Mekkora lehet idén az infláció és a gazdasági növekedés? Milyen választói csoportoknak fognak biztosan pénzt osztani? Palócz Évával, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatójával beszélgettünk.
Pottelsberghe augusztus 1-jétől négy évig látja majd el az egyetem rektori és elnöki feladatait. A célja, hogy a Budapest Corvinus Egyetem Európa legjobb, legvonzóbb egyetemei közé tartozzon.
A közgazdászok hagyományos terepkísérletei sokszor vezetnek helytelen közpolitikai döntésekhez. Van megoldás? Erről beszélt hétfői budapesti előadásában a neves amerikai közgazdász, John A. List, a Rajk Szakkollégium által alapított Neumann János-díj 2022-es díjazottja, a Chicagói Egyetem professzora.
Magyarországon a nőket nemcsak az alacsonyabban fizető foglalkozások jellemzik, hanem gyakran ugyanazért a munkáért is kevesebb pénzt kapnak, mint a férfiak. Boza István közgazdász szerint női kvóták helyett az apaszabadság kiterjesztése és az állásinterjún való alkudozás kiiktatása segíthetne csökkenteni a bérszakadékot.
Mennyit keresnek a leggazdagabbak? Mennyivel keresnek többet a férfiak, mint a nők? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Krekó Juditot, a KRTK KTI kutatóját a magyarországi jövedelmi egyenlőtlenségekről kérdeztük.
Claudia Goldin a nemek közötti jövedelmi egyenlőtlenség okait és a nők munkaerő-piaci helyzetét kutatja.
Az emberiség történelmét végigkíséri az arany és a pénz, de a kettő viszonya nem mindig volt felhőtlen. Magyarország a középkorban valóban aranynagyhatalom volt, de mit ér ma a Nemzeti Bank aranytartalék-bővítési mániája?
Az amerikai fiatalok többsége jóval kevesebbet keres, mint annak idején a szülei. A Harvard sztárközgazdásza, aki szerdán veszi át a Rajk Szakkollégium díját, bebizonyította, hogy az ok a társadalmi mobilitás csökkenésében keresendő.
A klímaváltozás gazdasági hatásait nehéz megbecsülni, és könnyen lehet, hogy nem elég, ha csak a pénzügyek alapján születnek a döntések. Most egy filozófuscsoport is megvizsgálta az ügyet, mert sérelmezték, hogy őket meg sem kérdezték.
A termelékenységet tekintve az utóbbi időben a magyar gazdaság látványosan lemaradt a régió többi országától. A nyersanyagon és a munkaerő mennyiségén alapuló növekedés egy ponton túl nem képes hajtóerőt nyújtani a további fejlődéshez, derül ki egy friss tanulmányból.
Néhány éve még eretnek gondolatnak számított a nemnövekedés a közgazdaságtanban, mostanra viszont a legmenőbb helyeken foglalkoznak vele. Szükség van-e még mindenhol gazdasági növekedésére? Kinek jó és kinek árt az anyagi javak hajszolása?
Túlélte a világháborút, a spanyolnáthát és egy vonatbalesetet is, de amikor szembesült a bécsi egyetemek és intézetek átpolitizálódásával, külföldön keresett szerencsét. Friedrich Hayek élete első felének kalandregénybe illő történetét most vaskos kötetben dolgozták fel.
A válságok előrejelzéséről ismert Nouriel Roubini szerint a kriptovaluta-piac hemzseg a bűnözőktől, akiknek egytől egyig a börtönben lenne a helyük. Szerinte az alacsony jövedelmű embereket, főként a fiatalokat könnyen beszippantja ez a világ, de nagyon kevesen nyernek vele igazán.
Gazdasági nehézségeket, potenciális energiafordulatot és rengeteg mesterséges intelligenciát vár 2023-tól Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, Váradi Balázs közgazdász, Tilesch György mesterségesintelligencia-szakértő és Kemenesi Gábor biológus, víruskutató.
Egy friss magyar kutatás szerint a romák kevés eséllyel kapnak olyan állást olyan kisvállalatoknál, ahol ügyfelekkel, vásárlókkal kell találkozni. Ez tovább erősíti azt a képzetet, hogy a romák nem dolgoznak, hiszen a többségi társadalom nem látja őket dolgozni. Mi a megoldás?