Szent-Györgyi Albert az egyetlen magyar tudós, aki hazai pályán jutott el a Nobel-díjig. A C-vitamin atyja nem csupán zseniális biokémikus, hanem a mai értelemben vett tudománynépszerűsítés egyik úttörője is volt, aki meggyőződéses humanistaként küzdött a tudomány nemtelen célokra való felhasználása ellen.
Három amerikai kutató veheti át idén a közgazdasági Nobel-emlékdíjat. David Card, Joshua Angrist és Guido Imbens a minimálbér, a bevándorlás vagy az oktatás gazdasági hatásainak elemzéseiért, és az empirikus kutatásokat forradalmasító módszereikért vehetik át a megosztott díjat.
A német Benjamin List és a skót-amerikai David W.C. MacMillan az aszimmetrikus organokatalízis kifejlesztéséért veheti át decemberben a díjat. Az orvosi és a kémiai díjak kihirdetésével így az is kiderült, hogy idén már biztosan nem kap Nobel-díjat Karikó Katalin.
Egy japán-amerikai meteorológus, egy német óceánkutató és egy olasz elméleti fizikus kapta megosztva a 2021-es fizikai Nobel-díjakat, amelyeket a komplex fizikai rendszerek úttörő kutatásaiért ítéltek oda.
A díjra sokan Karikó Katalint is esélyesnek tartották, de a magyar kutató még a kémiai Nobel-díjban is reménykedhet, amit szerdán ítélnek oda. Az idei orvosi elismerést David Julius és Ardem Patapoutian kapta megosztva.
A Moderna társalapítója szerint Karikónak és kutatótársának egyértelműen kijár a kémiai Nobel-díj az mRNS-vakcinatechnológia kifejlesztéséért, a múltbeli Lasker-díjasokból pedig nagyon sokan nyerték el utóbb a Nobel-díjat is. A LiveScience azt latolgatja, vajon megkapják-e Karikóék ezt az elismerést is a jövő héten.
Nem tetszett a kínai kormánynak, hogy egy tajvani biológust és a békedíjas dalai lámát is meghívták az idei Nobel-csúcsra, ezért először a washingtoni kínai nagykövetség helyezett nyomást az amerikai tudományos akadémiára, majd az online közvetítést érte rejtélyes kibertámadás.
A tudományág legrangosabb kutatói és szakértői gyűltek össze, hogy megvitassák a közösségi adatok gazdaságtanát, a közösségi finanszírozás adományozási dinamikáit vagy azt, hogyan racionalizálják az emberek múltbeli döntéseiket, és milyen stratégiai modellek mentén lehet bújócskázni a hálózatokban.
A hamarosan 90 éves Roger Penrose-t, Hawking kutatótársát Erasmus-éremmel tüntette ki az Európai Akadémia. Az Escher-barát tudós sokoldalú munkássága részben geometriai intuíción alapul, ezért ajándékozzák meg a különleges, mono-monostatikus tárggyal.
A nyílt levelet aláíró tudósok szerint csak úgy lehet megelőzni a klímakatasztrófát, ha az emberiség lemond a szénről, az olajról és a földgázról, és arra szólítják fel a világ vezetőit, hogy tiltsák be ezeknek az energiaforrásoknak a használatát. A levelet a dalai láma is aláírta.
A Nobel-díj-jubileumra létrehozott virtuális Einstein ügyfélélményét még van hova javítani. Ha arról faggatják, hogy lapos-e a Föld, magabiztosan válaszol, ám a saját megítélésében már bizonytalan, és a véleményes kérdéseket is passzolja.
Egyszer még filmre vihetik a legreménytelibb génszerkesztési eljárás történetét, amelyben nagy egyetemek és tőkeerős cégek feszülnek egymásnak a szabadalomért egészen a mai napig. Az eljárás kidolgozásáért többen igényt tarthattak volna a Nobel-díjra, Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna mégis megérdemelten vitte el a pálmát.
Paul R. Milgrom és Robert B. Wilson megosztva kapták a 2020-as közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat. Kutatásaik új aukciós formátumok kialakításához vezettek.
