Az Airbnb-lakások épp azokon a környékeken sikeresek, ahol jó a közlekedés, így kiszorítják azokat a helyi lakókat, akik nem használnának autót, hanem gyalog vagy kerékpárral közlekednének. A szabályozás lehet a megoldás.
A digitalizáció és a gazdaság kapcsolatát kutató Susan Athey szerint a mesterséges intelligenciának fontos szerep juthat a társadalmi problémák megoldásában és a hatékonyabb kormányzati működésben. A 2019-es Neumann János-díjat elnyerő szakembernek arra is van ötlete, hogyan kellene nekiállni a techmonopóliumok szabályozásának.
15,4 százalékban ibér származású vagy? Irány Lisszabon! 5,9 százalékban askenázi? Vár Krakkó! 3 százalékban japán? Spórolhatsz Kiotóra!
A közösségi oldalak, az Airbnb miatt is egyre növekvő lakásárak és az olcsó fapados járatok járulnak hozzá a leginkább ahhoz, hogy a budapestiek nem látják szívesen a turistákat. A feszültséget a belső kerületekben a kilátástalan lakáshelyzet is növeli.
Tudta, hogy az V. kerület teljes lakásállományának már 13 százalékát teszik ki az apartmanok? A városlakók és a turisták együttélése sok feszültséggel jár, a terület jogi szabályozásra vár. Jobb híján a társasházak és a kerületek veszik a kezükbe az ügyeket.
Az elszabadult albérletárak és a lakáshiány miatt az elmúlt néhány évben Barcelona, London, New York, de még Reykjavík is rendeletekkel szigorította a lakáskiadást.
Budapesten már minden második szállodai szobára jut egy Airbnb-egység, és mára ugyanannyi vendégférőhely van a szállodai szobákban, mint a jellemzően négy főt befogadó Airbnb-apartmanokban. A lakástulajdonosok jól keresnek vele, a vendégek könnyen jutnak elfogadható szálláshoz, és bár a szomszédok gyakran panaszkodnak, alapjában véve komoly gazdasági hasznot hajt a sharing economy egyik legismertebb globális szereplője, a szálláskiadás Uberje. Hogy mekkora hasznot?