Idén márciusban a magyarok háromszor annyian kerestek a munkanélküli segély kifejezése, mint az elmúlt 15 évben átlagosan, és másfélszer annyian, mint 2009-ben, a gazdasági világválság idején.
A korábban nem tapasztalt helyzet korábban nem használt gazdaságpolitikai lépéseket igényel. Meg kell erősíteni az egészségügyi rendszert, meg kell védeni a munkahelyeket és a termelési kapacitásokat, a társadalmi védőhálót pedig radikálisan ki kell terjeszteni.
Az igazolt hazai esetszám továbbra is nagyon alacsony a halálozások számához képest, nem beszélve az elvégzett tesztek számáról. Hogy mi következik ebből?
A koronavírus-járvány okozta jelentős áremelkedések miatt most sokan azt követelik, hogy a kormány határozza meg az alapvető élelmiszerek és más termékek árát. Csakhogy a hatósági árak bevezetése pontosan azokat a szegényeket károsítaná meg, akiknek most a legtöbb segítségre van szükségük. Van azonban más megoldás is.
A 8 milliós Ausztriában eddig ötször, a 11 milliós Csehországban négyszer, a 2 milliós Szlovéniában háromszor annyi tesztet végeztek, mint Magyarországon, a feleakkora népességű Szlovákiában és az ötödakkora Észtországban pedig nagyjából ugyanannyit. Hogy ez miért baj?
A gazdaságpolitikának most kell üzenetet küldenie: maradj otthon, mert számíthatsz rá, hogy kapsz fizetést. Ne csökkentsd a fogyasztásodat a kelleténél jobban, mert tovább jár majd a munkanélküli segély. Ne építsd le a munkavállalókat, mert pénzt kapsz tőlünk, és az állam fizeti a fizetésüket vagy annak egy részét, a cégedet pedig kamatmentesen hitelezzük.
Ha pánikolnunk nem is szabad, éreznünk kell, hogy ennyi esetből ilyen fokú kormányzati bénázás és ennyire gyengén felszerelt egészségügyi rendszer mellett nagyon nagy baj lehet. Ha gyorsan és határozottan cselekszünk, akkor ez talán még elkerülhető.
Kereseti csoportokként, sőt megyénként is eltér, hol mennyit költ a társadalombiztosítás a betegekre. A jövedelem alapján mért eltérés annak is tulajdonítható, hogy aki keveset keres, rosszabb egészségi állapotban van, mint aki gazdag, tehát drágább az ellátása, derül ki Bíró Anikó és Prinz Dániel friss tanulmányából.
Egy új tanulmány svéd adatok alapján arra jut, hogy a keresetek és az egészségi állapot közötti összefüggés akár ötödét magyarázhatja a egészségügyi szaktudáshoz való hozzáférés, azon belül is az, hogy valakinek van-e orvos a tágabb családjában.
Svédországban 2012-ben vezették be, hogy a gyerek születése utáni évben, amikor az anya még otthon van, 30 szabadon felhasználható szabadnapot kapjanak az apák. Ennek az intézkedésnek a hatásait vizsgálták amerikai kutatók.
Ha a munkavállalás az FNA elvesztésével járna, akkor jelentősen csökkenhetne az emberek munkavállalási kedve. Ha heti 40 óra munkával havi 150 ezer forintot kereshetnél, 0 óra munkával pedig 90 ezer forintot, te melyiket választanád?
Az utóbbi évtizedek egyik legérdekesebb közgazdaságtani vitája a minimálbérről szól: munkanélküliséget okoz, vagy sem? Egy étterembezárásokat vizsgáló új tanulmány szerint ez több mindentől függ.
Ha átláthatóbbá válnak a fizetések, csökkennek a nemek közötti különbségek, főleg azért, mert a férfiak fizetése és az átlagos fizetés is lassabban nő, állapította meg egy kanadai és egy dán tanulmány.
A pénz többet ér, mint az üres szavak – állapította meg egy új tanulmány több millió későn érkező Uber-fuvar kísérleti vizsgálata alapján.
Eddig nem készült olyan tudományos munka, amely megnyugtatóan tisztázta volna a kérdést, van-e különbség az azonos nemű és a különböző nemű szülőkkel nevelkedő gyerekek között. A Leuveni Katolikus Egyetem friss kutatása kellő mintán, az egyéb különbségeket súlyozva jutott a címbeli megállapításra.
