Ma száz éve született a kalandos életű közgazdász, aki megjárta Lyont, Brisbane-t, Detroitot, a Stanfordot és a Berkeley-t is, és akinek játékelméleti kalandjai 1994-ben Nobel-díjat értek.
Frances Arnold amerikai vegyészprofesszor maga vonta vissza tavaly májusban megjelent tanulmányát, mert kutatócsoportja nem tudta megismételni az eredményeket. Arnold nem ezért a munkájáért kapott Nobel-díjat.
Az Egyesült Államokban kutató szakemberek terepen végzett kísérleteikkel új módszert tettek uralkodóvá a szegénységet kutató közgazdaságtanban. A három díjazott egyike, Esther Duflo az eddigi legfiatalabb közgazdasági Nobel-díjas, emellett a második nő, akinek a munkáját ezzel a kitüntetéssel ismerték el.
Abiy Ahmed Ali Etiópia és Eritrea megbékélését segíti aktívan, és bár a békefolyamat még nem ért véget, az ő munkáját ismerték el a Nobel-békedíjjal. Alfred Nobel rendelkezései szerint a díjat annak kell ítélni, aki a lehető legtöbbet tette az adott évben a béke érdekében.
Michel Mayor szerint irtani kéne azokat a teljesen őrült vélekedéseket, amelyek azzal érvelnek a klímavédelem ellen, hogy amennyiben a Föld lakhatatlanná válik, keresünk majd egy másik bolygót magunknak.
Két ellentmondásos figura nyerte idén az irodalmi elismeréseket, egyikük, az osztrák Peter Handke a délszláv háború idején Milošević mellett állt ki. Olga Tokarczukot Lengyelországban istentagadással vádolták, halálos fenyegetéseket is kapott. Most meg Nobelt.
2018-ban szexuális zaklatási botrány miatt nem osztottak irodalmi Nobel-díjat, a Svéd Akadémia bizottságának átszervezése után erre idén került csak sor. A tavalyi díjat egy lengyel, a 2019-eset egy osztrák író nyerte.
Az amerikai John B. Goodenough, a brit M. Stanley Whittingham és a japán Josino Akira osztozik idén a kémiai Nobel-díjon. Ők hárman alapozták meg az elektromos energia tárolásának a gyakorlatban eddig leghatékonyabbnak bizonyuló módszerét.
A 84 éves James Peebles az ősrobbanást követő kozmikus történések feltárásáért, a svájci Michel Mayor és Didier Queloz pedig az első Nap-típusú csillag körül keringő exobolygó felfedezéséért kapta az idei fizikai Nobel-díjakat.
Két amerikai és egy brit professzor kapta idén az orvosi Nobel-díjat, mégpedig a sejtek oxigénellátáshoz való alkalmazkodásának kutatásáért. A felfedezéseiken alapuló gyógymódokat a vérszegénység és a rák elleni harcban is bevethetik.
2017-ben Kaliforniában halt meg a Nobel-díjas Oláh György, aki a kémiai reakciókban semlegesnek tartott metán aktivizálásával forradalmasította a kémiát. Hogyan jutott el Oláh a „mágikus savtól” a karbokation-kémiáig?
Selye Jánosnak bőven volt alkalma, hogy átélje az általa először leírt stressz hatásait, hiszen ő lehetett az egyik, akit legtöbbször jelöltek Nobel-díjra, de végül sosem kapta meg. Ennek oka lehetett a tudós ellentmondásos kapcsolata is a dohányipari lobbival.
James Watson már nem először hangoztatta az afrikaiak és az európaiak intelligenciája közötti, szerinte genetikailag kódolt, tudományosan viszont nem bizonyított különbségeket.
Bár a legtöbben elsősorban tudományos-fantasztikus regényei miatt ismerjük a nevét, Sir Fred Hoyle valójában igencsak komoly csillagász volt – olyannyira, hogy a Nobel-díj esélyesei között tartották számon. Ha ő nem lett volna, szegényebbek lennénk néhány sci-fi remekművel, de kevesebbet tudnánk a Stonehenge-ről is.
Lénárd Fülöp tudományos munkássága megkérdőjelezhetetlen, elsőként részesült Nobel-díjban a magyarok közül. A relativitáselméletet és a kvantumfizikát azonban zsidó szemfényvesztésnek tartotta, ami gátolta tudományos gondolkozását és további előmenetelét.
A női tudósok mellőzöttsége nem ér véget azzal, hogy nagy nehezen sikerül beverekedniük magukat a tudományos pályákra: az elismeréseket még ennél is nehezebben kapják meg. A háttérben nem az elbírálás anomáliái, hanem a nemi sztereotípiák keresendők.
A 20. század egyik legsokoldalúbb tudósa, a periódusos rendszer 72. elemének felfedezője fizikai és orvosi Nobel-díjat is kaphatott volna, de végül a kémiaiban részesült. Azt is egy év késéssel adták át neki, mert 1944 túl sötét év volt az ünnepléshez.
William Nordhaus a klímaváltozás gazdasági modellezéséért kap díjat, Paul Romer pedig az endogén növekedéselmélet kidolgozásában vitt úttörő szerepéért. Romer éppen idén került a figyelem középpontjába a Világbankban kirobbantott botránya miatt.
A mikrofonnál Pál Gábor, az ELTE Biokémiai Tanszékének egyetemi docense, az irányított fehérjeevolúción alapuló kutatások magyarországi zászlóvivője.
Az amerikai Frances Arnold személyében megvan a kémiai Nobel-történet ötödik női kitüntetettje, és egy amerikai-brit biokémikus párost is díjazott a Svéd Királyi Akadémia. Mindhárman fehérjekutatással foglalkoznak.
Arthur Ashkin, illetve Gérard Mourou és Donna Strickland megosztva nyerte el az fizikai Nobel-díjat. Mindhárman a lézerfizika úttörő találmányaiért kapták az elismerést.
Kövesse élőben a Qubittel!
A japán Hondzso Taszuku és az amerikai James P. Allison kutatása során az emberi immunrendszerben rejlő lehetőségeket használta fel a ráksejtek elpusztítására.
A magyar orvos a belső fül működését leíró felfedezéseiért kapta meg a Nobel-díjat, amiről egy turkisztáni hadifogolytáborban értesült. Bárány az Osztrák-Magyar Monarchiának Nobel-díjasként sem kellett, végül Svédországban kötött ki, ahol megbecsült orvosként dolgozott.
Majdnem a fél akadémia lemondott a tagságáról a botrány után, de már a szabályzatban is a svéd királynak kellett rendet raknia.
Az öregedésben kulcsszerepet játszó enzim felfedezéséért 2009-ben harmadmagával orvosi Nobel-díjjal jutalmazott Jack W. Szostak a tekintélyes Nature szerkesztőit kérte meg, hogy töröljék egy tavalyi publikációját, mert az hemzseg a kínos tévedésektől.