Így védekeznek a világ nagyvárosai az Airbnb ellen

Az elmúlt néhány évben a világ több nagyvárosában is akcióba léptek a jogalkotók, és szigorították a lakáshotelek működését. Motivációik mindenhol nagyjából azonosak: elsősorban az elszabadult albérletárak megfékezése, a lakáshiány, illetve a dzsentrifikáció enyhítése, másodlagosan a lakók nyugalmának biztosítása és a szállodák további piacvesztésének megakadályozása.

Szálláskiadók tüntetnek San Franciscóban 2014 októberében az Airbnb legalizálásáért
  • New York, 2010: tilos társasházi lakást bérbe adni 30 napnál rövidebb időszakra, hacsak a tulaj is ott nem lakik. 2016. június: az előbbi szabályhoz szankciót – komoly pénzbírságot – is fűznek. 2016. november: az Airbnb önkorlátozó eszközzel él, és nem engedélyezi, hogy egy hirdető több lakást is futtasson. New York különlegessége, hogy ott a szállodás lobbi hatására szigorítottak.
  • Amszterdam, 2014: évente legfeljebb 60 napra lehet egy lakást apartmannak kiadni, a vendégek maximális száma egyszerre 4 fő.
  • Reykjavík, 2016. április: minden társasházi lakó beleegyezését meg kell szerezni az apartman működtetéséhez. 2016. november: egy évben legfeljebb 90 napra szabad rövid távra kiadni egy lakást, aki azon túl is szeretné hasznosítani, vállalkozóként kell regisztrálnia.
  • Berlin, 2016. május: többé nem lehet teljes lakást kiadni, csak szobákat. A szabálysértőket akár 100 ezer eurós bírság sújthatja.
  • London, 2016.: a városban legfeljebb 90 napig lehet rövid távra lakást kiadni. 2017. tavasztól a helyi Airbnb is ehhez igazította rendszerét. Liverpoolban a városi tanács tagjai idén szeptemberben hasonló korlátozáson kezdtek el dolgozni.
  • Barcelona, 2016. június: gigantikus bírsággal sújtják az engedély nélküli airbnb-zést. A 30 ezer euróról 600 ezer euróra emelt büntetés nem a tulajdonosokat, hanem a szolgáltatót, azaz a szállásközvetítő cégeket sújtja.
  • San Francisco, 2016. június: komoly bírság fenyegeti az Airbnbt, amennyiben nem távolítja el az oldalról a hatóságilag nem regisztrált apartmanokat. Ezt a szabályozást szokták jó példának hozni, mert nem korlátozza, csak fehéríti a szektort.
  • Bécs, 2017. augusztus: miután a városban igen magas az adót nem fizető airbnb-zők részaránya, a szolgáltatót kötelezik arra, hogy jelentse a  bécsi szállásadókat. Az adócsalók szabálysértési bírságát pedig az ötszörösére, 2100 euróra emelik.
  • Párizs, 2017. november: az airbnb-zők a jövőben legfeljebb 120 napra adhatják ki lakásaikat szállóvendégeknek a francia főváros turisztikailag frekventált területein.