Az amerikai születésű, nagyszülei révén magyar származású költőnőt „sajátos, senki mással össze nem keverhető hangjáért” díjazták. Glück olyan neveket utasított maga mögé, mint Haruki Murakami vagy Joyce Carol Oates.
Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna osztoznak a díjon, amit a CRISPR/Cas9 génszerkesztő eszköz kifejlesztéséért kaptak. Először fordult elő, hogy a legrangosabb tudományos díjjal két nőt tüntettek ki.
Egy elméleti fizikus, egy asztrofizikus és egy csillagász osztozik a fizikai Nobel-díjakon, amelyeket a galaxisunk közepén található szupermasszív objektum felfedezéséért, és Einstein óta az általános relativitáselmélet legjobb kiegészítéséért ítéltek oda a győzteseknek.
Harvey J. Alter, Michael Houghton és Charles M. Rice nagy hatású kutatása azonosította a potenciálisan májzsugort és májtumort okozó vírust. A kidolgozott új terápiákkal milliók életét sikerült megmenteni.
Ma száz éve született a kalandos életű közgazdász, aki megjárta Lyont, Brisbane-t, Detroitot, a Stanfordot és a Berkeley-t is, és akinek játékelméleti kalandjai 1994-ben Nobel-díjat értek.
Frances Arnold amerikai vegyészprofesszor maga vonta vissza tavaly májusban megjelent tanulmányát, mert kutatócsoportja nem tudta megismételni az eredményeket. Arnold nem ezért a munkájáért kapott Nobel-díjat.
Az Egyesült Államokban kutató szakemberek terepen végzett kísérleteikkel új módszert tettek uralkodóvá a szegénységet kutató közgazdaságtanban. A három díjazott egyike, Esther Duflo az eddigi legfiatalabb közgazdasági Nobel-díjas, emellett a második nő, akinek a munkáját ezzel a kitüntetéssel ismerték el.
Abiy Ahmed Ali Etiópia és Eritrea megbékélését segíti aktívan, és bár a békefolyamat még nem ért véget, az ő munkáját ismerték el a Nobel-békedíjjal. Alfred Nobel rendelkezései szerint a díjat annak kell ítélni, aki a lehető legtöbbet tette az adott évben a béke érdekében.
Michel Mayor szerint irtani kéne azokat a teljesen őrült vélekedéseket, amelyek azzal érvelnek a klímavédelem ellen, hogy amennyiben a Föld lakhatatlanná válik, keresünk majd egy másik bolygót magunknak.
Két ellentmondásos figura nyerte idén az irodalmi elismeréseket, egyikük, az osztrák Peter Handke a délszláv háború idején Milošević mellett állt ki. Olga Tokarczukot Lengyelországban istentagadással vádolták, halálos fenyegetéseket is kapott. Most meg Nobelt.
2018-ban szexuális zaklatási botrány miatt nem osztottak irodalmi Nobel-díjat, a Svéd Akadémia bizottságának átszervezése után erre idén került csak sor. A tavalyi díjat egy lengyel, a 2019-eset egy osztrák író nyerte.
Az amerikai John B. Goodenough, a brit M. Stanley Whittingham és a japán Josino Akira osztozik idén a kémiai Nobel-díjon. Ők hárman alapozták meg az elektromos energia tárolásának a gyakorlatban eddig leghatékonyabbnak bizonyuló módszerét.
A 84 éves James Peebles az ősrobbanást követő kozmikus történések feltárásáért, a svájci Michel Mayor és Didier Queloz pedig az első Nap-típusú csillag körül keringő exobolygó felfedezéséért kapta az idei fizikai Nobel-díjakat.
Két amerikai és egy brit professzor kapta idén az orvosi Nobel-díjat, mégpedig a sejtek oxigénellátáshoz való alkalmazkodásának kutatásáért. A felfedezéseiken alapuló gyógymódokat a vérszegénység és a rák elleni harcban is bevethetik.
