Megtalálták az első génmutációt, amely gátolja az öregedést

Miként élhet az ember egészségesebben és hosszabb ideig? A választ a nagy kérdésre egy kis indianai amish közösségben találhatja meg a tudomány.

A kulcs a SERPINE1 gén mutációja lehet – ennek hordozói ugyanis a közösségen belül átlagosan 10 évvel tovább élnek, mint azok, akikben nem található meg a génváltozat – írta a Futurism a Science Advances legfrissebb számában megjelent tanulmányra hivatkozva.

Az indianai Berne közelében élő Old Order amish közösségben gyakran előfordult egy ritka vérzékenységi rendellenesség – elsőként erre figyelt fel Douglas Vaughan, a Northwestern University Feinberg Orvostudományi Intézetének kutatója. Miután 2015 májusában megkezdték a vizsgálatokat a közösségben, kisült, hogy a betegség gyakoriságát a SERPINE1 génpár módosulása okozza, amely gátolja a vérrögöket oldó PAI-1 (plazminogén aktivátor inhibitor-1) fehérje szabályozását.

Akiknél viszont csak a génpár egyik tagja módosult, nem alakult ki a rendellenesség, sőt még előnyeik is származtak a mutációból: nagyobb élettartamra számíthattak (75 év helyett 85 évig éltek átlagosan). Emellett a DNS-szálaik végét védő telomerek 10 százalékkal hosszabbnak bizonyultak. A telomerek az öregedés molekuláris markerei: az ezeket  felépítő nukleotidok a szervezet öregedésével együtt bomlanak és rövidülnek. A telomerek rendeltetése, hogy sejtosztódás közben megakadályozzák a DNS rövidülését, illetve a kromoszómák végeinek összetapadását.

Telomerek mikroszkóp alatt

A módosult SERPINE1 gén áldásai nemcsak DNS-szinten jelentkeztek: az ezt hordozó amishok szinte teljes védettséget élveztek az öregkori diabétesz ellen, emellett böjt után alacsonyabb volt az inzulinszintjük, valamivel alacsonyabb volt a vérnyomásuk, és rugalmasabbak az érfalaik.

A 177 fős amish közösségében 43 embernél állt fent ez a szerencsés genetikai kombináció.

Vaughan szerint a felfedezés jelentőségét az adja, hogy először mutatkozott meg molekuláris szinten (a telomerek hossza), metabolikus szinten (a böjt utáni inzulinszint), valamint kardiovaszkuláris szinten (egészséges vérnyomás és az érfalak rugalmassága) egyaránt, hogy a módosult SERPINE1 génnel rendelkező emberek védettebbek az öregedéssel járó változásokkal szemben.

Azoknál, akiknél a SERPINE1 génpár egyik tagja mutálódott, alacsonyabb PAI-1-szintet mértek. Ez az a fehérje, amely kulcsfontosságú lehet egy öregség elleni gyógyszer fejlesztésében: a PAI-1 ugyanis szerepet játszik a sejtöregedés folyamatában.

Vaughan és kutatótársa, Mijata Tosio a japán Tohoku Egyetemről ki is fejlesztett egy PAI-1-gátlót tartalmazó gyógyszert, amely talán alkalmas arra, hogy lassítsa az öregedést. A készítmény már a klinikai vizsgálatok második fázisánál tart, kis létszámú betegcsoporton tesztelik a hatékonyságát. Ha az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszer-biztonsági Hatóság engedélyezi, a kísérleteket az USA-ban folytatják.