A választások miatt kevesebbet beszélgetnek egymással hálaadáskor az amerikaiak, nehezebb a női sebészek élete, és kevesebbet dolgoznak a bankárok, ha szennyezett a levegő

Mi történt az elmúlt héten az akadémiai közgazdaságtanban? Rendszeresen jelentkező közgázhíradónkat hallják.

• A választások miatt kevesebbet beszélgetnek egymással hálaadáskor az amerikaiak
• Ha egy női sebész keze alatt hal meg egy beteg, a többi orvos rosszabb szemmel néz rá, mintha ugyanez egy férfi sebésszel történik
• Ha egy rokonod betegszik meg, te is egészségesebben kezdesz élni
• Kevesebbet dolgoznak a befektetők, ha szenyezett a levegő

Két amerikai közgazdász, a UCLA-n kutató Keith Chen (ha többet olvasnál tőle majom dolgokat, publikált már közgazdasági cikket arról, hogy hogyan kereskednek a csuklyásmajmok és arról is, hogy hogyan befolyásolják a különböző nyelvek igeidejei a megtakarításainkat) és Ryan Rohla (Washington State University) azt vizsgálta, hogy milyen hatással volt a tavalyi elnökválasztás minden ünnepek legamerikaiabbikjára, a Hálaadásra.

Bár ennek nem mindenki örül, a kutatóknak egy olyan adatbázishoz van hozzáférésük, amelyben 10 millió okostelefon földrajzi helyét látják pulykaevés előtt, pulykaevés közben és pulykaevés után. Ezt kötötték össze azzal, hogy az egyes szavazóhelyiségekben hogyan szavaztak tavaly a Hálaadás előtt két héttel. Az olyan családokban, amelyek tagjai nagy valószínűséggel szavaztak különböző jelöltekre, 20-30 perccel rövidültek a látogatások. Nem egyformán érintette a dolog a republikánusokat és a demokratákat: a demokraták (vagyis a demokrata többségű szavazóhelyiségek szavazói) 5%-kal kevesebb esetben mentek el egyáltalán látogatóba, a republikánusok viszont 40 perccel rövidítették le a családjukkal töltött időt.

Ha meghal a beteg, nem mindegy, nő-e az sebész, vagy férfi

Heather Sarsons, a Harvard végzős kanadai doktorandusza arról írt tanulmányt, hogy ha egy sebész betege meghal, teljesen másképpen reagál a többi orvos, ha az illető sebész nő, mint ha az illető sebész férfi. A nők képességeivel kapcsolatban sokkal pesszimistább lesz a többi orvos, mint egy férfi sebész esetében. Ha viszont egy férfi sebész jól teljesít, sokkal többet nő a többi orvos optimizmusa, mint ha egy női sebész végez jó munkát. De ami még ennél is szomorúbb: ha egy női sebésznél történik valami baj, más női sebészekkel kapcsolatban is romlik a többi orvos véleménye. (Ha többet olvasnál Sarsons nemi egyenlőtlenségeket közgazdasági módszerekkel vizsgáló munkáiból, akkor azt is kimutatta, hogy a férfi közgazdászok sokkal nagyobb önbizalommal jósolgatnak a gazdaságról, a női közgazdászok viszont kevesebb elismerést kapnak a férfi társszerzőkkel írt munkáiékért, mint férfi társaik.)

A betegség vagy a tragédia egészséges életmódra késztet

Ha egy rokonod megbetegszik, te elkezdesz egészségesebben élni - erre jutott Itzik Fadlon izraeli közgazdász (University of California, San Diego) és társszerzője, a dán Torben Nielsen (Koppenhágai Egyetem). Olyan emberek viselkedését hasonlították össze, akiknek rokonsági körében már beütött a baj, olyanokkal, akiknél csak be fog, és arra jutottak, hogy ha egy rokonod vagy akár közeli munkatársad túlél egy infarktust vagy stroke-ot, nagyobb eséllyel kezdesz el koleszterinszint-csökkentő orvosságokat szedni. Ez pláne így van, ha meg is hal egy rokonod infarktusban vagy stroke-ban, mert elkezdesz egyre többet kórházba járni. Az olyan esetekben, amikor rájönnek, hogy nincs is bajod, elkezdesz alkoholról és dohányzásról leszoktató gyógyszereket szedni. Ha rákban halt meg a rokonod, elkezdesz többet járni kivizsgálásokra.

Ha rossz a levegő, a kedvem sötét

És még egy rossz hír a végére: Steffen Meyer (Leibniz Egyetem, Hannover) és Michaela Pagel (Columbia Business School) német közgazdászok százezer német magánbefektető munkáját vizsgálva arra jutottak, hogy ha egy kicsit szennyezettebb a levegő a pénzemberek munkahelyének környékén, ők sokkal kisebb eséllyel kereskednek. Mik korábban kimutatták, hogy mondjuk kínai telefonos operátorokra vagy amerikai mezőgazdasági munkásokra negatív hatással van a légszenyezettség, itt már az is látszik, hogy gazdag országokban dolgozó brókerek esetében is számít ez a talán nem is annyira fontosnak tűnő körülmény.

A szerző a Harvard University PhD-hallgatója