Az elmúlt évek OECD-átlaga, amiben minden közvetlen munkahelyteremtésre fordított össze benne van, a GDP 0,05 százalékát tette ki, míg Magyarország 2016 körül a GDP 0,7 százalékát fordította egyedül a közfoglalkoztatás finanszírozására.
„Fegyelmezett érvelését és fanyar, angolos humorát mindig élvezettel olvastam vagy hallgattam, de nem szerettem volna a célkeresztjébe kerülni” – a 2022. szeptember 19-én, 69 évesen elhunyt közgazdászt, Pete Pétert egykori tanítványa, Koren Miklós, a CEU professzora búcsúztatja.
Három amerikai közgazdász nyerte idén a díjat: Ben Bernanke, az amerikai jegybank korábbi elnöke, valamint a bankoknak a pénzügyi válságok idején betöltött szerepét kutató Douglas Diamons és Philip Dybvig.
A Nobel-emlékdíjas közgazdász a CEU bécsi kampuszán telt ház előtt beszélt a neoliberalizmus problémáiról, a szabad piac önszabályozásáról és arról, hogy hogyan fér össze az egyén szabadságának korlátozása azzal, hogy ennek árán jóval szabadabb lesz, mint nélküle.
Az elmúlt 30 év adatai alapján a magyar gazdaságnak sikerült megközelítenie az EU átlagát. Kertész Krisztián közgazdász kutató tizenhét EU tagállam pályáját hasonlította össze, és elemezte a felzárkózást segítő tényezőket. De mi jön ezután?
A száraz adatok mellett az emberi érzelmeket is vizsgálni kell, ha meg akarjuk érteni, miért polarizálódik a társadalom, állítja a világ egyik legeredetibb közgazdásza, Matthew Gentzkow, aki a múlt héten vette át Budapesten a Rajk Szakkollégium Neumann-díját.
Miért érezzük sokan, hogy még annál is nagyobb az infláció, mint ahogy a tévében, rádióban mondják, és mi várható 2022-ben? Tardos Gergellyel, Prinz Dániellel és Zsoldos Istvánnal indul a Qubit új, közgazdasági témákkal foglalkozó podcastsorozata, a Dollárpapa.
A kockázatkerüléssel elérhető maximális hozam Markowitz-modellként is ismert közgazdasági stratégiája abban segít a természetvédőknek, hogy számszerűsítsék a kockázatokat és azonosítsák a befektetésként értelmezett, természetvédelmi beavatkozásra leginkább alkalmas élőhelyeket.
A kormány úgy döntött, hogy 480 forintos felső határt szab a benzin és a gázolaj árának. A döntés célja, hogy csökkentse az utóbbi időben elszaladó üzemanyagárakat. Az intézkedés kontraproduktív, hiszen a kínálatot fogja csökkenteni, ráadásul rosszul célzott, és káros a környezetre.
A közgazdászok között szinte teljes az egyetértés abban, hogy Kornai hatalmas életművében fontos és maradandó mindaz, amit a szocialista gazdasági rendszer működéséről feltárt. A Harvard és a Corvinus Egyetem emeritus professzorára, aki október közepén hunyt el, egykori tanítványa, Mihályi Péter közgazdász, az MTA doktora emlékezik.
Három amerikai kutató veheti át idén a közgazdasági Nobel-emlékdíjat. David Card, Joshua Angrist és Guido Imbens a minimálbér, a bevándorlás vagy az oktatás gazdasági hatásainak elemzéseiért, és az empirikus kutatásokat forradalmasító módszereikért vehetik át a megosztott díjat.
Az adat önmagában nem mond semmit: sok lépés és sok, jól megfontolt döntés eredményeképp lesz belőle tudás. Kézdi hitt abban, hogy ezek a lépések taníthatók, és ezt a szemléletet adta át diákok százainak. A kiváló közgazdász 50 évesen halt meg.
A tudományág legrangosabb kutatói és szakértői gyűltek össze, hogy megvitassák a közösségi adatok gazdaságtanát, a közösségi finanszírozás adományozási dinamikáit vagy azt, hogyan racionalizálják az emberek múltbeli döntéseiket, és milyen stratégiai modellek mentén lehet bújócskázni a hálózatokban.
A vírus egyesítő erővel bír, hiszen közös fenyegetettséget jelent. A járvány idején a kollaborációk gyorsabban létrejönnek, a partnerek hamarabb egymásra találnak – mondta a Harvard Egyetem professzora a Rajk Szakkollégium tavalyi Herbert Simon-díjasa csütörtöki online előadásában.
Az uralkodó közgazdasági fősodortól eltérő nézeteit ismertette a Rajk-szakkollégistáknak a Neumann János-díjjal kitüntetett Mariana Mazzucato közgazdász, aki világszerte számos kormányt lát el tanácsokkal. Szerinte a teljes kapitalista gazdasági rendszer és az állam szerepének újragondolására van szükség.
