A Köping melletti lelőhelyről eddig összesen húsz kard került elő, de ez az első eset, hogy egyetlen sírban kettőt is találtak. A lelőhelyen 600 és 1000 között temetkeztek, a fegyverek mellett a régészek üveggyöngyöket és játékfigurákat is feltártak.
A Stockholmi Egyetem régészei szerint eddig még nem tártak fel olyan helyszínt, ahol minden kétséget kizáróan hajógyártás folyt volna, most viszont megvan az első, ami érdekes módon a gazdag kereskedőváros falain kívül helyezkedett el.
Létezik hiperlokálisabb étel annál, amit néhány emelettel lejjebb, egy beltéri vertikális farmon termesztenek? A svéd főváros fotómúzeumában felszolgált saláta, petrezselyem, bazsalikom és menta sem földet, sem napot nem lát, viszont finom, és nem drágább, mint a spanyol import.
Elefántcsontból készült fésűt, egyiptomi skarabeuszokat és aranyékszereket is találtak a régészek egy ciprusi feltáráson. A sírban mezopotámiai és egyiptomi ékszereket, skarabeuszokat, cseréptárgyakat és használati tárgyakat is találtak, a kincsek pedig valóban fejedelmiek voltak, akkoriban csak Nefertiti egyiptomi királyné viselhetett hasonlókat.
A svéd teológus holtteste kiváló állapotban maradt fenn, de a régészeket meglepte, hogy a koporsóban egy koraszülött gyermek holttestét is megtalálták. A maradványok vizsgálata és Peder Pedersen Winstrup családfájának tanulmányozása alapján a kutatók úgy vélik, hogy a gyerek a püspök unokája lehetett.
Egy frissen megjelent kutatás feltárta, hogy milyen vánkossal indíthatták utolsó útjára azt a két harcost, akiknek a sírját Valsgärdeban tárták fel a régészek. A hetedik században készült ágynemű a legrégebbi, amit Skandináviában találtak, annak pedig, hogy milyen tollból készült, szimbolikus jelentősége lehetett.
Bár Svédországban továbbra is magasak a koronavírus-esetszámok, és ez elsősorban a kórházakban okoz problémát, a halálozás a második hullámban kevésbé volt kiugró. Annyira nem, hogy december 17-én már Magyarországon magasabb az egymillió főre jutó halálesetek száma.
Miközben a különutas járványkezeléséről elhíresült országban arra készültek, hogy a szomszédoknál jobban berobban majd a második hullám, lakosságarányosan Norvégiánál 5-ször, Finnországnál 20-szor több Svédországban az aktív fertőzöttek száma. A járványguru nem hátrálna, a karanténba vonult miniszterelnök viszont az alkoholtilalommal megkezdte a korlátozások bevezetését.
A svéd járványkezelési intézkedéscsomag egészében működik, nem érdemes kiemelni belőle a szigorú kormányzati szabályozás hiányát. A nem kötelező, csak ajánlott intézkedéseket széles körű tesztelés és kontaktkutatás egészíti ki a mai napig. Mit tanulhatunk tehát Svédország példájából?
Egyre többen bírálják a svéd járványmodellt, amelynek ma már a kitalálója is elismeri, hogy a mostani ismeretek birtokában már máshogy csinálná az egészet. A különutas svéd módszer ráadásul elszigeteltséget eredményez, ezáltal nehezebb újraindítani a gazdaságot. A kormány bizottságot állít fel a történtek kivizsgálására.
A 18. századi gyógyfürdővel is rendelkező Sätra Brunn teljes területe eladó, mindössze 2,3 milliárd forintnak megfelelő svéd koronáért.
Már az olasz, a belga és a brit napi halálozási arányt is megelőzte a járvány kezelésében különutas Svédország, ráadásul Stockholmban csak a lakosok 7,3 százalékában jelentek meg védettséget biztosító antitestek, a jósolt 33 százalék helyett. És még a gazdaság sem ússza meg.
