A magyar adórendszer nem igazán versenyképes, nem segíti elő a foglalkoztatás növelését az alacsonyan képzett munkavállalók körében. Az alacsony keresetűek egyre több, a magasabb keresetűek egyre kevesebb adót fizetnek, pedig a gazdagoknak nagyobb arányban kellene hozzájárulniuk az állam működtetéséhez.
A gyerekeseknek visszafizetett szja-t nevezhetjük perverz újraelosztásnak: az állam nem csökkenti, hanem növeli a piaci egyenlőtlenségeket.
A magyar kormány szerdán bejelentett lépése kontraproduktív, és nem tudja majd érdemben mérsékelni az inflációt. Ráadásul nem azoknak segít igazán, akiknek a legnagyobb szükségük volna rá, és tovább erősíti az emberekben azt a meggyőződést, hogy az árakat elsősorban nem a piacnak, hanem az államnak kell meghatároznia.
A kormány úgy döntött, hogy 480 forintos felső határt szab a benzin és a gázolaj árának. A döntés célja, hogy csökkentse az utóbbi időben elszaladó üzemanyagárakat. Az intézkedés kontraproduktív, hiszen a kínálatot fogja csökkenteni, ráadásul rosszul célzott, és káros a környezetre.
Amikor Bangladesben egy kísérlet során ingyenesen elérhetővé tették a maszkokat és kampányoltak a viselésük mellett, 13-ról 42 százalékra nőtt a maszkviselési arány. A maszkok rendszeres használata a leginkább veszélyeztetett korcsoportban, a 60 év felettiek körében harmadával csökkentette a tünetes covid-esetek számát.
Már 130 ország támogatja az új globális társasági minimumadó bevezetését, köztük Magyarország minden szomszédja és a visegrádi négyek másik három tagállama is. A magyar kormány viszont élesen kritizálja a szabályozást; Orbán Viktor miniszterelnök abszurdnak nevezte a javaslatot. Miért vitatott és miért fontos a társasági adózás globális szabályozása?
Orbán Viktor a hét végén új gazdasági intézkedéseket jelentett be a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére. Az előző gazdasági csomagokhoz hasonlóan ebben is vannak értelmes elemek, de a csomag nagyon rosszul céloz.
Az idén elköltendő összeg nagy része néhány kiemelt iparágba kerül majd, miközben szinte alig van költségvetési forrás munkahelyek megőrzésére, szociális intézkedésekre pedig egyáltalán nincs, derül ki a kormány külföldi befektetőknek szánt, angol nyelvű anyagából.
A Qubit birtokába jutott, angol nyelvű prezentációból kiderül, hogy a meglévő munkahelyek védelmére nem költ túl sok pénzt a kormány, inkább új munkahelyek létrehozására és befektetések támogatására helyezi a hangsúlyt. A magyar kormány kedden mutatta be az európai országok nagyköveteinek, hogyan igyekszik megmenteni a gazdaságot a járványhelyzet hatásaitól.
A kedden bejelentett intézkedések között végre megjelent a bérgarancia, sok más lépés viszont regresszív vagy nem köthető a járványhoz. Az igazi gond abból lehet, ami hiányzik a csomagból: lépések a tömegesen nehéz helyzetbe kerülők megsegítésére.
Az elmúlt napokban két lépésben új gazdasági programot jelentett be a kormány. Sok részlet még nem világos, de annak alapján, ami eddig kiderült, furcsán időzítik és célozzák az intézkedéseket, továbbra sem merik bevallottan elengedni a költségvetési hiányt, ráadásul alapvető matematikai problémák is felmerülnek.
Idén márciusban a magyarok háromszor annyian kerestek a munkanélküli segély kifejezése, mint az elmúlt 15 évben átlagosan, és másfélszer annyian, mint 2009-ben, a gazdasági világválság idején.
A korábban nem tapasztalt helyzet korábban nem használt gazdaságpolitikai lépéseket igényel. Meg kell erősíteni az egészségügyi rendszert, meg kell védeni a munkahelyeket és a termelési kapacitásokat, a társadalmi védőhálót pedig radikálisan ki kell terjeszteni.
Az igazolt hazai esetszám továbbra is nagyon alacsony a halálozások számához képest, nem beszélve az elvégzett tesztek számáról. Hogy mi következik ebből?
A koronavírus-járvány okozta jelentős áremelkedések miatt most sokan azt követelik, hogy a kormány határozza meg az alapvető élelmiszerek és más termékek árát. Csakhogy a hatósági árak bevezetése pontosan azokat a szegényeket károsítaná meg, akiknek most a legtöbb segítségre van szükségük. Van azonban más megoldás is.
