A termékadatok meghamisítása miatt kipattant botrány „végképp megrengetheti a japán ipar iránti hagyományos nemzetközi bizalmat” – idézi a Reuters péntek reggeli cikke Szeko Hirosige gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztert. A politikus azután állt a sajtó elé, hogy a Toyota, a Nissan, a Mazda, a Subaru, valamint a Hitachi vonat- és a Fuji Heavy Industries repülőgyára után a Mitsubishit is magával rántotta a hamisítási lavina. A cégvezetés közel egy hónapos intenzív tagadás után csütörtökön beismerte, hogy a Kobe Steelt is tulajdonosai között tudó Mitsubishi Cable Industries csalás-sorozatát már februárban leleplezték.

Hamisítás ipari méretekben

A cégnél a 2015 áprilisától idén szeptemberig a repülő- és gépjárműgyártásban felhasznált gumitömítések 20 százalékának minőségi, például anyagszilárdsági adatait hamisították meg a vásárlók igényeinek megfelelő paraméterekhez igazítva a számokat. A 229 megrendelőből mindeddig csak negyvenet értesítettek a csalásról. A fémalkatrészeket gyártó Mitsubishi Shindoh 2016 októberétől manipulálta az autókban és az elektronikában használt fémtermékek adatait. Mint kiderült, a megrendelőknek csütörtökig csak a felét tájékoztatták a fals számokról.

A harmadik leányvállalat, a Mitsubishi Aluminium Co. Ltd. szintén szállított olyan termékeket, amelyek nem feleltek meg a dokumentumokban igazolt minőségi specifikációknak, de erről már minden ügyfelük tud. Az anyacég menedzsmentje azt állítja, október elejére az egész vállalatcsoportban véget vetettek a hamisításoknak.

Aligha csoda, hogy a Mitsubishi Materials Corporation papírok árfolyama alig pár óra alatt 11 százalékos zuhanást produkált a tokiói tőzsdén.

A bizalmi válságot Japán harmadik legnagyobb acélipari konszernje robbantotta ki október elején. A Kobe Steel az egyre erősödő nyomásnak engedve bevallotta, hogy a terméktanúsítványok minőségi paraméterei nem mindenben fedik a valóságot. A vezetőség a szűk szállítási határidőkkel, és a dolgozókra nehezedő nyomással magyarázta a csalásokat, de tagadta, hogy minderre a felsővezetést adott volna utasítást. (A hamisítás-sorozatra augusztusban derített fényt a japán sajtó.)

Október közepén aztán a menedzsment nyilvános bűnbánatot tartott, és végül elismerte, hogy a 2016-ban értékesített szortimentből 19 ezer tonna alumínium-, 2,2 ezer tonna rézterméknél, valamint közel 20 ezer darab alumíniumöntvénynél talált hamis adatokat a belső vizsgálat. Bevallották azt is, hogy a kiemelt ügyfeleknek – például a Boeingnek vagy a Toyotának – leszállított áru 40 százaléka nem felelt meg a tanúsítványban leírtaknak.

A Kobe Steel kuncsaftjai, élen a Nissannal és a Subaruval azonnali minőségellenőrzést rendeltek el házon belül, csak a Mitsubishi terelt teljes gőzzel – feétehetően azért, mert egyetlen japán gyártóként alaposan besározódott a 2015 őszén a dízel Volkswagenek hamis károsanyagkibocsátási adatainak napvilágra kerülésével kezdődő, az egész iparágat megrengető emissziós botrány során.

Az Index csütörtöki elemzése szerint az ügyben az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálódik, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség pedig azt javasolta az uniós légitársaságoknak, hogy ne használják a Kobe Steel alapanyagaiból készült termékeket (ezeket elsősorban a Mitsubishi ipari szárnya szállítja a Boeingnek).

Kopik a nimbusz

A japán minőség nimbusza erősen megkopott az utóbbi pár évben. A japán autóalkatrészgyártó-ipar zászlóshajója, a Takata például idén júniusban azért kért csődvédelmet, mert légzsákjai egy konstrukciós hiba miatt hajlamosak felrobbanni – eddig 17 ember halálát okozta a minden ok nélkül aktivizálódó légzsák. A Takata vezetése úgy gyártatta tovább a terméket, hogy ismerte az életveszélyes hibát. A botrány kirobbanása után több tízmillió autót hívtak vissza, a nagy márkák szerződést bontottak, a kártérítések pedig végképp lenullázták a céget. A Takatát végül egy amerikai központú, kínai tulajdonú légzsákgyártó vette meg.

A Kobe Steel még nem tart itt, de a botrány kitörése utáni héten részvényeinek értéke 40 százalékkal csökkent. A papír azóta visszatornázta magát valamelyest, de a vállalatcsoport kilátásai korántsem derűsek. A Reuters szerint a cég az elmúlt két év veszteségességét a botrányig egy 50 milliárd jenes (120 milliárd forintos) hitellel próbálta volna ellensúlyozni.