A modern világ keményen dolgozó, tájékozott, a jövőre gondoló, a társadalom szabályait elfogadó polgárainak egy része úgy dönt, hogy nem vállal gyermeket. Az érintettek betartják ugyan a legtöbb, törvényekkel és szankciókkal körülbástyázott társadalmi elvárást, ám kitérnek a gyermeknevelés kényelmetlenségekkel járó kötelezettsége elől. Ezzel azonban hosszú távon veszélybe sodorják a közös jövőt.
Ma száz éve született a kalandos életű közgazdász, aki megjárta Lyont, Brisbane-t, Detroitot, a Stanfordot és a Berkeley-t is, és akinek játékelméleti kalandjai 1994-ben Nobel-díjat értek.
Melissa Dell, a Harvard közgazdásza kapta idén a Nobel-díj előfutárának tekintett Clark-érmet. Több szempontból is úttörő kutatásai arra hívják fel a figyelmet, hogy a rossz intézmények igenis maradandó, hosszú távú károkat okoznak szerte a világon.
A szociálpszichológiában és a közgazdaságtanban is használt diktátorjátékos kísérletek azt mutatják, hogy a természeti katasztrófa nem akárkivel szemben teszi adakozóvá az embert: elsősorban a „mieinknek” fogunk segíteni, vagyis azokra koncentráljuk segítő energiáinkat, akikkel egy közösségbe tartozónak érezzük magunkat.
A járványhelyzetben a magyar kormány mintha ódzkodna meglépni a fontos gazdaságmentő intézkedéseket, pedig Kónya István közgazdász szerint óriási költségvetési hiányt kellene bevállalni – nem a gazdaság újraindítása, hanem a túlélés érdekében.
A koronavírus-járvány okozta jelentős áremelkedések miatt most sokan azt követelik, hogy a kormány határozza meg az alapvető élelmiszerek és más termékek árát. Csakhogy a hatósági árak bevezetése pontosan azokat a szegényeket károsítaná meg, akiknek most a legtöbb segítségre van szükségük. Van azonban más megoldás is.
Nem sokat érünk el azzal, ha nem kérünk szívószálat a gyorsétteremben, sőt nagyon úgy tűnik, hogy környezettudatos döntéseink sokszor akkor is fokozzák a környezet terhelését, ha látszólag enyhítik azt. A magyarázat a rendszer logikájában rejlik, állítja Szécsi Balázs közgazdász.
Kereseti csoportokként, sőt megyénként is eltér, hol mennyit költ a társadalombiztosítás a betegekre. A jövedelem alapján mért eltérés annak is tulajdonítható, hogy aki keveset keres, rosszabb egészségi állapotban van, mint aki gazdag, tehát drágább az ellátása, derül ki Bíró Anikó és Prinz Dániel friss tanulmányából.
A digitalizáció és a gazdaság kapcsolatát kutató Susan Athey szerint a mesterséges intelligenciának fontos szerep juthat a társadalmi problémák megoldásában és a hatékonyabb kormányzati működésben. A 2019-es Neumann János-díjat elnyerő szakembernek arra is van ötlete, hogyan kellene nekiállni a techmonopóliumok szabályozásának.
Csendes forradalmat ígért egy csapat közgazdász, akik új, randomizált módszerrel kezdték el kutatni a szegénység felszámolásának lehetséges módjait. Úgy tűnik, hogy az áttörés elmaradt, a fejlesztéspolitikában a fontos problémák nagyrészt akkor kerülnek csak felszínre, amikor élesben, tartósan és országosan vezetik be a programokat.
A környezetvédelem az utóbbi időben a közbeszéd egyik legfontosabb témájává vált. A zöldek számára ez nagy siker, hisz évtizedek óta küzdöttek érte, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések több figyelmet kapjanak. Ugyanakkor nagy kudarc is, mert a mostani figyelem jórészt abból adódik, hogy néhány rendkívül fontos problémát nem sikerült megoldani, írja Antal Miklós, a Leedsi Egyetem ökológiai közgazdásza.
Egy új tanulmány svéd adatok alapján arra jut, hogy a keresetek és az egészségi állapot közötti összefüggés akár ötödét magyarázhatja a egészségügyi szaktudáshoz való hozzáférés, azon belül is az, hogy valakinek van-e orvos a tágabb családjában.
Amerikai társadalomtudósok azt vizsgálták, hogy többen maradnának-e a tanárok, ha a mostaninál kicsivel több támogatást kapnának a pályakezdéshez, akárcsak hitelre is, nem örökbe. Kísérletet végzetek 7300 tanárjelölt körében, és három éven át követték a történteket.
Az utóbbi évtizedek egyik legérdekesebb közgazdaságtani vitája a minimálbérről szól: munkanélküliséget okoz, vagy sem? Egy étterembezárásokat vizsgáló új tanulmány szerint ez több mindentől függ.
A társadalomtudományok közül a közgazdaságtanban van a legkevesebb női egyetemi kutató, ráadásul sokan el is hagyják a pályát, miközben a szexuális zaklatás hétköznapinak számít, csak a katonanőket zaklatják többet, mint a tudósokat.