Közgazdászok egy kísérletben megvizsgálták, mennyire hajlandóak letenni a Facebookot a felhasználók, és hogyan érzik magukat utána. Kiderült: a Facebook mellőzése nincs nagy hatással a hírfogyasztásra, de az elvonás csökkenti a szélsőségességet.
Amerikai kutatók arra jutottak, hogy a fiatalabb korukban iskolába kerülő gyerekeknél jóval gyakrabban diagnosztizálnak figyelemzavart, mint idősebb társaiknál. Egy év nagy idő!
Mennyit keres Magyarországon a nő, mennyit a férfi, hol látszik a felzárkózás, hol a legnagyobbak a különbségek, és miért? Megjelent az idei év slágere, a Munkaerőpiaci Tükör.
Amerikában sok cég reklámozza, hogy esélyegyenlőséget biztosít az álláskeresőknek, és hogy a különböző kisebbségek tagjai is jelentkezzenek bátran. Egy új tanulmány szerint viszont az ilyen hirdetésekre kevesebb kisebbségekhez tartozó jelentkezik – talán azért, mert nem akarnak dísznek munkába állni egyetlen kisebbségiként.
Megváltozik a vásárlók véleménye, amikor megkóstolják egy lánc saját márkás termékeit, és szívesebben vesznek az olcsóbb, korábban kevésbé jó minőségűnek tartott árukból. Közgázhíradó.
A bevándorlók többet innoválnak és több külföldi technológiát visznek be az USA-ba, mint az őslakos amerikaiak. A Stanford kutatói szerint nekik köszönhető az elmúlt 40 év összes innovációjának csaknem harmada, jelentős részben azért, mert közvetett pozitív hatásuk átgyűrűzik munkatársaik termelékenységére. Közgázhíradó.
Kétezer fős felmérésben vizsgálták, hogyan hat, ha a dolgozók értesülnek egymás fizetéséről. Kiderült: míg a főnök magasabb fizetése motiválja az alkalmazottat, a hasonló beosztású kollégáké elkedvetleníti. Közgázhíradó.
Amikor kevesebb nő volt egy évfolyamon, mint a PhD-program szokásos átlaga, a nők már az első félévben rosszabb jegyeket kaptak. Az esküdtszékek döntéshozatalát is befolyásolják a nemek. Közgázhíradó.
Úgy tűnik, hogy a bűnözők bebörtönzésének fontosabb következménye, hogy az elítélt bűnöző bűntársai és rokonai kevésbé lesznek aktívak, mint az, hogy az illető maga nem tud bűnözni, mert börtönben ül. Közgázhíradó.
Bill Gates 19 évesen alapította ugyan a Microsoftot, Steve Jobs pedig 21 évesen az Apple-t, de a startupcégek alapítóinak átlagéletkora sokkal közelebb van az 50-hez, mint a 20-hoz, derül ki egy friss tanulmányból.
Igaz a mendemonda, hogy az amerikai egészségbiztosítási kifizetések negyedét olyan betegekre költik, akiknek már egy évük sincs hátra? A halál idejének megjóslásával sokat lehetne spórolni, de ez még a mesterséges intelligenciának sem megy.
Olasz és francia közgazdászok tették fel ugyanazokat a kérdéseket a bevándorlókról több befogadó országban. Meglepően hasonlóak az eredmények, csak Német- és Svédország lóg ki valamennyire a sorból.
A nagy nemzetközi cégek profitjának csaknem a fele adóparadicsomokban köt ki, derül ki a jövedelmi egyenlőtlenséget kutató Gabriel Zucman friss tanulmányából.
A nyertes focimeccsek után a szurkolók erősebben azonosulnak nemzetükkel, és gyengébben saját etnikai csoportjukkal. Nagyobb a hatás azokon a területeken, ahol egyébként kevésbé erős az állam, rosszabbak az utak, kevesebb az iskola és a hivatal.
Karrierszempontok vezethetik a részrehajló hivatalnokokat, szigorúbbak a feketékkel a republikánus kötődésű bírók, és ha rossz értékelést kap egy iskola, az igazgatók nagyon odateszik magukat. Jelentkezik a Közgázhíradó.
