William Nordhaus a klímaváltozás gazdasági modellezéséért kap díjat, Paul Romer pedig az endogén növekedéselmélet kidolgozásában vitt úttörő szerepéért. Romer éppen idén került a figyelem középpontjába a Világbankban kirobbantott botránya miatt.
A mikrofonnál Pál Gábor, az ELTE Biokémiai Tanszékének egyetemi docense, az irányított fehérjeevolúción alapuló kutatások magyarországi zászlóvivője.
Az amerikai Frances Arnold személyében megvan a kémiai Nobel-történet ötödik női kitüntetettje, és egy amerikai-brit biokémikus párost is díjazott a Svéd Királyi Akadémia. Mindhárman fehérjekutatással foglalkoznak.
Arthur Ashkin, illetve Gérard Mourou és Donna Strickland megosztva nyerte el az fizikai Nobel-díjat. Mindhárman a lézerfizika úttörő találmányaiért kapták az elismerést.
Kövesse élőben a Qubittel!
A japán Hondzso Taszuku és az amerikai James P. Allison kutatása során az emberi immunrendszerben rejlő lehetőségeket használta fel a ráksejtek elpusztítására.
A magyar orvos a belső fül működését leíró felfedezéseiért kapta meg a Nobel-díjat, amiről egy turkisztáni hadifogolytáborban értesült. Bárány az Osztrák-Magyar Monarchiának Nobel-díjasként sem kellett, végül Svédországban kötött ki, ahol megbecsült orvosként dolgozott.
Majdnem a fél akadémia lemondott a tagságáról a botrány után, de már a szabályzatban is a svéd királynak kellett rendet raknia.
Az öregedésben kulcsszerepet játszó enzim felfedezéséért 2009-ben harmadmagával orvosi Nobel-díjjal jutalmazott Jack W. Szostak a tekintélyes Nature szerkesztőit kérte meg, hogy töröljék egy tavalyi publikációját, mert az hemzseg a kínos tévedésektől.