Visszavonta peptides téziseit Jack Szostak Nobel-díjas professzor

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Minden tiszteletet megérdemel a londoni születésű, lengyel felmenőkkel rendelkező, magát kanadai-amerikainak valló Jack William Szostak. A Harvard Nobel-díjas molekuláris biológus professzora sűrű elnézések közepette ugyanis arra kérte a Nature Chemistry szerkesztőit, hogy töröljék azt a jeles és sokat tapasztalt redakció által befogadott 2016-os tanulmányát, amelyben nem kevesebbett állított, mint hogy kollégáival közösen megtalálta az élet egyik rejtélyét. 

Hogyan keletkezik az élet? Hogyan lesz a szervetlenből szerves?

Ez a rejtély nem más, mint a Föld bolygóvá válása után, olyan 3 milliárd évvel ezelőtt már fortyogó őslevesben feltehetően létező oligoarginin peptid (a fehérjék építőanyagaként is szolgáló aminosavlánc), amely révén az öröklődés menetében főszerepet játszó ribonukleinsav (RNS) képes volna önmagát enzimes segítség nélkül is reprodukálni – legalábbis Szostak tavaly megjelent tanulmánya szerint. (Ahogy azt a Qubit is megírta, a kísérletekkel is alátámasztott legfrissebb teóriák  valamilyen ősenzimmel magyarázzák, miként lett a szervetlenből szerves anyag.) 

Szostak prof prezentálFotó: lindau-nobel.org

Szostak a Nature-nek írt mea culpájában szerfelett kínosnak aposztrofálta saját hibáit, amelyekre a kutatócsoportjában dolgozó Tivoli Olsen hívta fel a figyelmét. „Túlságosan is izgatottak voltunk, azt hittük, hogy legalább részben választ találtunk erre a legalább fél évszázada az egész szakmát lázas keresésre ösztönző kardinális kérdésre” – talált magyarázatot kapkodására a Nature-nek írt levelében a Nobel-díjas professzor. Kollégája a természettudományos protokoll alapján idén megismételte a 2016-ban publikált kísérletsorozatot, de akárhányszor próbálkozott, egész más eredményre jutott, mint profeszora. Az oligoarginin peptid nem indította be az RNS-reprodukciót. 

A Nobel azért marad

„Mentségünkre szóljon, hogy nem más, hanem mi fedeztük fel a tévedést" – fogalmazott Szostak a Nature-nek. A telomeráz felfedezéséért járó 2009-es Nobel-díj értékéből persze mindez nem von le semmit. Mint az a Qubiten olvasható, a szóban forgó enzimnek kulcsszerepe van az öregedésben, vagyis a kromoszómát alkotó DNS-ek végén található rövid, több ezerszer ismétlődő, azokat a pusztulástól, széteséstől megvédő egységek, a telomerek, másnéven telomérák működésének szabályozásaban.