Idén és jövőre sok ezer, zsebkendőnyi alapterületű lakás készül el Budapesten, elsősorban az Otthon Startban rejlő lehetőségekre és a kiemelt beruházások rendszerére alapozva. Milyen következményekkel jár a gyors és tömeges lakásépítés a piacon, és milyen hatása lesz a főváros jövőjére?
Mik a legfontosabb trendek a világgazdaságban? Hogyan tudna kitörni az ország a stagnálásból? Miről szól az aktuális adó- és nyugdíjvita? A magyar gazdaság drámai helyzetéről Szabó Balázs befektetési szakemberrel, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatójával beszélgettünk.
A kultúrára sokat hivatkoznak a városfejlesztési projekteknél, de a politikai és a befektetői akarat előbb-utóbb kitakarja az eredeti célokat. A két hazai EKF-város, Pécs és Veszprém példája nyomán keressük a választ a kérdésre, hogy létezik-e kulturális alapú városfejlesztés.
Az évtizedek óta tartó lakhatási válság nemcsak a szegényeket sújtja. A Habitat for Humanity 2024-es jelentése szerint sokan küzdenek megfizethetetlen fenntartási költségekkel és rossz állapotú lakásokkal, Budapest pedig külön kategória a problémák között.
Az amerikai építészet egyik legnagyobb alakja, Frank Lloyd Wright tervezte azt az oklahomai felhőkarcolót, ami eddig nem igazán kellett senkinek. Most elárverezik, hátha akad valódi fejlesztő, aki fantáziát lát benne.
Az Eurostat friss statisztikái szerint csak Észtországban emelkedtek nagyobb mértékben az ingatlanárak Európában, de a növekedő bérleti díjak terén is negyedikek vagyunk uniós szinten.
A megfizethető lakások hiánya miatt egyre többen szorulnak ki a városokból, és kénytelenek a központoktól távoli zártkertekben letelepedni. A városok peremén olcsóbb az élet, de még elérhetők a városi munkákból fakadó magasabb jövedelmek. Vannak, akik utolsó mentsvárként, és vannak, akik ugródeszkaként tekintenek a zártkerti létre, mutat rá egy friss kutatás.
A dél-kaliforniai sivatagba tervezett Cotino 0–24-es Disney-élményt ígér, de a cég múltja nem sok jót sejtet. Walt Disney grandiózus városépítési terve a halála miatt nem valósulhatott meg, és azóta a vállalat egyszer már belebukott egy mesterséges város felhúzásába.
Havi 250 eurós támogatással segítenék a 18-35 éveseket Spanyolországban, ahol átlagosan 30 évesen költöznek ki a szülői otthonból. Emellett a lakbérek maximum összegét is korlátoznák, az ingatlantulajdonosok pedig adókedvezményt kapnának a bérleti díjak csökkentésére.
Budapest még így is olcsóbb, mint számos környékbeli nagyváros, de a megfizethetőség hibádzik: a magyar szemmel nézve csillagászati ingatlanárakat felmutató Bécsben osztrák átlagfizetéssel valamivel könnyebb ingatlanhoz jutni, mint a magyar bérekkel Budapesten. A járvány trendfordulót hozott: itthon megállította a drágulást, míg a világ számos nagyvárosában elszabadultak az árak.
A Dráva-parti Légrádon 40 év alatti vásárlókat várnak, akiktől legalább 15 év letelepedést várnak. A meghirdetett romos és kevésbé romos házakból a legtöbb már elkelt. A felújításba az önkormányzat is beszáll.
Közép-Kelet-Európában páratlan, A-kategóriás laboratóriumkomplexummá fejlődött az újpesti Berlini Park.
A 18. századi gyógyfürdővel is rendelkező Sätra Brunn teljes területe eladó, mindössze 2,3 milliárd forintnak megfelelő svéd koronáért.
Egy rászorulóknak olcsó lakhatást biztosító nonprofit szervezet és egy építőipari techcég Mexikóban építi fel a 3D-s falut, hogy összetákolt kunyhókból 46 négyzetméteres házakba költözhessen ötven család, havi 6200 forintos lakbérért cserébe.
Nem csupa szívjóságból tette, ugyanis a techcég is felelős azért, hogy így elszálltak az ingatlanárak a Szilícium-völgy lakáspiacán.