Az elmúlt 125 évben 931 férfi kapott Nobel-díjat, de vajon hány nő?
Az öszes fizikai Nobel-díjas alig több mint 2 százaléka nő, a béke-Nobeleknek viszont csaknem ötödét nő kapta.
nobel-díj
A makrogazdasági stabilizáció mikroökonómiai alapjainak kidolgozásáért járt idén a közgazdasági Nobel-emlékdíj
Az amerikai Robert E. Hall és Michael Woodford kutatásai paradigmaváltást eredményeztek a gazdaságpolitikában.
Interaktív térképen az összes eddigi Nobel-díjas születési helye, Magyarország két listán is a top 10-ben
A díjazottak számát tekintve az USA vezet, de a népesség- és GDP-arányos listákon átalakul a sorrend, és Magyarország az élmezőnybe kerül.
Anne Carson kanadai költőé a 2026-os irodalmi Nobel-díj
A líra és a próza határán lavírozó Carson az indoklás szerint „a klasszikus hagyománnyal folytatott játékos párbeszédben új formákat teremtett a kortárs irodalom számára”.
Az evolúció egyik kémiai rejtélyének megfejtéséért Henri Kagan és Szoai Kenszo kapta az idei kémiai Nobel-díjat
Az 1901 óta idén 118. alkalommal kiosztott elismerést „az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelhető nemlineáris hatások és autokatalízis felfedezéséért” járt.
Francis Halzen belga asztrofizikus kapta a fizikai Nobel-díjat
A fizikus, az IceCube Neutrino Observatory szülőatyja kapta idén az elismerést a neutrínókutatásban elért eredményei miatt.
Az idegsejtek fénnyel történő vezérléséért ítélték oda az idei orvosi és élettani Nobel-díjakat
Az elismerést két német és egy amerikai kutató, Peter Hegemann, Georg Nagel és Karl Deisseroth kapta meg az optogenetikában végzett felfedezéseikért. A kitüntetettek 12 millió svéd koronán, azaz 392 millió forinton osztoznak.
Oxfordban lett díszdoktor Karikó Katalin
Az Oxfordi Egyetem Encaenia nevű eseményén mások mellett kitüntették Daron Acemoğlu közgazdászt és Jacinda Ardern volt új-zélandi miniszterelnököt is.
A magyar irodalmi Nobel-jelölések tragikomikus története jól szemlélteti az elmúlt száz év sértődékeny kultúrpolitikáját
Magyarországról 74 évből 60-ban hivatalosan nem jelöltek senkit az irodalmi Nobel-díjra. Mi lett volna, ha a nálunk sokáig csak „skandinávnak” tartott, belterjesnek és ezért kissé érdektelennek vélt díjat a kezdetektől fogva komolyan veszik?
Tényleg egy nőtől vették el a 20. század egyik legnagyobb felfedezését, amiért három férfi kapott Nobel-díjat?
A DNS szerkezetét feltáró James Watson halála után újra fellángolt a vita, hogy a Watson–Crick duó vajon nem a molekuláról fontos felvételt készítő Rosalind Franklin elől lopta-e el a Nobel-díjat érő információkat.
A teremtő rombolás és az innováció fontosságát bemutató kutatóké az idei közgazdasági Nobel-emlékdíj
Joel Mokyr a fenntartható növekedés technológiai feltételeit azonosította, míg Philippe Aghion és Peter Howitt „a teremtő (vagy kreatív) romboláson keresztül megvalósuló fenntartható növekedés elméletéért” kapja a díjat.
„Ma egy stockholmi gyógyszertárban voltam. Senki sem tudta, hogy ki vagyok”
A művészeti ipar, az irodalmi ipar leszoktatott már bennünket arról, hogy úgy gondoljuk, hogy csak annak a művészetnek van értelme, ami minden pillanatában a létezésről gondolkodik. Krasznahorkai László Nobel-díja azt példázza, hogy tényleg csak annak van értelme, és annak van tétje.
Krasznahorkai László az irodalmi Nobel-díjas 2025-ben
Az évek óta esélyesnek tartott író a második magyar, aki elnyerte a svéd Királyi Akadémia elismerését.
Digitális méregtelenítő túrán volt, csak egy nappal a ceremónia után értesült saját Nobel-díjáról az amerikai kutató
Az immunrendszer működését feltáró kutatásaiért díjazott amerikai Fred Ramsdell a térerőhiányos montanai vadont járta.
A gázok tárolását forradalmasító porózus anyagok kifejlesztéséért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat
Egy japán-brit-jordániai trió, Kitagava Szuszumu, Richard Robson és Omar Yaghi kapja a díjat. A kutatómunkájuk eredménye a klímaváltozás megoldásában is segíthet.