech-startup, a Pembient 3D nyomtatóval előállított szarvakkal szeretné visszaszorítani az orvvadászatot, írta nemrég a Business Insider. A kamuszarv anyaga ugyanaz, mint az eredetié, ráadásul a gyártó szerint úgy is néz ki – a cég oldalán bemutatott tárgy ugyanakkor pont annyira hasonlít egy darab romlott kolbászra, mint egy rinocérosszarvra:

Csat, porfogó, mütyür, sör

Az így előállított szarvak mindazonáltal tökéletesen helyettesíthetik az igaziakat a piacon – állítja Matthew Markus, a műszarvak gyártásában bizniszt látó cég alapítója és vezérigazgatója. Markus nyersanyagként árulná a terméket, így az ékszerészek, művészek a műszarvból faraghatják ki a boltok polcaira kerülő csatokat, porfogókat és egyéb mütyüröket.

Amellett, hogy a műszarv porított formában is eladható, a Pembient rinószarvporral ízesített sört is piacra dobott Kínában. A szarvsör ízre állítólag nem tér el az eredetitől, cserébe semmilyen hatást nem gyakorol a fogyasztókra.

Markus arra számít, hogy a piacon nem lehet majd megkülönböztetni a kamu és az eredeti szarvakat, ha a gyártási lánc különböző pontjain eladják a nyersanyagot. Mivel az álszarvak nagyon olcsón állíthatók elő, le tudja majd nyomni velük a feketepieci árakat. Ideális esetben ugyanis az, hogy nem lehet megmondani teljes bizonyossággal egy termékről, hogy igazi vagy kamu, minden szegmensben lenyomja majd a szarvak árát.

Markus mindezt a Gresham-törvényre vezeti vissza, amelynek alapjait még Kopernikusz fektette le a 16. században, és ami azt mondja ki, hogy ha egy országban kétféle pénz van forgalomban, akkor a lakosok a rosszabb minőségűtől akarnak hamarabb megszabadulni, a jobbat (tipikusan magasabb aranytartalmút, stabilabbat, értékállóbbat) pedig vésztartalékként teszik el. Ebből következően a rosszabb minőségű pénz kezd el forogni kiszorítva a jobbat, előbbiből így váltópénz lesz, utóbbiból pedig házi kincs, különlegesség. Vagyis a kamuszarv ki fogja szorítani a valódit. A folyamat öngerjesztő: az értéktelenebb pénz kínálata megnő, értéke tovább esik, míg az értékesebb kínalata csökken, ezert értéke még tovább nő.

Már van elég kamuszarv a világpiacon

Bár ez rendkívül jól hangzik, nem árt tudni, hogy a Pembient több mint két éve szóról-szóra ugyanezzel a tervvel járja a világsajtót, s egyelőre nincs hír arról, hogy sikerült volna betörnie az ázsiai piacra. Az olyan orrszarvúakra szakosodott állatvédő szervezetek, mint az International Rhino Foundation és a Save The Rhino International igyekeznek is hűteni a lelkesedést, szerintük ugyanis amit Markus akar, az már megvan. A piacon lévő szarvak 90 százaléka ugyanis már most is hamisítvány, a rinocérosszarvat jellemzően bölényszarvval vagy fával helyettesítik a hamisítók, ennek ellenére az orvvadászat folyamatosan erősödik. Ugyanakkor az efféle marketing és a szintetikus szarv köré szőtt hírek elterelik a figyelmet a fő problémáról: arról, hogy az orvvadászok meggyilkolják az állatokat.

A Pembient most új finanszírozási megoldást keres, hogy betörhessen a szarvpiacra. Augusztusban a cég új kriptopénzt vezetett be, a Pembicoint. Az éremkibocsátásból származó pénzt a fejlesztésekre fordítaná, ráadásul azt ígéri, hogy minden éremért egy mesterségesen gyártott szarvból készített kürtöt kap a befektető, amely 2022-ben lesz elérhető.

Nem ez volt az első érdekes akció, amellyel meg akarták állítani az orrszarvúk értelmetlen leölését. Négy évvel ezelőtt a Dinokeng Game Reserve kétszáz állat szarvába fecskendezett rózsaszín folyadékot, amely fogyaszthatatlanná tette a szarvakat – rossz íze és kellemetlen egészségügyi hatása miatt. A rózsaszín anyag emellett követhetővé tette a szarvat, vagyis bárhol is bukkant az fel, ki lehetett deríteni, honnan származik, vagyis hogy illegális. Azon túl, hogy két évre rá mémmé vált a rózsaszín szarvú rinó, nem lehetett hallani az akció hozadékáról, még a DGR honlapja sem számol be az eredményekről.