2017-ben Kaliforniában halt meg a Nobel-díjas Oláh György, aki a kémiai reakciókban semlegesnek tartott metán aktivizálásával forradalmasította a kémiát. Hogyan jutott el Oláh a „mágikus savtól” a karbokation-kémiáig?
Selye Jánosnak bőven volt alkalma, hogy átélje az általa először leírt stressz hatásait, hiszen ő lehetett az egyik, akit legtöbbször jelöltek Nobel-díjra, de végül sosem kapta meg. Ennek oka lehetett a tudós ellentmondásos kapcsolata is a dohányipari lobbival.
James Watson már nem először hangoztatta az afrikaiak és az európaiak intelligenciája közötti, szerinte genetikailag kódolt, tudományosan viszont nem bizonyított különbségeket.
Bár a legtöbben elsősorban tudományos-fantasztikus regényei miatt ismerjük a nevét, Sir Fred Hoyle valójában igencsak komoly csillagász volt – olyannyira, hogy a Nobel-díj esélyesei között tartották számon. Ha ő nem lett volna, szegényebbek lennénk néhány sci-fi remekművel, de kevesebbet tudnánk a Stonehenge-ről is.
Lénárd Fülöp tudományos munkássága megkérdőjelezhetetlen, elsőként részesült Nobel-díjban a magyarok közül. A relativitáselméletet és a kvantumfizikát azonban zsidó szemfényvesztésnek tartotta, ami gátolta tudományos gondolkozását és további előmenetelét.
A női tudósok mellőzöttsége nem ér véget azzal, hogy nagy nehezen sikerül beverekedniük magukat a tudományos pályákra: az elismeréseket még ennél is nehezebben kapják meg. A háttérben nem az elbírálás anomáliái, hanem a nemi sztereotípiák keresendők.
A 20. század egyik legsokoldalúbb tudósa, a periódusos rendszer 72. elemének felfedezője fizikai és orvosi Nobel-díjat is kaphatott volna, de végül a kémiaiban részesült. Azt is egy év késéssel adták át neki, mert 1944 túl sötét év volt az ünnepléshez.
William Nordhaus a klímaváltozás gazdasági modellezéséért kap díjat, Paul Romer pedig az endogén növekedéselmélet kidolgozásában vitt úttörő szerepéért. Romer éppen idén került a figyelem középpontjába a Világbankban kirobbantott botránya miatt.
A mikrofonnál Pál Gábor, az ELTE Biokémiai Tanszékének egyetemi docense, az irányított fehérjeevolúción alapuló kutatások magyarországi zászlóvivője.
Az amerikai Frances Arnold személyében megvan a kémiai Nobel-történet ötödik női kitüntetettje, és egy amerikai-brit biokémikus párost is díjazott a Svéd Királyi Akadémia. Mindhárman fehérjekutatással foglalkoznak.
Arthur Ashkin, illetve Gérard Mourou és Donna Strickland megosztva nyerte el az fizikai Nobel-díjat. Mindhárman a lézerfizika úttörő találmányaiért kapták az elismerést.
Kövesse élőben a Qubittel!
A japán Hondzso Taszuku és az amerikai James P. Allison kutatása során az emberi immunrendszerben rejlő lehetőségeket használta fel a ráksejtek elpusztítására.
A magyar orvos a belső fül működését leíró felfedezéseiért kapta meg a Nobel-díjat, amiről egy turkisztáni hadifogolytáborban értesült. Bárány az Osztrák-Magyar Monarchiának Nobel-díjasként sem kellett, végül Svédországban kötött ki, ahol megbecsült orvosként dolgozott.
Majdnem a fél akadémia lemondott a tagságáról a botrány után, de már a szabályzatban is a svéd királynak kellett rendet raknia.
Az öregedésben kulcsszerepet játszó enzim felfedezéséért 2009-ben harmadmagával orvosi Nobel-díjjal jutalmazott Jack W. Szostak a tekintélyes Nature szerkesztőit kérte meg, hogy töröljék egy tavalyi publikációját, mert az hemzseg a kínos tévedésektől.