A 8 milliós Ausztriában eddig ötször, a 11 milliós Csehországban négyszer, a 2 milliós Szlovéniában háromszor annyi tesztet végeztek, mint Magyarországon, a feleakkora népességű Szlovákiában és az ötödakkora Észtországban pedig nagyjából ugyanannyit. Hogy ez miért baj?
A gazdaságpolitikának most kell üzenetet küldenie: maradj otthon, mert számíthatsz rá, hogy kapsz fizetést. Ne csökkentsd a fogyasztásodat a kelleténél jobban, mert tovább jár majd a munkanélküli segély. Ne építsd le a munkavállalókat, mert pénzt kapsz tőlünk, és az állam fizeti a fizetésüket vagy annak egy részét, a cégedet pedig kamatmentesen hitelezzük.
Ha pánikolnunk nem is szabad, éreznünk kell, hogy ennyi esetből ilyen fokú kormányzati bénázás és ennyire gyengén felszerelt egészségügyi rendszer mellett nagyon nagy baj lehet. Ha gyorsan és határozottan cselekszünk, akkor ez talán még elkerülhető.
Kereseti csoportokként, sőt megyénként is eltér, hol mennyit költ a társadalombiztosítás a betegekre. A jövedelem alapján mért eltérés annak is tulajdonítható, hogy aki keveset keres, rosszabb egészségi állapotban van, mint aki gazdag, tehát drágább az ellátása, derül ki Bíró Anikó és Prinz Dániel friss tanulmányából.
Egy új tanulmány svéd adatok alapján arra jut, hogy a keresetek és az egészségi állapot közötti összefüggés akár ötödét magyarázhatja a egészségügyi szaktudáshoz való hozzáférés, azon belül is az, hogy valakinek van-e orvos a tágabb családjában.
Svédországban 2012-ben vezették be, hogy a gyerek születése utáni évben, amikor az anya még otthon van, 30 szabadon felhasználható szabadnapot kapjanak az apák. Ennek az intézkedésnek a hatásait vizsgálták amerikai kutatók.
Ha a munkavállalás az FNA elvesztésével járna, akkor jelentősen csökkenhetne az emberek munkavállalási kedve. Ha heti 40 óra munkával havi 150 ezer forintot kereshetnél, 0 óra munkával pedig 90 ezer forintot, te melyiket választanád?
Az utóbbi évtizedek egyik legérdekesebb közgazdaságtani vitája a minimálbérről szól: munkanélküliséget okoz, vagy sem? Egy étterembezárásokat vizsgáló új tanulmány szerint ez több mindentől függ.
Ha átláthatóbbá válnak a fizetések, csökkennek a nemek közötti különbségek, főleg azért, mert a férfiak fizetése és az átlagos fizetés is lassabban nő, állapította meg egy kanadai és egy dán tanulmány.
A pénz többet ér, mint az üres szavak – állapította meg egy új tanulmány több millió későn érkező Uber-fuvar kísérleti vizsgálata alapján.
Eddig nem készült olyan tudományos munka, amely megnyugtatóan tisztázta volna a kérdést, van-e különbség az azonos nemű és a különböző nemű szülőkkel nevelkedő gyerekek között. A Leuveni Katolikus Egyetem friss kutatása kellő mintán, az egyéb különbségeket súlyozva jutott a címbeli megállapításra.
Közgazdászok egy kísérletben megvizsgálták, mennyire hajlandóak letenni a Facebookot a felhasználók, és hogyan érzik magukat utána. Kiderült: a Facebook mellőzése nincs nagy hatással a hírfogyasztásra, de az elvonás csökkenti a szélsőségességet.
Amerikai kutatók arra jutottak, hogy a fiatalabb korukban iskolába kerülő gyerekeknél jóval gyakrabban diagnosztizálnak figyelemzavart, mint idősebb társaiknál. Egy év nagy idő!
Mennyit keres Magyarországon a nő, mennyit a férfi, hol látszik a felzárkózás, hol a legnagyobbak a különbségek, és miért? Megjelent az idei év slágere, a Munkaerőpiaci Tükör.
Amerikában sok cég reklámozza, hogy esélyegyenlőséget biztosít az álláskeresőknek, és hogy a különböző kisebbségek tagjai is jelentkezzenek bátran. Egy új tanulmány szerint viszont az ilyen hirdetésekre kevesebb kisebbségekhez tartozó jelentkezik – talán azért, mert nem akarnak dísznek munkába állni egyetlen kisebbségiként.
Megváltozik a vásárlók véleménye, amikor megkóstolják egy lánc saját márkás termékeit, és szívesebben vesznek az olcsóbb, korábban kevésbé jó minőségűnek tartott árukból. Közgázhíradó.
