A magyarországi kereskedelemben csak egy nagy fekete kérdőjel a Black Friday

A mértéktelen leértékelések és a nyomukban járó embertiprás amerikai ünnepe, a Black Friday magyarországi megítélése nem egyszerű, mint ahogy az sem egyértelmű, pontosan mikor időszerű a téma. Mert míg a fekete péntek az idén hivatalosan november 24-re esik, a „hagyományt” itthon meghonosítani igyekvő internetes áruház „hagyományosan” egy héttel korábban ünnepli a maga fekete péntekét, más cégek pedig két-háromnapos akciókat tartanak, és azt nevezik Black Friday-nek. 

Az Egyesült Államokban a Hálaadást követő péntek a nagy nap, és mivel a Hálaadás mozgó ünnep (november negyedik csütörtöke), ezért a karácsonyi vásárlást megnyitó szeánsz is ehhez igazodik. Ekkor a kereskedők gigantikus akciókkal hergelik a vásárlókat, akik hajlandóak akár egymás haját is kitépni, ha az utolsó akciós lapostévé megszerzése a tét.

Az USA-ban viszonylag egyértelmű a Black Friday sikere: egy friss kutatás szerint a lakosság 55 százaléka szerint még mindig ez a tökéletes nap a karácsonyi bevásárlás megindításához. Annyibban változott az amerikai közízlés, hogy a vásárlók egyre szívesebben rendelnek a neten ezen a napon, mintsem órákig álljanak sorba a lapostévéért. A 2016-os fekete pénteken 154 millió amerikai vásárolt hagyományos üzletekben vagy webáruházakban úgy, hogy fejenként átlagosan 290 dollárt költött; csak a netes eladások 3,34 milliárd dolláros forgalmat generáltak, ami 21,6 százalékos növekedést jelentett 2015-höz képest, legalábbis az Adobe Digital Insights felmérése szerint. 

3,3 millió akcióra elszánt magyar (esetleg)

Magyarországon minden attól függ, hogy ki készíti a fekete péntekes felmérést. Az e-net Internetkutató szerint az idén 3,3 millió magyar, vagyis a felnőtt lakosság 40 százaléka tervezi, hogy esetleg vásárol valamit Black Friday-ezés címén. Ennek alapján a Black Friday nálunk központi jelentőségűnek tűnik, amit épeszű kereskedő nem hagyhat ki. Ehhez képest az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György nemrég azt nyilatkozta, hogy a fekete pénteknek gyakorlatilag nincs súlya Magyarországon, és mindössze 5-10 milliárd forintos forgalom tulajdonítható a fogyasztás ünnepének.

Nem fekete-fehér

Hozzájárul ehhez, hogy magát az akciózást is másképp gondolják el a hazai kereskedők, mint az amerikaiak: az észveszejtő árleszállítás nálunk nem igazán divat. A magyar kereskedők csak módjával csökkentik ilyenkor az árakat, és az is előfordul, hogy az akció nem is akció, inkább reklámfogás: az Extreme Digital 2015-ben például a GVH szerint lényegében egy-egy termék olcsósítását akarta eladni általános kedvezményként.

A teljes kiskereskedelmi forgalomhoz képest a Black Friday – elfogadva Vámos becslését és nagyvonalúan 10 milliárd forintra fölfelé kerekítve azt – jelentéktelen. Tavaly novemberben a teljes magyar forgalom 842 milliárd forint volt, üzemanyagforgalom nélkül 709 milliárd, az élelmiszereket is levonva 335 milliárd forint. Ehhez képest szinte elhanyagolható a fekete péntek ürügyén keletkező 10 milliárd forintos forgalom, sőt az látszik, hogy az októberi forgalomnál a novemberi rendre alacsonyabb volt, vagyis a Black Friday nem komoly tényező Magyarországon.

Ha az egyes üzettípusok forgalmára is vetünk egy pillantást, az derül ki, hogy bizonyos szegmensekben azért látszik valami. Korántsem biztos, hogy ez konkrétan a Black Friday-nek tudható be, az viszont könnyen elképzelhető, hogy az ügyes marketingesek felhasználják az adatsort a november végi kampány igazolására.

A textil-, ruházati és cipőboltok forgalmán is az látszik, ami a teljes forgalomnál, vagyis a a november nem tudja felülmúlni az októbert, ám a bútorboltok, műszakicikk-üzletek, könyvesboltok és számítástechnikai boltok esetében már igen. Ez a trend pedig éppen azután indult, hogy 2013-ban először megjelent a Black Friday-kampány Magyarországon. Ahogy az a fenti ábrán látszik, az első két év semmilyen növekedést nem mutat, de 2015-ben és 2016-ban a novemberi már meghaladta az októberi forgalmat. 

Az igazán látványos növekedés Magyarországon is az online kereskedelemben tapasztalható, ami egyúttal kicsit csalóka is, mert a webáruházak évek óta folyamatosan brutális növekedést produkálnak, és az e-kereskedelem a Black Friday-től függetlenül is szárnyal. Az ugyanakkor egyértelműen kirajzolódik, hogy, legalábbis ami az online üzleteket illeti, a november egyre nagyobb forgalmat generál az októberhez képest. Ez különösen az elmúlt két évben volt így. 

A Black Friday tehát Magyarországon egyelőre nem sokkal komolyabb forgalomgeneráló tényező a hipermarketek nyári dinnyeszezonos vagy szeptemberi iskolakezdéses kampányánál: hoz ugyan valamit a konyhára, de várat nem éri meg építeni rá.