A svédországi halálozás Skandinávián belül kiugró, de még így is kedvezőbbek az adatok, mint több európai országban, ahol pedig szigorú korlátozásokat vezettek be. Úgy tűnik, a nagyobb halálozás árán sem sikerült elérni, hogy kevésbé essen vissza a gazdaság.
Az idősek védelme lett volna a svéd különutas járványkezelés elsődleges célja, ehhez képest a 3220 áldozat 90 százaléka 70 év fölötti. Sokan idősotthonokban fertőződtek meg, ahol kiszolgáltatott helyzetben vannak, és védőfelszerelés nélkül dolgozó ápolókkal kerültek kapcsolatba.
Johan Giesecke svéd epidemiológus-virológus szerint a helyes járványpolitika az, ha csak az időseket és más betegségeik miatt kockázatos állapotban lévőket védik, és csak a járványgócnak számító régiókban kell korlátozásokat bevezetni – mert mindez végül nyájimmunitáshoz vezet.
A jó stockholmiak karantén helyett inkább a tavaszt élvezik.
Ha csak kis lépésekben is, de Ausztriában, Csehországban és Bulgáriában is kezd újraindulni az élet.
Svédországban ebben a pillanatban is folyik az oktatás az iskolákban, a legtöbb munkahely pedig továbbra is nyitva tart, miközben a COVID-19 már több száz áldozatot szedett. A hozzáállás mögött van ráció, de csak az elkövetkező hetekben-hónapokban derül ki, hogy jól döntött-e az ország.
Becslések szerint Svédország 2023-ban már készpénzmentes övezetté válhat, a jegybank pedig máris elkezdte tesztelni az állami digitális valutát, az e-koronát. Vezető amerikai közgazdászok szerint azonban ez nem olyan jó ötlet.
Szégyellik a repülést, egyre többen választják a vasutat.
Az ízeltlábúak már 515 millió évvel ezelőtt hatszögletű lencséken át nézték a világot, ám az eddig nem volt teljesen világos, hogy a kövületként megmaradt ősi összetett szemeket felépítő anyagok is ugyanolyanok voltak-e mint a mai rovarokban.
Egy új tanulmány svéd adatok alapján arra jut, hogy a keresetek és az egészségi állapot közötti összefüggés akár ötödét magyarázhatja a egészségügyi szaktudáshoz való hozzáférés, azon belül is az, hogy valakinek van-e orvos a tágabb családjában.
Svédországban 2012-ben vezették be, hogy a gyerek születése utáni évben, amikor az anya még otthon van, 30 szabadon felhasználható szabadnapot kapjanak az apák. Ennek az intézkedésnek a hatásait vizsgálták amerikai kutatók.
Az önvezető tesztek presztízsromboló kockázatairól és az elektromos hajtású járművek kínai fellendüléséről kérdeztük budapesti látogatásakor Lex Kerssemakerst, a Volvo Cars International európai, közel-keleti és afrikai piacokért felelős holland vezetőjét.
A beültetéssel foglalkozó Biohax már várólistát hozott létre, annyi a jelentkező. Hamarosan orvosi vizsgálatokon és fizetésnél is használni lehet a kézbe ültetett chipeket.
A számik különleges engedéllyel már évszázadok óta figyelmen kívül hagyhatják a határt, amikor a rénszarvasnyájakat terelik, ám most Norvégia megelégelte ezt a gyakorlatot, és az illegális határátlépő szarvasok lemészárlásával fenyegetőzik.
Idén már 15 tonnát elégettek a svéd ruházati cég termékeiből a megújuló energiaforrásokra átálló erőműben.
Az ingatlanárak kirobbanó növekedése az utóbbi hónapokban csökkenésbe fordult, miközben az alapkamat negatív tartományban van. Most kell okosnak lenniük a svéd döntéshozóknak.