Más országoknak is intő példa lehet, ahogy a svéd ingatlanlufi leereszt
Évek óta aggasztja a svéd jegybankot az alacsony kamatok és a gyorsan növekvő ingatlanárak kombinációja. Az elmúlt három évben évente átlagosan 9 százalékkal nőttek az ingatlanárak, ami növelte a lakosság eladósodottságát.
Idén meg is jelentek a törésvonalak a piacon: az ingatlanárak szeptemberben 1,5 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest, októberben ugyanez az arány már 3 százalék volt – írta a Quartz.
A svéd központi bank a múlt héten igyekezett pozitív színben feltüntetni az új trendet. A Riksbank szerint az ingatlanárak csökkenése hosszú távon stabilabb piachoz vezet, és ami még fontosabb, fékezi a lakossági eladósodás folyamatát, márpedig „a háztartási eladósodottság nagy és növekvő mértéke veszélyezteti a svéd gazdaságot”.
Svédországban a lakosság adóssága sokkal gyorsabban nő, mint a bevételei. Az átlagos adósság-bevétel-arány a jelzáloghitellel terhelt háztartásokban szeptemberben 338 százalék volt, egy évvel korábban 326 százalék. Ez sérülékennyé teszi a háztartásokat, ha a kamatlábak nőni, az ingatlanárak pedig csökkenni kezdenek. Jelen pillanatban annak ellenére 0 százalék alatt van az alapkamat (- 0.50 százalék), hogy a svéd gazdaság viszonylag erős növekedést produkált.
Svédország nem veszi félvállról az intő jeleket, mert félő, hogy megismétlődik, ami az 1990-es évek elején történt. Akkor egy bankválsággal kombinált ingatlanpiaci krízis vágta haza az észak-európai gazdaságokat.
A svéd nemzeti bank a múlt héten figyelmeztetett a bankszektor ingatlanszektornak való nagyfokú kitettségére. Mint írták, a bankokat érzékenyen érintheti az áresés, és a helyzetet tovább nehezítheti, hogy a helyi bankok egymással szoros összefüggésben működnek. A szabályozók most a lehetséges válságot megelőző intézkedéseken törik a fejüket: így például előírnák, hogy a hitelfelvevő ne csak a kamatokat, hanem egyből a tőketartozást is törleszthesse.
A lakosság adósságai mellett az ingatlanpiac változásai is aggaszthatják a kereskedőket. A svéd korona az utóbbi hetekben gyengülni kezdett, előfordult az is, ami a gazdasági válság óta csak egyszer: több mint 10 koronát kellett adni egy euróért. Ugyanakkor a svéd infláció lassulni kezdett, ami keresztbe tett a jegybank alapkamat-növelési szándékainak.
Intő példa
Ha a svéd ingatlanpiac fordulóponthoz ér, az véget vet az ingatlanárakat felpumpáló alacsony kamatlábak korszakának – erre más országok gazdasági szabályozóinak is érdemes odafigyelniük. Ahol évek óta alacsonyak a kamatlábak, és veszélyes mértékben elszabadultak az ingatlanárak, ott fennáll a svéd veszély.
Különösen igaz ez Ausztráliára, ahol a háztartási ingatlanvagyon már a GDP négyszeresére, 5,6 billió amerikai dollárra nőtt. Vajon végbemehet-e úgy a svéd ingatlanpiaci visszaesés, hogy a túladósodott háztartások még tudnak hozzá alkalmazkodni, illetve képes lesz-e a jegybank anélkül emelni a kamatlábat, hogy megrázkódtassa a rendszert? Az ausztrál döntéshozóknak jó tanulólecke lehet, hogyan vészeli át a svéd gazdaság a veszélyes trendet.