Úgy döntöttem, összeszámolom, hány nőt és hány férfit idézek a cikkeimben. Lesújtó az eredmény.
Az előrejelzett 26 százalékos megtakarításhoz képest 0 lett az eredmény Mexikóban.
Nem a vállalatok működése változik meg hirtelen, és nem is arról van szó, hogy az államok másképp költik el az adóbevételt, hanem arról, hogy a gazdagok elkezdik másképp bevallani a jövedelmüket. Közgázhíradó.
A képzetlenebb bevándorlók miatt többen szavaznak a republikánusokra, a tanultak miatt viszont kevesebben – derült ki egy tanulmányból. Még erősebb a hatás a kevésbé iskolázott amerikaiak körében.
A Világbank szerint túlzottak a robotellenes indulatok. Egy új tanulmány szerint ott fejlesztenek és használnak több robotot, ahol kevés a munkás. Közgázhíradó.
Az Egyesült Királyságban a tankötelezettség korhatárának megemelésével csökkent a tiniterhességek száma, Németországban a javuló közlekedés felvirágoztatja a vidéket. Közgázhíradó.
Kutatók kipróbálták, milyen döntéseket hozna az algoritmus, ha rábíznánk a menedzserek kiválasztását, Kalifornia pedig merész lépéssel 16 hétre növelte a fizetett szülési szabadságot. Közgázhíradó.
Négy órában maximálták a várakozási időt a sürgősségi osztályokon, ez 14 százalékkal csökkentette a 30 napon belül bekövetkezett halálesetek számát.
Miközben a cégvezetők előszeretettel költöznek odébb, ha vállalatuk szennyező gyárat nyit a közelben, a belvárosi gyerekeknek nincs ilyen választási lehetőségük, rajtuk a dugódíj segíthet. A legális fűről is kiderült egy érdekesség. Közgázhíradó.
Ha egy rendőrt az alapján fizetünk, hogy hány büntetést oszt ki, akkor sok büntetést fog kiosztani, pedig az a célunk, hogy csak a szabálysértőket büntesse meg. Mi a megoldás?
A norvég seregben már 2014-ben bevezették a teljes nemi integrációt, ami tanulságos kísérletre adott alkalmat. A nőkkel összezárt férfiak egy részének változik a gondolkodása a nemi szerepekkel kapcsolatban.
Bevett szokás a cégeknél vezetőt csinálni a jól dolgozó alkalmazottakból, de biztos, hogy van értelme? Nem biztos. Közgázhíradó.
Beíratták a szegényeket kereszténytanfolyamra, erre mi történt? Nemcsak vallásosabbak lettek, hanem többet is keresnek.
Az amerikaiak úgy általában imádnak adót fizetni, de nem mindegy, hogy kinek. Egy friss tanulmány lerántja a leplet az adózási hajlandóság alakulásának okairól.
Aki hírét veszi az ellenőrzésnek, rögtön több adóelőleget fizet, a Pokémon Go halálos, és az illegális bevándorlók úgy dolgoznak az USA-ban, mint a kisangyal.
Jó ötletnek tűnik hivatalosan megszabni, hogy mennyibe kerüljön a boltokban a csokis-vaníliás desszert, de a piacgazdaságban nem biztos, hogy működik a módszer.
A heti közgázhíradóban a múlt heti közgázhíradó cáfolata, a kopirájt és a szabadalmak hátrányai és a tanácsadó cégek előnyei.
Mi történt az elmúlt héten az akadémiai közgazdaságtanban? Közgázhíradónkat hallják.
A munkaadó társadalmi missziója nem várt hatást vált ki az alkalmazottakból, adott esetben az adóemelés is növelheti az egyenlőtlenséget, a fekete tisztségviselők megválasztása pedig javít a feketék helyzetén. Ez itt a Qubit heti Közgázhíradója.
Számít-e, hogy hány évesen költözik ki egy gyerek a rosszabb környékről? Mire jó a prostitúció dekriminalizálása? Hogyan beszélnek egymás között a férfi közgazdászok kolléganőikről? A tavalyi év legérdekesebb kutatásai a Közgázhíradóban.