A gazdaságot nem lehet leválasztani a természeti környezetről, vallják a nyolcvanas évektől egyre inkább teret nyerő ökológiai közgazdaságtan művelői. A flórát és a faunát forintra beárazó irányzat már nem csak a természet- és környezetvédelemben van jelen: eredményei még a biztosítási piacot is átalakíthatják.
Mennyit keres Magyarországon a nő, mennyit a férfi, hol látszik a felzárkózás, hol a legnagyobbak a különbségek, és miért? Megjelent az idei év slágere, a Munkaerőpiaci Tükör.
Most, hogy 10 év után véget ért, nagyon úgy tűnik, hogy az afrikai országokban bevezetett Millenniumi Falvak nevű program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Jelentős pofon ez a szegénységi csapda elméletében hívő közgazdászoknak.
A bevándorlók többet innoválnak és több külföldi technológiát visznek be az USA-ba, mint az őslakos amerikaiak. A Stanford kutatói szerint nekik köszönhető az elmúlt 40 év összes innovációjának csaknem harmada, jelentős részben azért, mert közvetett pozitív hatásuk átgyűrűzik munkatársaik termelékenységére. Közgázhíradó.
Egyes kutatók szerint a sokat szidalmazott visszhangamrák (echo chambers) nem a társadalmi polarizáció kiváltói, hanem csak tünetei, és az, hogy az ember a sajátjaihoz hasonló véleményekre kíváncsi, még a javára is válhat. Mégsem a Facebook a felelős mindenért?
Sir James Mirrlees új alapokra helyezte a a közgazdaságtan felfogását a gazdasági ösztönzőkről és az egyenlőtlenségekről.
Ha van egy kis eszed, tájékozott vagy, hiszel a fejlődésben, és hajlandó vagy az ellenérvek hatására felülbírálni a döntéseidet, te is lehetsz szuperjós, derül ki Philip Tetlock politológus-pszichológus több évtizedes kísérleteiből. Irány a jósképző!
Nem a vállalatok működése változik meg hirtelen, és nem is arról van szó, hogy az államok másképp költik el az adóbevételt, hanem arról, hogy a gazdagok elkezdik másképp bevallani a jövedelmüket. Közgázhíradó.
Trump nem a kereskedelmi háborúban, csak annak látszatában érdekelt – mondta Dani Rodrik, aki azért jött Budapestre, hogy átvegye a Neumann János-díjat. A régi globalizációkritikus szerint komoly ára lehet annak, hogy az országok feltétel nélkül csatlakoznak a világpiachoz.
Hogyan működnek az iskolai felvételi rendszerek? Mikor érdemes őszintének lenni, szabad-e hazudni, hogyan játszanak a kifinomult játékosok, mennyit számít az irigység, és melyik iskolák működnek a leghatékonyabban? Idén a nepáli származású amerikai közgazdász kapta a legjobb fiatalnak járó Clark-érmet.
Beíratták a szegényeket kereszténytanfolyamra, erre mi történt? Nemcsak vallásosabbak lettek, hanem többet is keresnek.
Az amerikaiak úgy általában imádnak adót fizetni, de nem mindegy, hogy kinek. Egy friss tanulmány lerántja a leplet az adózási hajlandóság alakulásának okairól.
Aki hírét veszi az ellenőrzésnek, rögtön több adóelőleget fizet, a Pokémon Go halálos, és az illegális bevándorlók úgy dolgoznak az USA-ban, mint a kisangyal.
Mi történt az elmúlt héten az akadémiai közgazdaságtanban? Közgázhíradónkat hallják.
A munkaadó társadalmi missziója nem várt hatást vált ki az alkalmazottakból, adott esetben az adóemelés is növelheti az egyenlőtlenséget, a fekete tisztségviselők megválasztása pedig javít a feketék helyzetén. Ez itt a Qubit heti Közgázhíradója.
Számít-e, hogy hány évesen költözik ki egy gyerek a rosszabb környékről? Mire jó a prostitúció dekriminalizálása? Hogyan beszélnek egymás között a férfi közgazdászok kolléganőikről? A tavalyi év legérdekesebb kutatásai a Közgázhíradóban.
Ahogy Luther Márton 500 évvel ezelőtt a római katolikus egyházat, úgy reformálná meg a 21. századi közgazdaságtant a New Weather Institute és a Rethinking Economics nevű diákszervezet által gründolt nemzetközi közgazdászmozgalom.
Az állami segítséggel fenntartót váltó Zsigmond Király Egyetem december közepétől Milton Friedman nevét viseli. Az új név az intézmény szellemi irányváltását is jelzi. A névadó a közelmúlt gazdaságtörténetének egyik legnagyobb hatású, ugyanakkor legmegosztóbb alakja.
Lakbérplafon, sportivászat, Mao, a tea ára és a legfontosabb: ha egy kutató egy nap alatt egyet kutat, akkor hány kutató? Heti közgázhíradónkat hallják.
Hogy mi történt az elmúlt hetekben az akadémiai közgazdaságtanban? Ez történt.