A bevándorlók többet innoválnak és több külföldi technológiát visznek be az USA-ba, mint az őslakos amerikaiak. A Stanford kutatói szerint nekik köszönhető az elmúlt 40 év összes innovációjának csaknem harmada, jelentős részben azért, mert közvetett pozitív hatásuk átgyűrűzik munkatársaik termelékenységére. Közgázhíradó.
Kétezer fős felmérésben vizsgálták, hogyan hat, ha a dolgozók értesülnek egymás fizetéséről. Kiderült: míg a főnök magasabb fizetése motiválja az alkalmazottat, a hasonló beosztású kollégáké elkedvetleníti. Közgázhíradó.
Amikor kevesebb nő volt egy évfolyamon, mint a PhD-program szokásos átlaga, a nők már az első félévben rosszabb jegyeket kaptak. Az esküdtszékek döntéshozatalát is befolyásolják a nemek. Közgázhíradó.
Úgy tűnik, hogy a bűnözők bebörtönzésének fontosabb következménye, hogy az elítélt bűnöző bűntársai és rokonai kevésbé lesznek aktívak, mint az, hogy az illető maga nem tud bűnözni, mert börtönben ül. Közgázhíradó.
Bill Gates 19 évesen alapította ugyan a Microsoftot, Steve Jobs pedig 21 évesen az Apple-t, de a startupcégek alapítóinak átlagéletkora sokkal közelebb van az 50-hez, mint a 20-hoz, derül ki egy friss tanulmányból.
Igaz a mendemonda, hogy az amerikai egészségbiztosítási kifizetések negyedét olyan betegekre költik, akiknek már egy évük sincs hátra? A halál idejének megjóslásával sokat lehetne spórolni, de ez még a mesterséges intelligenciának sem megy.
Olasz és francia közgazdászok tették fel ugyanazokat a kérdéseket a bevándorlókról több befogadó országban. Meglepően hasonlóak az eredmények, csak Német- és Svédország lóg ki valamennyire a sorból.
A nagy nemzetközi cégek profitjának csaknem a fele adóparadicsomokban köt ki, derül ki a jövedelmi egyenlőtlenséget kutató Gabriel Zucman friss tanulmányából.
A nyertes focimeccsek után a szurkolók erősebben azonosulnak nemzetükkel, és gyengébben saját etnikai csoportjukkal. Nagyobb a hatás azokon a területeken, ahol egyébként kevésbé erős az állam, rosszabbak az utak, kevesebb az iskola és a hivatal.
Karrierszempontok vezethetik a részrehajló hivatalnokokat, szigorúbbak a feketékkel a republikánus kötődésű bírók, és ha rossz értékelést kap egy iskola, az igazgatók nagyon odateszik magukat. Jelentkezik a Közgázhíradó.
Úgy döntöttem, összeszámolom, hány nőt és hány férfit idézek a cikkeimben. Lesújtó az eredmény.
Az előrejelzett 26 százalékos megtakarításhoz képest 0 lett az eredmény Mexikóban.
Nem a vállalatok működése változik meg hirtelen, és nem is arról van szó, hogy az államok másképp költik el az adóbevételt, hanem arról, hogy a gazdagok elkezdik másképp bevallani a jövedelmüket. Közgázhíradó.
A képzetlenebb bevándorlók miatt többen szavaznak a republikánusokra, a tanultak miatt viszont kevesebben – derült ki egy tanulmányból. Még erősebb a hatás a kevésbé iskolázott amerikaiak körében.
A Világbank szerint túlzottak a robotellenes indulatok. Egy új tanulmány szerint ott fejlesztenek és használnak több robotot, ahol kevés a munkás. Közgázhíradó.
Az Egyesült Királyságban a tankötelezettség korhatárának megemelésével csökkent a tiniterhességek száma, Németországban a javuló közlekedés felvirágoztatja a vidéket. Közgázhíradó.
Kutatók kipróbálták, milyen döntéseket hozna az algoritmus, ha rábíznánk a menedzserek kiválasztását, Kalifornia pedig merész lépéssel 16 hétre növelte a fizetett szülési szabadságot. Közgázhíradó.
Négy órában maximálták a várakozási időt a sürgősségi osztályokon, ez 14 százalékkal csökkentette a 30 napon belül bekövetkezett halálesetek számát.
Miközben a cégvezetők előszeretettel költöznek odébb, ha vállalatuk szennyező gyárat nyit a közelben, a belvárosi gyerekeknek nincs ilyen választási lehetőségük, rajtuk a dugódíj segíthet. A legális fűről is kiderült egy érdekesség. Közgázhíradó.