Már nemcsak irodaház és lakóház, hanem egy óriási duzzasztógát építésének is nekifutnak 3D nyomtatással. Az önműködő munkagépeket mesterséges intelligencia irányítja majd Kína egyik legnagyobb presztízsépítkezésén. A Sárga-folyó csúcstechnológiás duzzasztógátja 2024-re készülhet el.
A 350 négyzetméteres laktanya 72 katonának ad szállást, ezzel Észak-Amerika legnagyobb 3D-nyomtatással készült épülete lesz.
A 3D-nyomtatott gyalogoshíd 9 méter hosszú, 850 kilogrammot nyom, és egyszerre 20 ember sétálhat át rajta. Ha pedig szükség van a vízi útra, egy gombnyomással, kevesebb mint egy perc alatt feltekerhető.
A Bécsi Egyetem kutatói 3D-nyomtatóval egy olyan anyagot hoztak létre, ami a megtévesztésig hasonlít a valódi elefántcsontra, de nem kell hozzá elefánt. A Digory névre keresztelt anyagnak a restaurátorok veszik majd leginkább hasznát.
Utolérheti-e a következő 10-20 évben a robotkarok funkcionalitása az emberi kart? A Qubit podcastjának vendége Lévay György biomechanikai mérnök, aki tíz éve egy betegségben elveszítette mindkét kezét, és intelligens robotkarok fejlesztésére tette fel az életét.
A 70 éves Tim Shea-nek havi 300 dollárt kell fizetnie a forradalmi technológiával készült lakásért, de a közösség, ahol a minilakópark felépült, munkalehetőséget és egyéb támogatást is biztosít a beköltöző egykori hajléktalanok számára.
Egy kávézóasztalnyi fa szintetizálása hónapokig tarthat, de ha arra várnánk, hogy a fa természetes úton nőjön meg, az évtizedekig tartana.
Egy nemzetközi kutatócsoport évek óta dolgozik a saját evolúcióját lefolytatni képes forradalmi robotfajon, hogy a távoli jövőben az emberi felügyelet teljes hiányában végezhessék el pionírmunkájukat távoli égitesteken. A négyéves projektnek már vannak figyelemre méltó eredményei, például a mesterséges evolúciós algoritmus.
A számítógépes modellezés, a futók viselkedésének elemzése és a ma elérhető legfejlettebb gyártástechnológia, a Futurecraft Strung kombinálásával született meg az Adidas új futócipője.
Másfél perces timelapse videóban nézhető meg, hogyan pumpálja a betont Európa legnagyobb 3D nyomtatója. Az így felhúzott házak építési költsége akár 60 százalékkal olcsóbb lehet a hagyományos építkezéseknél.
Amerikai kutatók szerint könnyen olcsóbbá varázsolható az atomenergia: elég az idejétmúlt technológiai megoldások helyett egyszerűen kinyomtatni a reaktor magját.
Magyarországon is óriási energiákkal indultak be az adományokon alapuló civil kezdeményezések, hogy 3D nyomtatással készült plexi arcvédő pajzsok és maszkok nyújthassanak védelmet a leginkább rászorulóknak: az egészségügyi és a szociális szféra dolgozóinak.
A leleményes fejlesztők olcsó, de megbízható eszközökkel segítenék a klinikai ellátást.
Sorra dől meg a legnagyobb 3D-ben nyomtatott épület rekordja, és az üzlet egyre nevesebb befektetőket vonz. A legószerűen felépíthető hoteleket például a megszokott 4-5 év helyett akár 6-9 hónap alatt is fel lehetne húzni.
Egy rászorulóknak olcsó lakhatást biztosító nonprofit szervezet és egy építőipari techcég Mexikóban építi fel a 3D-s falut, hogy összetákolt kunyhókból 46 négyzetméteres házakba költözhessen ötven család, havi 6200 forintos lakbérért cserébe.
A csiperke és ciobaktériumok mesterségesen létrehozott szimbiózisa áttörést jelent a nanotechnológiában.
A cég abban bízik, hogy az igazitól megkülönböztethetetlen kamuszarv letöri a brutálisan magas árakat, és véget vet az orvvadászatnak. Az állatvédők szerint az ilyen akciók csak elterelik a figyelmet a fő problémáról. De mi köze mindehhez Kopernikusznak és a Gresham-törvénynek?