Dániában és a vikingek lakta településeken már azelőtt megjelenhettek a színes üvegablakok, hogy felvették volna a kereszténységet, és könnyen lehet, hogy a pogány szentélyeket is hasonlóan díszítették, mint a középkori katedrálisokat – még ha nem is olyan gazdagon.
33111 oldal, 39 kötet, 137 munkatárs, de végre kész. Kár, hogy az A és R közötti kötetek mostanra már elavultak.
Egy vasúti építkezésen került elő a lelet, ami annak idején egy sírt díszíthetett.
A Köping melletti lelőhelyről eddig összesen húsz kard került elő, de ez az első eset, hogy egyetlen sírban kettőt is találtak. A lelőhelyen 600 és 1000 között temetkeztek, a fegyverek mellett a régészek üveggyöngyöket és játékfigurákat is feltártak.
A Stockholmi Egyetem régészei szerint eddig még nem tártak fel olyan helyszínt, ahol minden kétséget kizáróan hajógyártás folyt volna, most viszont megvan az első, ami érdekes módon a gazdag kereskedőváros falain kívül helyezkedett el.
Létezik hiperlokálisabb étel annál, amit néhány emelettel lejjebb, egy beltéri vertikális farmon termesztenek? A svéd főváros fotómúzeumában felszolgált saláta, petrezselyem, bazsalikom és menta sem földet, sem napot nem lát, viszont finom, és nem drágább, mint a spanyol import.
Elefántcsontból készült fésűt, egyiptomi skarabeuszokat és aranyékszereket is találtak a régészek egy ciprusi feltáráson. A sírban mezopotámiai és egyiptomi ékszereket, skarabeuszokat, cseréptárgyakat és használati tárgyakat is találtak, a kincsek pedig valóban fejedelmiek voltak, akkoriban csak Nefertiti egyiptomi királyné viselhetett hasonlókat.
A svéd teológus holtteste kiváló állapotban maradt fenn, de a régészeket meglepte, hogy a koporsóban egy koraszülött gyermek holttestét is megtalálták. A maradványok vizsgálata és Peder Pedersen Winstrup családfájának tanulmányozása alapján a kutatók úgy vélik, hogy a gyerek a püspök unokája lehetett.
Egy frissen megjelent kutatás feltárta, hogy milyen vánkossal indíthatták utolsó útjára azt a két harcost, akiknek a sírját Valsgärdeban tárták fel a régészek. A hetedik században készült ágynemű a legrégebbi, amit Skandináviában találtak, annak pedig, hogy milyen tollból készült, szimbolikus jelentősége lehetett.
Bár Svédországban továbbra is magasak a koronavírus-esetszámok, és ez elsősorban a kórházakban okoz problémát, a halálozás a második hullámban kevésbé volt kiugró. Annyira nem, hogy december 17-én már Magyarországon magasabb az egymillió főre jutó halálesetek száma.
Miközben a különutas járványkezeléséről elhíresült országban arra készültek, hogy a szomszédoknál jobban berobban majd a második hullám, lakosságarányosan Norvégiánál 5-ször, Finnországnál 20-szor több Svédországban az aktív fertőzöttek száma. A járványguru nem hátrálna, a karanténba vonult miniszterelnök viszont az alkoholtilalommal megkezdte a korlátozások bevezetését.
A svéd járványkezelési intézkedéscsomag egészében működik, nem érdemes kiemelni belőle a szigorú kormányzati szabályozás hiányát. A nem kötelező, csak ajánlott intézkedéseket széles körű tesztelés és kontaktkutatás egészíti ki a mai napig. Mit tanulhatunk tehát Svédország példájából?
Egyre többen bírálják a svéd járványmodellt, amelynek ma már a kitalálója is elismeri, hogy a mostani ismeretek birtokában már máshogy csinálná az egészet. A különutas svéd módszer ráadásul elszigeteltséget eredményez, ezáltal nehezebb újraindítani a gazdaságot. A kormány bizottságot állít fel a történtek kivizsgálására.
A 18. századi gyógyfürdővel is rendelkező Sätra Brunn teljes területe eladó, mindössze 2,3 milliárd forintnak megfelelő svéd koronáért.
Már az olasz, a belga és a brit napi halálozási arányt is megelőzte a járvány kezelésében különutas Svédország, ráadásul Stockholmban csak a lakosok 7,3 százalékában jelentek meg védettséget biztosító antitestek, a jósolt 33 százalék helyett. És még a gazdaság sem ússza meg.