Ardem Patapoutian úgy érzi, biológusként is lehetne keresnivalója az orvosi pályán, a kései pályamódosítás pedig már Szilárd Leónak is bevált.
A Nobel-díjas Karikó szombaton kezdte meg a munkát a Szegedi Tudományegyetemen új irodájában, ahol korábban a Nobel-díjas Szent-Györgyi dolgozott.
Videón mutatjuk be Karikó Katalin első magyarországi szereplését, amióta bejelentették Nobel-díját. A kutató arról a bizonyos telefonhívásról is mesélt önéletrajzi könyvének az MTA-n tartott bemutatóján.
Claudia Goldin a nemek közötti jövedelmi egyenlőtlenség okait és a nők munkaerő-piaci helyzetét kutatja.
A fizikus az MTA-nak adott interjújában beszélt kutatásai gyakorlati alkalmazásáról és arról is, mi motiválta arra, hogy a pénzjutalmat az ukrajnai háború által sújtott embereknek ajánlja fel.
A norvég írót innovatív színdarabjaiért és a kimondhatatlannak hangot adó prózájáért díjazták.
Az apró nanorészecskék felfedezéséért és fejlesztéséért idén két amerikai és egy orosz kutató kapja a kémiai Nobel-díjat.
A fizikust reggel, egy munkahelyi nyílt napra való készülődés közben érte a hír, hogy Nobel-díjat kap.
Karikó Katalin orvosi Nobel-díja után a fizikai kategória három díjazottja közé is került magyar születésű tudós, Krausz Ferenc személyében.
Az orvostudományi és fiziológiai Nobel-díj történetében eddig több mint kétszáz férfi, és mindössze 13 nő nyerte el a világ legnagyobb presztízsű tudományos elismerését.
Az elmúlt években több interjút is készítettünk a friss Nobel-díjassal. Itt vannak a legemlékezetesebbek.
Ötleteit részben a kor labortechnikai lehetőségeinek korlátai miatt általában nem fogadták kitörő lelkesedéssel, így kutatói életének jelentős részében nem engedhette meg magának, hogy tisztán a mechanizmust kutassa – írja Karikó Katalinról az MTA.
A magyar biokémikust és amerikai kollégáját az mRNS-alapú oltási technológia kifejlesztéséért díjazták.
Kiborulás, dühroham, szakmai féltékenység, hazudozás, hátba szúrás, botrány: száz éve, 1923-ban sem mentek gördülékenyen a dolgok a tudományban, főleg, ha olyan rangos díjról volt szó, mint a Nobel.
A világhírű fizikus szerda este az MTA-n elevenítette fel, hogyan fedezték fel 1998-ban kollégáival, hogy a világegyetem egyre gyorsabban tágul. A Qubitnek Riess a kozmológusokat ma foglalkoztató „Hubble-feszültségről”, a sötét energia kutatásáról és a James Webb űrtávcső eredményeiről mesélt.